Mire ezeket a sorokat olvasod számodra is véget ért az idei nyári táborunk, de lehet, hogy mi még játszunk valamit valahol, na de akkor is. Itt megoszthatjátok véleménytek, benyomástok a történtekről, szidhattok és dicsérhettek meg úgy általában visszamerenghettek a part mellett eltöltött időről. Remélem jól érezted magadat.
Vélemények és élmények a Keleti Legendák Táborról
Ez a bejegyzés az elsőkről fog szólni és nem csak azért, mert én írok elsőnek.
-az első olyan tábor, amin nem voltam ott végig, amit nagyon sajnálok, de nincs időnyerőm.
-az első olyan kaland, ahol a karakterem tudott azonosulni a „politikai célokkal”.
-az első olyan kaland, amiben nem haltam meg. 😀
-az első olyan kaland, amit Amund mesélt le a Pénzverőknek. Maximális RESPECT!
Még a táborról, jó volt veletek megint találkozni, látni titeket még az új vagy megújult arcokat is. Jó, hogy van ez a közösség, ahová sajnos csak évente egyszer tartozhatom teljes valómban, de ezért megéri hazajönni! 😉
Szóval köszönöm mindazok munkáját, akik ezt az élményt elérhetővé teszik számomra!
Ismét eljött ez a nap. Bármennyire is szeretnénk, sajnos egyszer minden véget ér. Ezért zárult a mai nap ez a tábor is, ami rengeteg csodás élményt nyújtott.
A főmodulban lévő szórakozásomhoz Bodri és a Csapatom járult hozzá rendkívül eredményesen. Számos apróbb emléket szereztem, melyet később majd visszaidézhetek.^^
A rákövetkezendő napokban kissé befelhősödött az idő és a lehetőségek tárháza is, de ezt feloldotta a társasozás majd a későbbi szétszórt mesélések. Sajnáltam, hogy nem volt lehetőség Amund másodkörös meséjében játszani, ugyanakkor örültem, hogy Vii morális kalandjában részt vehetem.
Különleges élményt adott az én mesém alkalmával is a kedves csapatom, akik „creepy” módon végigtörték magukat az én kis párórás történetemen, majd zárszóra csoportosan távoztak Darton síkjára.
Sokat nevettem és a kevés alvás ellenére is igazán kipihentnek érzem magam. Egy rövidke hét, melyet bármikor szívesen megismételnék.
Voltak apróságok, amik megemlítése inkább csak mellékes iromány, mint fontos megjegyzés, de azért leírnám a tábor során szerzett „negatív gondolatokat”:
A menzás ételek között is van jobb minőségű. Muszáj a helyszínt ilyen „távolra” tenni? Eső és hideg nélkül nem csinálhatunk nyári tábort. Legközelebbre több kalandlehetőség (+mesélő), rendszerezettebb módszerrel még élvezetesebbé tenné a holt időt…
Köszönöm a Szervezőknek és a hozzájáruló segítőknek, hogy megcsinálták ismét ezt a találkozót. 🙂
Köszönöm az élményt!
Részleteiben
A táborról: kicsit tényleg messze volt, a kaja biztosította a low-maintenance üzemmódot, a szobák jók voltak, volt hely bőven, jobb idő esetén még több játékra alkalmas hely lett volna, az ágyak rendben voltak, a rózsaszín szentély eleget tett a vallásgyakorlás kívánalmainak, ár/érték arány hmm
A versenykalandról: nagy élmény volt teljesen új csapatnak mesélni, lehetőségem nyílott olyan dolgokat megtapasztalni amit, eleddig sosem: pszi rohammal mindenki előtt támadó Della-papnő, aki a hangulatos párbeszédekben és a mély alvásokban is jelen volt, a Della hívő kötözködő bárd, aki kimaxolta az üldözési mániát, a rövid távú lépcsőn gurulás aranyérmes fejvadásza, aki egy az egyben küzdött Katashival és túlélte, a Kaoraku papokkal „vallási” vitába keveredett Arel-pap, aki modulmegoldó terminátorként haladt, és végül de nem utolsó sorban a kardpárnaként is kiváló Kami szerzetes, aki több helyen is lelki békére talált 🙂
Egyéb kalandok: Köszönöm Novának, hogy befogadott a WH40KDH meséjébe és elnézést bárkitől, aki túlságosan vehemensnek tartotta a zélóta, félőrült, hajlott hátú tech-papot, de a nehéz idők ilyen megoldásokért kiáltanak 😉
Köszönöm a shadoni parti játékosainak, hogy partnerek voltak egy nem feltétlenül a hagyományos etikett vonalán mozgó társadalom megteremtésében és elviselésében, otthon folytatjuk, javaslom a pap és a bajvívónő a kapott KP-kból vegyen fel egy mellébeszélést.
