Tanti / Delta Green (CoC)

A Delta Green

A Cthulhu Hívása eme kiegészítője 1997-ben jelent meg, és azt a feladatot tűzte ki céljául, hogy megreformálja a modernkori  játékot, és választ keressen azokra a kérdésekre, amik sok játékalkalom során felvetődtek. Sokan tudjuk, hogy Lovecraft novelláinak hősei magányosak voltak, de a játék során már csoportok – gyakran igen eltérő foglalkozású emberekből álló csoportok – küzdenek a Mítosz ellen. A készítők egyik alapelve az volt, hogy nem minden játékos rajong a húszas évekért, és nem minden mesélő szeret történelemkönyveket bújni, vagy kis híján egy évszázaddal ezelőtt élt emberek hézköznapi életét tanulmányozni. A másik az, hogy a nyomozókat rendre hátráltatta az a tény, hogy ők tulajdonképpen hétköznapi emberek, akiknek semmi keresnivalójuk egy gyilkosság vagy más bűntény helyszínén, és magánakcióik előbb-utóbb a hatóságok figyelmét is fel fogják kelteni. A kilencvenes évekbeli játékhoz írt kiegészítők (Cthulhu Now, 1990s Handbook) valamiért nem nyerték el a tetszésüket, ezért úgy döntöttek, hogy a játék középpontjába egy illegalitásban tevékenykedő szervezetet állítanak. Ez a Delta Green: egy összeesküvés, melynek tagjai túlnyomorészt az Egyesült Államok különböző szövetségi vagy állami szervezeteinek azon tagjai, akik már szembekerültek a világ sötét, eldugott zugaiban megbúvó ősi hatalmakkal.
Pénteki napon kerülne sor a játékra. 3-5 játékost várok.

 

 

A Delta Green tagjai háromfős sejtekbe tömörülnek, melyek száma 26, ami 78 aktív ügynököt jelent. A sejtek az angol abécé betűiről vannak elnevezve, a tagok pedig olyan betűs kódneveket kapnak, amilyen sejthez tartoznak – az A-sejt tagjainak kódnevei például Adam, Andrea és Alphonse. Az ügynökök csak a saját sejtjük tagjainak valódi nevét és foglalkozását, ezen felül pedig a felettük és alattuk helyet foglaló sejtek vezetőinek a kódneveit ismerik. Erre az óvintézkedésre az esetleges árulások okozta károk csökkentése miatt van szükség, így optimális esetben csak egy sejt kerül veszélybe. A valóságban persze kettő vagy több sejt is együttműködhet, akik nyilván megismerik egymás valódi nevét és foglalkozását, de ilyenkor mindig arra törekednek, hogy nem egymásnak alá- vagy fölérendelt sejtek dolgozzanak együtt. Vannak ún. szimpatizánsok is, akik nem tagok, hanem afféle külsős szakértők. Ők általában azok az emberek, akik a hagyományos Cthulhu Hívása játékok nyomozóit adják. Tehát aki nem akar sötét titkok nyomába eredő FBI-ügynökkel játszani, annak az antikvárius továbbra is elérhető marad.

Az LFG anno így mutatta be a játékot:

„… Ez a kultusz meg fog maradni mindaddig, amíg a csillagok állása ismét kedvezőre fordul, és a titkos papok előszólítják sírjából a Nagy Cthulhut, hogy új életre hívja alattvalóit, s ismét uralkodjék a világ felett. Az időpontot nem lehet eltéveszteni, mert az ember akkor hasonlatossá vélik a Nagy Öregekhez, szabad lesz, felülemelkedik jón és gonoszon; minden törvény és erkölcs érvényét veszti, mindenki kedvére bömbölhet, gyilkolhat és kéjeleghet. Aztán a Nagy Öregek megmutatják nekik, hogyan kell más, új módokon bömbölni, gyilkolni, kéjelegni és élvezkedni és a Föld emésztő lángra lobban a pusztító szabadság eksztázisában…“

H.P. Lovecraft: Cthulhu hívása (Kornya Zsolt fordítása)

 

 

„Delta Green – a fiktív történelem

 

