Dán komponista, kinek nevéhez számos játék, televíziós műsor és film hangszerelése kötődik, a játékiparban pedig olyan nagysikerű produkcióhoz szerzett zenét, mint az Assassin’s Creed sorozat, a Hitman széria, vagy a Borderlands játékok. Előszeretettel ír monumentális hatású, szimfonikus- és kórusműveket, melyeket hihetetlenül jó érzékkel fűszerez meg sajátos elektronikus aláfestésekkel, különleges effektekkel. Sorozatunk mai vendége: Jesper Kyd. (ejtsd: Jeszper Küd)

jk2

Pályafutását gyermekéveiben zongoratanulással kezdte, majd ezt követték a klasszikus gitárleckék, szolfézs, kórusban való éneklés és végül a zongorán való komponálás. Zenei tanulmányait javarészt autodidakta módon végezte, s már 14 esztendősen igénybe vette a korszak nyújtotta technikai lehetőségeket az elektronikus úton történő zeneszerzésre, melyhez akkoriban a jól ismert és közkedvelt Commodore 64-es bizonyult legalkalmasabbnak. Később Amigára váltott, s több demogroup közösség tagjaként próbálgatta szárnyait, mígnem egy barátjával Mikael Balle-vel jelentősebb eredményeket értek el a demoscene színterén. (Dióhéjban a demoscene a 80-as, 90-es években virágkorát élő nemzetközi programozói szubkultúra volt, tagjainak célja egy minél látványosabb, ügyesebb, kreatívabb, rövid audiovizuális prezentáció előállítása. Mivel a technikai adottságok nagyjából kiegyenlítettek voltak, így a demoscene közösségek sok programozónak nyújtottak lehetőséget arra, hogy megcsillogtathassa tehetségét és képességeit. A kihívás abban is rejlett, hogy ki tudja minél jobban kiaknázni a rendelkezésre álló platformok erőforrásait. Napjaink több befutott zenésze kezdte a pályafutását ún. tracker musician-ként, de erről talán majd egy későbbi cikkben.)

Tapasztalataira építve Kyd kizárólag számítógépes játékok zenéire specializálódott, 19 éves korában néhány barátjával megalapították a Zyrinx nevű fejlesztőcéget, első játékuk a Sega genesisre írt Sub-Terrania volt. A csapat több sikeresnek mondható produkció után feloszlott, miután kiadójuk, a Scavenger csődöt jelentett, ám számos tag visszatért Dániába, hogy megalapítsa az azóta jelentős hírnévre szert tett IO Interactive-ot. Kyd ezzel szemben New York-ba költözött, ahol saját stúdiót alapított Nano studio néven, s mint szabadúszó videojáték-zenész igyekezett kamatoztatni tudását. Olyan emlékezetes projektekhez írt zenét, mint a Bioware által napvilágot látott MDK2, vagy a Shiny erősen merész vállalkozása a Messiah, ám az igazi áttörést az IO által fejlesztett Hitman: codename 47 jelentette, melyben Kyd számtalan városi hangeffektet és sok népi hangszert is felhasznált. Ezt követte a Hitman 2 grandiózus nagyzenekari vállalkozása, melyet a Budapest Symphony Orchestra – a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának professzionális együttese – adott elő és játszott fel 110 zenésszel. (Tegye fel a kezét, akinek nem borzongott meg a háta ettől a zenétől.)

