Kritika – Kőerdő, szellőkör …

Magyar Gergely a tőle megszokott stílussal vesézi ki a kiadó tavalyi utolsó megjelenését, amivel a M.A.G.U.S. jubileumi 25. évfordulójára készültek. Jan van den Boomen: Kőerdő, szellőkör és más történetek című kötete egy átfogó utazásra hív mindenkit a korai irodalmi anyagoktól a még ki nem (most igen) adott koncepciós kötetek műhelymunkáiig. A méltán a Nagy Öregek között számon tartott író munkássága mindig is Ynev másfajta, mélyebb és elvontabb rétegeit igyekezett bemutatni és stílusa mindig is markánsan eltért az írótársai vagy a mainstream fantasy vonalától. Többek között neki köszönhetjük Toron mai arculatát is és az azonos című kiegészítő könyvet is, amit novelláival és regényeivel már évtizedek óta előkészített, alakított. A mostani kötet saját munkásságának, szerinte legmeghatározóbb, írásaiból kínál egy színes palettát melyek nem egy ország, történet vagy karakter, hanem egyedi stílusa köt össze. Letöltés: kritikakoerdoszellokor(mg)kalandozok

(forrás: kalandozok.hu)

Hercegi hangulat (1. hangulatkeltő)

Valahol Erion mellett a tengeren, 2 hónappal az ünnep előtt

Őszinte örömöt érzett, a szabadság örömét, ahogy csodás időben lehetett kint a Godorai Öböl vizén. Bár másoknak ez szélcsendet és napfényt jelentett volna, neki a vad szelet és a felkorbácsolt hullámokat a piszkosszürke felhőkkel borult ég alatt. Kecses kis hajóját röpítette előre a dagadó vitorla, ahogy egyre merészebb íveket húzott vele a mind feljebb tornyosuló hullámokon. Hófehér haját tépte a szél, nap barnította arcára sós vízpermet csapódott, de vigyorogva rántotta újabb irányba a köteleken és csigákon keresztül a vitorlát. Itt kint mondhatni egyedül lehetett, a testőrök háromárbocosát már messze a látóhatáron hagyta. Kijárt neki némi egyedüllét a kastély fojtogató levegője, az intrikák és az etikett kiszámított mozdulatai után, melyeket ki nem állhatott mióta visszatért.

Hercegként megtehetem! Lyr Da Viniel-nél, ki negyedik ezen a néven, e tájon nincs hatalmasabb úr!

Egy perccel később rájött mennyire elhamarkodott és merész gondolat volt ez, mikor egy árboc fölé érő víztorony játékszerként gyűrte hajóstul a víz alá. A sötét víztömeg hideg ölelésében, a levegő fojtogató hiányától pánikolva csak egy gondolat sikoltott elméjében: “Hol késik a teleport?!” Majd minden elsötétült…

XXI. Kalandorkrónikák Szerepjátékos Találkozó és Verseny

“Annyi csillag van az égen,

Nézd, milyen magasan vannak.

Van, amelyik vezet és van, amelyik lehull.

Melyiket kövessem én …”

– Cloud Boohen

***

Líthas,

a M.A.G.U.S. szerepjáték történetének második negyed évszázadába lépve hosszas előkészületek előzték meg az idei rendezvényünket, hogy méltóképpen futhassunk neki újult erővel és még merészebb tervekkel. Ennek az utazásnak a következő állomása a XXI. Kalandorkrónikák (BLACK-JACK!!!), amelynek időpontja 2019. március 23. lesz a tőlünk eddig megszokott minőségben … és lehetőleg többel is.

Csapatkereső a XXI. Kalandorkrónikákra

Erion nem véletlenül a Kalandozók Városa. Sok történet kezdődik és végződik is itt, a legtöbbnek pedig főszereplői a kalandozók. Éppen ezért menedék és megbízható fogadószobák mellett sok veszélyt is rejteget ez a város azoknak, akik botor módon egyedül kívánják megfejteni titkait, akár a város legendás Falában, akár a rettegett Nekropoliszban. Így jobban teszi, hogyha előtte legalább szétnéz a Fogadónegyed rangos italméréseiben, mint amilyen Torozon Tavernája, Rattakin fogadója vagy, ha erszénye nem engedi ezt meg neki, felkeresi a kevésbé ismerteket, mint a Víg Orgyilkoshoz, esetleg a Háromfejű Oroszlánhoz címzett kocsmák.

A XXI. Kalandorkrónikákra 4-6 fős összeszokott kalandozócsapatokat várunk és hogyha nem volna elegendő létszámotokot ezen bejegyzés alatt hírdetve kipótolhatjátok a stratégiában tátongó hézagokat, esetleg csapat híján ugyanitt jelentkezhettek is csapatokba, hátha felfigyelnek rátok a szemfüles toborzók vagy felhajtók. Sok magányos kalandozóból pedig könnyen lehet egy csapat is. Ahogy egy legendás toroni boszorkánymester mondta: “Ahol két kalandozó van, hamarosan feltűnik több is …”