Az egész 1928 csikorgóan hideg telén kezdődött, amikor dübörögve szakadtak a tengerbe az új-angliai Innsmouth ódon házai. Azok az események, amelyek a szervezet létrejöttéhez vezettek, részletesen H.P. Lovecraft Árnyék Innsmouth felett című novellájából ismerhetőek meg. Innsmouth degenerált városa az évszázadok során a mélységlakók és ocsmány hibridjeik szaporulatává változott, egészen addig, míg az 1920-as évek vége felé egy túlzottan kíváncsi idegen nem tévedt a városba. Az illető a helyiek minden óvintézkedése dacára elmenekült, és amikor a hebegve előadott történeteinek köszönhetően megjelentek az első katonai osztagok a város határában, az itt élők megkésve döbbentek rá, mégsem kellett volna hagyni, hogy a városka részeges csavargója túlzottan is igaz történeteivel traktálja.

 

A hadművelet, aminek a Project Covenant nevet adták, meglepő eredménnyel zárult. A titkosszolgálat jegyzőkönyvei és a fényképes bizonyítékok komoly fejfájást okoztak Coolidge elnöknek, aki nemcsak egy emberáldozó, idegen isteneket imádó vallásról szerzett tudomást, hanem egy különös módon deformálódott, ember-hibrid faj létezéséről is. Hivatalos jelentés nem látott napvilágot – az Office of Naval Intelligence (ONI, Tengerészeti Hírszerző Ügyosztály) először analizálni kívánta az összegyűjtött bizonyítékokat, a feliratos kőtáblákat, a furcsa ékszereket és még furcsább teremtményeket. A feliratokat egy titkosírások megfejtésével foglalkozó csoport kapta.

 

Hoover elnök (aki valójában semmit sem látott az elfogott “bizonyítékok” közül) később az egészet humbugnak tartva feloszlatta az ügyosztályt. Mielőtt azonban minden a feledés homályába merült volna, azok a tengerészek, akik tudták, látták, milyen szentségtelen kolónia lapult meg Innsmouth tengeröblének hullámai alatt, átirányították a Project Covenant veteránjait a P4 Division (4P Ügyosztály) védőszárnyai alá. A rövidítés a Parapsychology, Paranormal and Physic Phenomena Division  (Parapszichológiai, Paranormális és Pszichikus Jelenségek Ügyosztálya) szervezetet takarta. Bizarr és megmagyarázhatatlan ügyek specialistái alkották, akik olyasmiket láttak, amitől mások sikoltozó őrültté váltak volna. Adatokat, legendákat és pletykákat gyűjtöttek azokról, akiket Innsmouth evakuálása óta a katonaság tudósai vizsgálgattak, és időközben egy arizonai támaszponton leltek börtönre. És miközben a világ lassan és biztosan sodródott a második világháború felé, a P Division fegyveresei és tudósai előtt lassan kibontakozott egy iszonytató lehetőség, a tenger alatti kolóniák egész füzére, ahol az emberi faj vesztén munkálkodó lények rejtőztek mélyen az iszapban. Rövid és véres háború következett, ami ahhoz képest, hogy a P Division emberei tulajdonképpen semmit sem tudtak arról, mi ellen harcolnak pontosan, egészen komoly sikerekkel járt és az amerikai kormány első természetfeletti katonai akciójának is tekinthető.

 

A szervezet életében gyökeres változást a második világháború hozott, pontosabban Franklin D. Roosevelt elnök, aki egy „kémszervezet” létrehozására adott parancsot. Ez lett az OSS – Office of Strategic Services, a Stratégiai Hadműveletek Hivatala, a CIA elődje. William J. Donovan ezredes parancsnok kemény kézzel és mindenre felkészülten irányította a javarészt Belső-Ázsia, Észak-Afrika és Európa területén végrehajtott akciókat, és fogadta annak a Martin Cooknak a megkeresését is, aki akkoriban a P Division feje volt. Donovan hamar napirendre tért a P Division ügyletei felett, és érdeklődve olvasta Cook ismertetését a náci Németország fokozott okkult érdeklődéséről. Az amerikaiak akkoriban kezdtek komolyabban törődni a nácik antropológiával, okkultizmussal, asztrológiával és mágiával foglalkozó kísérleteivel; az igazán komoly főfájást azonban az SS szervezetén belül létrehozott részleg okozta, amelynek a Karotechia nevet adták és az úgynevezett ősi örökség felkutatásával foglalkozott. Az OSS és a P Division összeolvadása lett a pszichológiai-okkult hadviselés új fegyvere. Az új osztálynak speciális hozzáférési kódokat adtak meg – a csak általuk olvasható iratokat DELTA GREEN eyes only szignóval bocsátották ki. Megszületett a Delta Green.