jk3Munkásságát a játékipar több elismeréssel is jutalmazta, a Billboard Digital Entertainment és a Game Audio Network Guild több ízben is jelölte legjobb soundtrack kategóriában, a talán legismertebb, játékokkal foglalkozó oldal, a GameSpot pedig a Freedom fighters zenéjét – melyben ugyancsak a Magyar Rádió Énekkarát hallhatjuk felcsendülni – az év legjobbjának nyilvánította. Az igazi kitüntetést a Hitman: Contracts hozta meg számára, melynek zenéje 2005-ben elnyerte a Brit Filmakadémia díját a legjobb zene, valamint a legjobb mozirészlethez tartozó hang kategóriában. 2007-ben Patrice Désilets, a francia Ubisoft game designere felkérte az Assassin’s Creed egy filmes részletéhez tartozó zenei aláfestés megírására. A játék óriási sikert aratott, s mind a négy soron következő rész zenéjét Kyd szerezte. Szimfonikus zenekari műveivel ellentétben a Borderlands sorozat zenéjét kizárólag szintetizátorokra és analóg zenei eszközökre hangszerelte. Több közkedvelt játékipari produkció zenei munkálatai mellett (pl. Unreal Tournament 3, Darksiders 2),  eddigi pályafutása alatt hét filmhez, tizenegy rövidfilmhez és három sorozathoz (itt első sorban a Metal Hurlant Chronicles-t említeném) is komponált, valamint kifejezetten filmtrailerekhez is írt témákat, mint például a V mint Vendetta, az új Conan a barbár és a Trónok harca esetében. Mindezektől függetlenül saját neve alatt két albumot is megjelentetett: ezek az Ultimatum és a Legacy, melyekben főleg elektronikamentes, klasszikus zenekari- és kórusműveket vonultat fel.

Műveiben előszeretettel vonultatja fel a szimfonikus zenekarok teljes eszköztárát, gyakran alkalmaz vokálokat vagy kórust, ugyanakkor rendkívüli virtuozitással bánik a szintetizátorokkal, emellett rengeteg saját maga által rögzített és módosított effektet és hangmintát is használ. Darabjaiban gyakran jelenik meg a gitár és a zongora, emellett számos esetben alkalmaz különféle vonósokat, rézfúvósokat, valamint egzotikus, keleti hangzású népi hangszereket, a dallamokat pedig a legváltozatosabb perkusszív elemek teszik érdekessé, dinamikussá. Jeremy Soule szárnyaló, epikus szerzeményeivel szemben Kyd szívesen operál misztikus hangzású, sötét tónusokkal, zenéje összetett, elmélyülős, árnyalt, hol viharos, hol melankolikus, mindazonáltal precíz és a végletekig kifinomult. A zenék felépítése darabosabb a hagyományos mozi-hatású aláfestő zenékhez képest, így szinte sosem lehet előre kiszámítani a következő témát, a dallamok mögött megbúvó izgalmas, szokatlan hangszeres elemekből építkező ritmika pedig egy pillanatig sem hagyja lankadni a hallgató figyelmét.

Meggyőződése szerint a filmipari produkciókhoz hasonlóan egy nagyszabású játékfejlesztéshez is igényes és jól megírt soundtrackek szükségesek a megfelelő összhatás elérésének érdekében. Az alkotók a tervezés és a kivitelezés során sokszor jóval több figyelmet fordítanak a jó grafikára, semmint a kívánt hangulat megteremtésére, ezt kell a zeneszerzőnek szükség esetén ellensúlyoznia. A játékokban megszólaló darabokat illetően a leglényegesebb vonást a kreativitásban és az eredetiségben látja, hogy a szerzemények ne legyenek sablonosak, egyhangúak, és sokadszorra is hallgathatók maradjanak. Az igazi szakmai kihívás mindemellett számára a klasszikus és az elektronikus zene elegyítése, mely jóval több annál, mint néhány ütemet jól elhelyezni egy-egy szimfonikus téma alatt, hanem kifejezetten komplex alkotói munkát megkövetelő, összetett feladat. Szabadidejében maga is szívesen játszik akció- és kalandjátékokkal, valamint azokkal is, melyeknek munkája során ő komponálta a zenéjét.

jk4

Hallgatásra ajánlott:

Assassins creed 2 soundtrack

MDK2 soundtrack

Borderlands soundtrack

Hitman: Contracts soundtrack

Hitman 2 soundtrack

Ember a zene mögött II. – Jesper Kyd

Vélemény, hozzászólás?