Ami fentieken túl még említésre szorul, nagyon jó volt újra látni a társaságot most külön kiemelve Ogre komát, a köztünk dúló vallásháború ellenére is 🙂
Bodritól plagizálva:
„A táborról: kicsit tényleg messze volt, a kaja biztosította a low-maintenance üzemmódot, a szobák jók voltak, volt hely bőven, jobb idő esetén még több játékra alkalmas hely lett volna, az ágyak rendben voltak”
kb. ennyit a körülményekről, annyival megspékelve, hogy áldja az ég a bár németekre kalibrált árakkal dolgozó, de ásványvizet forgalmazó cba-t, mert hazaérve a nyóckeres koszos-fogamzásgátlós dunaszennycsapvíz is folyékony mannaként hatott a Györöki Opálhoki™ után 😉
A versenykaland… hát, úgy érzem, az egy kicsit elúszott felettem. Akadtak remek leírások, jelenetek, lehetőségek karaktermomentekre és emlékezetes off röhögések is (shadoni szerzetesek asztrális marketing és spammer maffiája pl.), de az ízlésemnek túl sok harc, a pici porszem életérzés, a néha ötletszerű, iránytalan tévelygésünk nem túl magas szögű, de stabil lejtőre tett hangulatilag és életkedvileg. Talán helybéli, motiváltabb karakterként jobban megmozgatott volna a történések áradata, bár akkor úgy jártam volna, mint motivált Kaoraku-papunk, aki lezárásként amolyan ynevi Paul Tibbets-ként halálra ítélhette népe és hazája kétharmadát… no majd az idő megszépíti az emlékeket.
Mindennek szerencsés ellenpólusaként a többi programot (mese, mesélés, társas) nagyon is élveztem; köszönet Novának az apátiából felrázó Sheral-expedícióért; két tengerparti csapatomnak, amiért megtiszteltek jelentkezésükkel és kiváló, élvezetes játékukkal, továbbá Arkhham mesterének és társasjátéktársainknak is a Mérhetetlen Vének elleni küzdelemért.
Végszóként köszönet a szervezésért; béke 🙂
Líthas,
úgy gondolom, hogy a tábor elérte a célját … mindegyiket. Összességében az eddigi legnépesebb nyári kiruccanásunk volt ez, ami bár együtt járt alkalmanként némi kompromisszumszükséggel, de ezt a csapat úgy hiszem végeredményben megoldotta. Idén voltak talán a leghosszabb, legtartalmasabb és így legszabadabb mesék, mert (amikről tudok) Bodri révén Shadon hőskorától kezdve, Valheru klasszikus szerepjátékos meséjén át a magam film-noir fantasy meséjéig igen nagy volt a paletta, ami közül lehetett választani.
Nem is beszélve a tábor versenymoduljáról, ami iránt örömmel láttam mekkora volt az érdeklődés és nem is hiába: Phoenix és Bodri az idei nyár egyik legjobb táboros kalandját hozták tető alá, ami a kampány résztvevőinek szerintem igen mély nyomokat hagyott az emlékezetében és a „beugró” játékosoknak is volt lehetőségük mindenféle fajta játékra az intrikustól a gyakósig.
Ezúton szeretném megköszönni minden játékosnak és mesélőnek, modulírónak és szervezőnek, hogy jelenlétével emelte a tábor hangulatát. Jó látni, hogy mit kell jövőre még csiszolnunk az új tábor szerkezetén és még jobb látni, hogy a választott irány jónak bizonyult ahhoz, hogy az évről évre tapasztalható rossz tendenciáknak gátat szabjunk és ha lehet megfordítsuk.
Emellett úgy hiszem, hogy az ú helyszín mindennel egyetemben jól vizsgázott és mi is kisebb küzdelmek után sikerrel tettük magunkévá a Smiling House fövenyét. Így jövőre már jóval bátrabban, határozottabban és tervszerűen tudunk majd ide jönni és a visszajelzés alapján szívesen el is várnak minket. Hátha kiérdemeljük a paradicsomlevest is, ami nekem nagyon hiányzott az egyébként változatos menüből.
A Krónikák következő évadának terveiről hamarosan beszámolunk nektek is, addig is, aki teheti és gyűjtene xp-t kedvenc karakterének ne hagyja ki a soron következő Hősök Napját Szekszárdon szeptember 6-án. A Keletei Legendák zárófejezete hamarosan letölthető lesz a honlapról is, Valheru Végzetes vidék című opuszával egyetemben és persze más cikkek is csőre töltve várják az új év indulását.
A krónikák lapjai tovább peregnek …
Sziasztok!
Nekem ez volt az első táborom, sajnos csak két napot maradtam, de ez a rövidke idő nagyon jól telt. Tetszett a mese, a mesélő – nem meglepő módon – nagyon ott volt, köszi Ket 🙂 A meghívásért és a szervezésért is hála. 🙂
u.i.: köszönöm a sok segítséget,tanácsot és magyarázatot, nem állítom, hogy minden megmaradt, de hasznos volt:)
Üdv Mindenkinek!
Kissé később de így átgondolt és „leülepedett” vélemény: Jó volt az idei tábor is! Néhol voltak csúszások de az nem volt vészes. Külön tetszettek a mellék kalandok ezért külön köszönet Novának a WH40K-ért és Amundnak az „Isten veled kedvesem”-ért (így végre révbe érhet a karakterem… vagy indulhat az újabb kalandokra 🙂 ) Amit viszont sajnálok, hogy kimaradtam a társasokból 🙁
A versenykaland jó volt, én még napokig tudtam volna játszani benne és bejárni a helyszíneket, mint pl: hajóváros, szigetek… de mint kívülálló karakter néha csak bólogattam a helyieknek 🙂 De legalább megoldottuk Enoszuke nagy rejtélyét a harcosok reggeli katájának misztériumát 😀
A helyszín jó volt, a kaja is tűrhető… A szervezés kiváló, csak így tovább!
Köszönet mindenkinek a szervezésért és a remek társaságért!
W