 

A második világháború árnyoldala – vagyis az egyik a sok közül – nem más, mint a Delta Green és a Karotechia elkeseredett küzdelme. A kezdetben kémkedésnek, ellenakciónak, szabotázsnak indult hadművelet hamarosan titkos drámává vált, amelyben a fedésben dolgozó ügynökök játszották a főszerepet, a színhelyet ódon templomok, kripták, düledező házak, vén könyvtárak biztosították, a tét pedig lassan az emberiség sorsa lett. A DG ügynökei okkult irodalommal, különös rítusokkal foglalkozó könyvekre vadásztak és egyre több hátborzongató tényre derítettek fényt működésük során. Koncentrációs táborokban végrehajtott különös kísérletek, hátborzongató rituálék… és már meglepődni sem tudtak igazán, amikor lassan-lassan kezdett előttük felderengeni, mire is szolgált ez a rengeteg „alany” és mi lehet a lényege egy bizonyos vérrel megpecsételt paktumnak.

 

A vad küzdelemnek a világháború befejezése sem vetett véget igazán. Hiszen rögtön a békeszerződések után megindult a hajsza a németek birtokában levő titkos iratok után. A Delta Green elsődleges célja – Operation Summer Breeze (Nyári Szellő Hadművelet) név alatt – ezen feljegyzések begyűjtése lett, még mielőtt a szovjet titkosszolgálat, az NKDV tenné rá a kezét. Furcsa dolgok kerültek napvilágra, és amikor a Delta Green aranygallérosai belegondoltak, hogy a németek miféle dolgok közelébe is jutottak, azonnal kirázta őket a hideg.

 

Ez volt a dicsfényes időszak. Amikor Truman elnök 1945-ben feloszlatta az OSS-t, tulajdonképpen feloszlott a Delta Green sokat tapasztalt és hallgatag csapata is. De történt valami. Valami, ami azóta is számlálatlan cikk, film, tanulmány és spekuláció alapja.

 

Új-Mexikó sivatagának kopár dombjai között valami landolt. Az esetet, amely Roswell-incidens néven vonult be a köztudatba, azóta is áthatolhatatlan rejtély övezi. Truman elnök ekkor adta ki a parancsot a Majestic-12 nevet viselő szervezet megalapítására, és mivel ez a döbbenetes esemény – egy idegen űrhajó balesete – igencsak megrázta azokat, akik tudtak róla, az illetékesek vita nélkül beleegyeztek a Delta Green újraalapításába is. A később esküdt ellenséggé vált MJ-12 feladatává a földönkívüli létformák kutatása és Földre zuhant jármű vizsgálata lett. Míg ők egyre félelmetesebb titkokról lebbentették fel a fátylat, a Delta Green ügynökei a kísértetként visszatért Karotechia embereivel hadakoztak Argentínában és a Déli-sark jéghegyei között. Tengeralattjáró-katasztrófák, eltűnt tudósok, halott DG ügynökök fémjelzik ezt az időszakot, melynek megkoronázása egy öngyilkos vesszőfutás volt valahol az Északi-sark közelében és a szibériai mezőkön. Az egyetlen életben maradt Delta Green ügynök visszatérésével nem enyhültek azok a pletykák, melyek mindenáron kapcsolatot akartak keresni az akció és az állítólagosan Sztálin életének meghosszabbítására indított NKVD-(ex)Karotechia projekt leállítása között…

 

Ezek után kezdődött az a tendencia, amely később az egész Delta Green alapstratégiájává vált, miszerint az új tagok toborzását más szövetségi nyomozóhatóságok soraiból végzik. A legtöbb ügynök csak időlegesen vált a Delta Green emberévé – őket a kartotékokban a nevük mellé biggyesztett zöld háromszöggel jelölték. Az eredmény egy teljesen kaotikus, decentralizált ügyosztály lett, ahol legtöbb bevetés csak megérzések alapján, parancsnoki engedély nélkül történt. Ez a cowboy-stílusú, „odamegyünk, mindenkit szétpofozunk, visszajövünk” politika okozta később a Delta Green vesztét.

