A tavasz első igazi napjai invitáltak minket a festői Szekszárd felé, ahol a pyarroni isteneknek hála most már rendszeres rendezvénynek elkönyvelhető Hősök Napján vettünk részt játékosként. Ez volt a vidéki testvérrendezvényünk ötödik alkalma megalakulásuk óta és örömmel láttuk, hogy mind a szervezők, mind pedig a visszajáró játékosok kedve töretlen a sorozattal kapcsolatban. Rövid élmény- és helyszíni beszámolónk következik hát az eseményről.

11100351_369762386566746_5719373383555516219_nEz alkalommal négy csapat mérettetett meg a Lucius és a mesélők csapata által írt kalandmodul, a Körforgás által. Valamivel tíz után vette kezdetét a játék és pár perccel hat előtt minden asztalnál be is fejeződtek az események. A Hősök Napjának egymással laza szálakkal kötődő modulsorozata sikerrel járja végig és mutatja be a délvidék és azon belül a pyarroni államközösség egyedi hangulatú területeit. A mostani alkalommal Enysmonon volt a sor.

Csapatunk, a Kíváncsi Csókák konstellációja Krad híveinek kalandozó ágáról szakadt egyházfiak voltak, akik éppen rendházukba visszatérőben tértek be Enysmon fővárosába a déli nomád pusztákról. Hamarosan a Rejtő Jenőhöz méltó világváros színfalait elhagytuk (inkvizítori unszolásra), hogy a vad chocobókkal teli sztyeppén kutyagolás után egy hasonlóan lírai helyszínre érkezzünk meg, immáron a modulhoz szorosabban kötődni. Mesélőnk Tanti volt, akinek egyébként hosszú évek óta az első teljes értékű főellenségharcot köszönhettük. Csapatunk előtörténete: Kíváncsi Csókák

CAM00034A kalandmodul alapvetően Conan, a barbár ihletése nem állt messze csapatunk tagjaitól vagy éppen habitusától, esetleg a mód, ahogyan konvertálták Ynev tájai közé a különös “békevallást” okozott olykor zökkenést felfogóképességünknek. A nomád világot lakó nomád nomádok között sem túl sok egymástól különböző szereplőt találtunk, aki ne idegenkedett volna a logikus gondolkodástól és a fanatizmuson kívüli vallásgyakorlástól. Enysmon világa valóban egyedi ízű élmény volt, amitől egy ideig távol maradnék majd.

Megolvasva a kalandot egy valóban jól mesélhető, bár nem túl sok fogódzót és eszközt adó történetet ismerhettünk meg. Maga a helyszín szerintem egy kicsit idegen a világban, illetve többet kellene dolgozni azon, hogy a (szerintem) össze nem illő elemek összefésülhetőek legyenek. Erre itt sajnos nem volt mód, de ismerve a rendezvények mögött általában álló nehézségeket valószínűleg idő sem. De kicsire nem adunk, úgyhogy álljon itt a találkozó kalandmodulja, amit ezúton felvettünk az Ynevi Vándorlások sorozatba is.

CAM00033Körforgás (M.A.G.U.S. kalandmodul)

Enysmon gyepűin a gonosznak sok arca van és nem mindegyik ellenséges. Az egykor démonokat és szellemeket imádó nép tagjai közül sokan, egész törzsek tértek át Pyarron békét és igazságot jelentő hitére. Ezt a több száz éves eredményt készül megmételyezni egy olyan erő amelynek hatalma nem a Sheraltól délre gyökeredzik. Az V. Hősök Napja kalandmodulja érdemben gombolyítja tovább a változásban lévő Dél-Ynev történelmét és nyújt szerepjátékos lehetőséget a játékosok számára, hogy egy ynevi helyszínt kedvükre formálhassanak, sorsáról és lakóinak életéről (esetleg haláláról) dönthessenek. Letöltés: Körforgás

A rendezvény zárásakor új gazdát kapott a vándorkupa s minden megjelent résztvevő (játékos és mesélő is) a díjak asztaláról (zongorájáról!!!) választhatott az értékes antikvár könyvek közül a névre szóló emléklap mellé. A találkozó (most már) hagyományaihoz híven az eseményt egy baráti, békebeli sörözés és italozás zárta egy közeli intézmény kerthelyiségében (mely egy korábbi rendezvényük színtere is volt), ahonnan a résztvevők az este előrehaladtával lassan elszállingóztak.

CAM00030Nem bántuk meg ismét, hogy elmentünk, sőt, még jobban sajnálom, hogy kimaradt a legutóbbi rendezvény (aminek modulcímét mostanra már javítottam a listánkban is). Úgy láttam mások sem távoztak rossz szájízzel, illetve a beszámolók alapján, melyek közül egy a találkozó blog oldalán olvasható Shalafi a főszervező, egy másik Magyar Gergely, mint kalandmester tollából a Kalandozok.hu-n úgy gondolom, hogy egy tartalmas napot zártunk mindannyian Szekszárdon tavaszköszöntés címén … de mindenképpen tanulságosat.

Beszámoló az V. Hősök Napjáról + kalandmodul

11 thoughts on “Beszámoló az V. Hősök Napjáról + kalandmodul

  • Figyelj sok éves paint és word tapasztalat és tudás eredménye! 😀

  • Öcsémnek ismerős volt valahonnan a kép, de ez nincs a falamon, így nyugodtan elkönyveltük, hogy nem lett még felhasználva 😀

  • Hát, én is szívesen elmennék ezekre, de valami borzasztó oda a közlekedés innen. :S

  • Sziasztok!

    Én vagyok az ott bal oldalon a legelső képen! 😀

    Csak szeretném én is megerősíteni a fent leírtakat, hogy egy élményekkel és kalandokkal teli napot köszönhettünk a rendezőknek. Hála érte! Valóban jó kis mulatság volt, ahol végre ideális volt az egy négyzetméterre eső szerepjátékosok száma. 🙂

    A modult és a kiváló mesélést is nagyon élveztük. Az, hogy végül a vándorkupát is nekünk ítélték végül, különösen jó érzéssel tölt el minket, tekintve, hogy ez volt az első versenyünk, bár azt hiszem, hogy ez a rendezvény sokkal inkább a jó hangulatról szólt, sem mint a vetélkedésről.

    Bízom benne, hogy még találkozunk veletek! 🙂

  • Én csak a második képre fértem fel Bud Spencer arcélemmel. 😀 Gratulálok a győzteseknek, köszönöm a Conan könyvet, értékeltem a mesélőnk hajlamát antropológiai és vallástudományi viták folytatására, örültem a csapattagoknak, örök hála Magyar Gergelynek a fuvarért és Ranagol poklába a szekszárdi pékmesterekkel … röviden összefoglalva. Nem utolsósorban álló vastaps Shalafi del Necrónak és legényeinek a kitartó szervezésért.

  • Pedig az egyik Pék még a játékosok sorait is bővítette, mi volt velük a bajod? 😀

  • Szombat délelőtt egy valamirevaló péksüteményt nem tudtunk találni Szekszárd központjában pedig berohangáltuk a környéket. Ez volt a bajom lényegében.

Vélemény, hozzászólás?