 

A fordulópont a vietnami háború idején következett be. A Delta Green figyelmét először azok a titkos CIA-akciók keltették fel, amelyek a potenciális kommunista-ellenes törzseket kutatták a régióban (és mit sem törődtek azzal, hogy ősi isteneket imádó kannibálok). A felderítő repülések a Belga Kongónál már látott templomokhoz hasonló építményeket jeleztek, és kiderült, hogy a vörös khmereket túl szoros szálak fűzik egy bizonyos „Angka” nevű, rettenetes istenséghez. A Delta Green gyorsan tenni akart valamit, de a végeredmény egy illegális és elkapkodott műveletet eredményezett Kambodzsában. A titkos templomkomplexum elleni rajtaütés teljes kudarc lett. Mivel akkoriban kezdtek nyilvánosságra kerülni a vietnámi háború viselt dolgai, a Pentagonnak semmi kedve sem volt még arról is magyarázkodni, hogy mit keresett a Delta Green Kambodzsában – hét hónappal az offenzíva előtt. A könnyebb megoldást választották és 1970 januárjában feloszlatták a Delta Greent.

 

Delta Green akkor megszűnt, mégis létezik. Illegális és rejtett, akárcsak azon szervezetek némelyike, amelyek után szaglászik. Láthatatlan, megfoghatatlan pókhálóként szövi át az amerikai kormányzati szerveket, mindenhol ott van, mindent lát. A Delta Green veteránjai nem hagyhatták, hogy azok az öltönyös barmok egy tollvonással eltüntessék talán az egyetlen szervezetet, ami szembeszállhat az emberiség pusztulásával. Mert a Delta Green tudja, hogy „több dolgok vannak földön s égen…”, és legyenek akár megdöbbentően naivak és tapasztalatlanok bizonyos ügyekben, mégis ők az emberiség egyetlen esélye. A kezdeti koordinációs „gyermekbetegségek” egy csomó lelkes, de tapasztalatlan – de legfőképpen: helytelenül informált – ügynök halálát okozták. A Delta Green azonban túlélte. A föld alá húzódott és dolgozik, rendületlenül.

 

Ügynöksors

 

Egy tipikus Delta Green kampányban tehát a játékosok elhivatott titkosügynököket alakítanak, akik katonaként küzdenek a természetfeletti, félelmetes háborúban. Ez pedig egészen jól feloldja a Cthulhu hívása történeteinek egyik gyakran felbukkanó, zavaró dilemmáját, amikor nagyjából az első furcsa holttest (szimbólum, rituálé, lény, miegymás) felfedezéskor a nyomozó karakter fejében megfordul, hogy egyszerű átlagember módjára egyszerűen elmenekül. „Minek ártanám bele magamat iszonytató ügyekbe, ha létezik rendőrség, FBI és a katonaság?” Aki hosszabb ideig foglalkozott a játékkal, annak talán ismerős a probléma. Itt azonban nincsen erőltetett nyomozómunka, erőnek erejével a kísértetházba hajszolt karakter: a játékosok ugyanis az említett rendőrök, ügynökök vagy katonák, ráadásul a Delta Green mindenre elszánt tagjai, akik az emberiség védelme érdekében rettenetes titkok mélyére hatolnak. Átlagpolgárok láthatatlan védőangyalai, és sajnos gyakran a téboly határán egyensúlyozó emberi roncsok is.

 

Az ügynökök mellett még játszhatóak a különböző segítő szervezetekben tevékenykedő szimpatizánsok: antikváriusok, tisztviselők, magánnyomozók, újságírók, tehát a Cthulhu alapkoncepciója szerinti nyomozó-karakterek, akik egyáltalán

 

Lépj be a szervezetbe

 

„… Sok mindent elértünk – három évtizeden keresztül szakadatlan harcot vívtunk a szörnyetegekkel, bárhol is bukkantak fel. Harminc éven át küzdöttünk, hogy a világ épeszű, nyugodt hely maradhasson. Tudják ők, mit akarunk – felbontani a szerződést és visszarugdalni ezeket a elcseszett ET-ket oda, ahonnan jöttek. Viszont van itt még más is…”

 

Jelenleg a Delta Greennek három elsődleges fontosságú célkitűzéssel kell foglalkoznia. Ezek a következők: 1. Védelmet nyújtanak az Egyesült Államok polgárainak a természetfeletti jelenségekkel szemben 2. Megőrzik az Egyesült Államok biztonságát a természetfeletti hatalmak machinációival szemben 3. Adatot gyűjtenek minden természetfeletti jelenséggel kapcsolatban.

 

A Delta Green ügynökei közül a legtöbben abban a hitben dolgoznak, hogy eljön majd az idő, mikor ismét a kormányzat legális ügyosztályaként rehabilitálják őket. Vannak azonban, akik még mindig előszeretettel használják a jól bevált cowboy-taktikát, és elenyésző számban, de akadnak olyanok is, akik meggyőződéssel vallják, hogy azokat a tényeket, melyeket több éves munkájukkal sikerült összegyűjteni, haladéktalanul a nagyközönség elé kell tárni.

 

A Delta Green a „szellem a gépben”. Hiszen mindenütt ott vannak, mégsem lehet lecsapni rájuk A többi szövetségi hivatal soraiból gyűjt tagokat. A módszer egyszerű: ha valakit beszerveznek a Delta Greenhez, attól még marad eredeti alkalmazásában és kettős ügynök válik belőle. Mindig olyan szervezetekről – tehát nagyobbrészt a már említett szövetségi intézményekről – van szó, amelyek egyben kitűnő fedést biztosítanak, másrészt rengeteg adathoz és információhoz nyújtanak hozzáférést.

 

A Delta Green szerkezeti felépítése a klasszikus három emberből álló sejtstruktúrát követi, ahol csak a sejtek tagjai ismerik egymás nevét, foglalkozását, a többiek csupán egyszerű kódnevek számukra. A kapcsolattartás eszköze az e-mail és nap mint nap kódolt üzenetek tucatjai futnak át a titkos szervereken. Jelenleg 26 sejt aktív, ami összesen 78 ügynököt jelent (plusz a szövetségesek). A Delta Green toborzási módszerei elővigyázatosak, megpróbálják kizárni a kudarc legkisebb esélyét is. A leendő jelöltek sokáig azt sem tudják, hogy valakik figyelemmel kísérik őket, és az első próbatétel csak a kezdet. Ha ép ésszel megússzák, hamarosan megtudják az igazat – legalábbis azt, amit ők annak vélnek.

 

A Delta Green a legtöbbet abból profitál, hogy mindenhol jelen van. Mindent lát, mindent hall. A sejtek bevetésekor mindig ügyelnek a megfelelő fedősztorira. Tegyük fel, hogy az FBI a kolumbiai kábítószer-kereskedelem egyik szálát göngyölíti fel éppen, ami Los Angeles kikötőjébe vezet (többek között). A terepen dolgozó ügynökök jelentéseiben csupán néhány odavetett mondat foglalkozik a kolumbiai kapcsolat viseltes ügyeivel, ez azonban felkelti annak a Delta Green ügynöknek a figyelmét, akinek nincsen más feladata, mint az FBI ügyosztályaira befutó összes jelentés elemzése. Máris befut a riasztás a “központhoz” (ami fizikailag nem is létezik), és az FBI szervezetén belül működő sejt akcióba lép. A Delta Green ezernyi kapcsolata lehetővé teszi, hogy a végső rajtaütésen ők is részt vehessenek, és az eredmény: az öreg mesztic, akit a Szövetségiek ártalmatlan bolondnak tekintettek volna (és így megússza valami rövidebb büntetéssel), örül, hogy az életét megmenthette, mikor azok az őrült öltönyösök lángba borították lakását és azokat a furcsa jelekkel ékesített tekercseket, amiket néha használni merészelt.

 

A játék szerzői alapos indokokat teremtettek a leendő játékosok/karaktarek számára. Nincsen gond a motivációval, nincsenek problémák a karakter beilleszkedésével sem. A három (esetenként lehet több) tagot számláló sejtszerveződés ideális „partit” alkot kezdetektől fogva, ahol nem kell azon töprengeni, miért dolgozzon együtt egy FBI és egy CIA alkalmazott, és mit csinál mellettük még a légierő egyik elméleti fizikusa is. A játékban megtalálható a sokak által kedvelt „titkos társaság”-jellegű játékok zamata, a konspirálás, az állandó rejtőzés, a kettős vagy éppen többszörös ügynökök alakítása utánozhatatlan hangulatot teremthet. Nincsenek korlátozások a választható karakterek között sem. Ha valaki Dale Cooper különleges ügynök bőrébe akar bújni a Twin Peaksből, hát tessék; vagy netán Mulder ügynök lenne az X-aktákból, netán Jack Ryan Tom Clancy regényeiből? A lehetőségek adottak.”

 

Nos, én annyi változást vinnék bele, hogy a kalandom korábban, 1984 májusában játszódna, San Francisco városában. Kikötésem, hogy a nyomozók helyiek legyenek, akik az Arany Városban élnek és tevékenykednek. A Delta Green kiegészítőben számos szövetségi és állami szervezet le van írva, melyekhez képzettségcsomagok is tartoznak, a karakteralkotásról pedig a tantos@freemail.hu e-mail címen vagy a Facebookon lehet egyeztetni velem.

A karakterek értékeinek kidobása, kiszámolása:

ERŐ, FIZIKUM, AKARATERŐ, ÜGYESSÉG: MEGJELENÉS: 3d6

MÉRET, INTELLIGENCIA: 2d6+6

MŰVELTSÉG: 3d6+3

Tudás: MŰVELTSÉGx5

Ötlet: INTELLIGENCIAx5

Szerencse, Épelme, Épelme-pont: AKARATERŐx5

(Megjegyzés: a kiválasztott foglalkozás módosíthatja a kidobott értékeket, a bűnözők pl. ritkán rendelkeznek magas MŰVELTSÉG értékkel, az alacsony ERŐ értékkel rendelkező birkózó meg jóformán elképzelhetetlen.)

A nyomozókat alapvetően a helyszínen fogjuk majd befejezni a magyar nyelvű szabálykönyv, a Delta Green és a 1920’s Investigators’ Companion Volume II. alapján. Tehát a sebzésbónusszal, a képzettségekkel és az életerővel is ott törődünk majd, de a kidobást addigra le kellene tudni.A pontcsúsztatás engedélyezett, elvégre elég lelombozó, ha az ember egy szikár és sármos magándetektívvel akar játszani, de egy hájasat és rondát dob ki.A CH képzettségrendszere százalékos, és mindenkinek választania kell egy foglalkozást, amihez különböző alapképzettségek is tartoznak (egy rendőrnél pl. a Pisztoly és a Jog). Ezen képzettségek alapértékéhez a MŰVELTSÉG 20-szorosa adódik és egészen 89%-ig lehet menni. A többi szabadon választható képzettségre az INTELLIGENCIA 10-szereséből osztható pont. Ezek bármik lehetnek (pl. Hőlégballon vezetése is) csak meg kell indokolni a felvételüket. A képzettségek mindegyikének van egy alapszázaléka, ami 00-tól MŰVx5-ig terjedhet, szóval még ne osztogassatok, mert könnyen lehet, hogy 89 fölé mentek! A képzettségek listája a Kémiától a Géppuskán át az Úszásig terjed. A képzettségek mindegyikének van egy alapszázaléka, ami 00-tól MŰVx5-ig terjedhet, szóval még ne osztogassatok, mert könnyen lehet, hogy 89 fölé mentek! A képzettségek listája a Kémiától a Géppuskán át az Úszásig terjed.