Hulla és Tao: Boszorkányüldözés (M.A.G.U.S. kalandmodul 7-9. szintű kalandozóknak)
P.sz. 3698. Liliath, a Kristálykirálynő, az Ötödik Fekete Hadúr távol jár Alidaxtól, amikor különös események és gyilkosságok sorozata kezdődik el otthonában. A Kupola boszorkányai kétségbeesett lépésre szánják el magukat a kényes helyzetben, s mivel egymásban sem bízhatnak meg teljes mértékben kalandozókat bérelnek az ügy kibogozására. Bár a XIV. Zászlóháború véget ért, a Quiron-tenger ezen szegletében még többet is veszíthetnek a Hadurak… A Kalandozók.hu 2021-es Nyári táborának kalandmodulja amellett, hogy visszarepít minket ebbe a klasszikus érába az eddigi legteljesebb gyűjteménye és így kiegészítője mindannak, amit Alidaxról valaha készítettek. Letöltés: boszorkanyuldozeskm(hullaestao)kalandozok
Alidax városát M.A.G.U.S. rajongóként előbb Wayne Chapman Észak Lángjai, majd Raoul Renier Korona és kehely regényeiben ismerhettük és szerethettük meg. Letöltés: renier-alidax és renier-alidax-2. A Bíborgyöngyök antológia-sorozat folyamán láttunk mélyebb betekintést a működésébe és a Virágkapuk ostroma kisregényben vázoltuk fel a jelenét meghatározó eseményeket. Mindezeket az írásokat, a M* írókör észrevételeit is felhasználva és természetesen a kalandmodul íróival és közreműködőivel egyeztetve rajzolta meg Magyar Gergely nyár folyamán Alidax (első) térképét oly sok év után, mely amit külön is letölthettek (és a modulban szereplőhöz képest még bővebb is 4-5 helyszínnel, így a meséléséhez is érdemes használni). Köszönjük neki és a Kalandozók idei munkáját, amivel egy nehéz időszak után ilyen tartalmas anyaggal örvendeztették meg a rajongók közösségét.
A M.A.G.U.S. születése óta kiemelt népszerűségnek örvendett Amanovik országa, Gorwick. Kránhoz hasonlóan a Kosfejes Úr, Ranagol hitét felvevő ország sokak fantáziáját megmozgatta karakterhátterek és irodalmi téren is. Hagyományai azonban ennél sokkal összetettebbek voltak már az első szabálykönyvben is: vallása bár a Fekete Határon túlról származott, népe Shadonból érkezett a Szent Földre, rettegett gyilkosainak tudása pedig északi slan-ektől, Niaréből származott. Egzotikus kultúrája pedig évtizedekig várta a részletes bemutatását régi kérdésekre adott válaszokkal és mélyebb misztériumaival való megismertetését. Hiába. Előbb változott meg.
A szerepjátékokban a vallási kérdések csak egy hajszállal békésebbek, mint a Külső Világban. Ez a hajszál azonban lehetőséget biztosít a számunkra, hogy más-más szemszögből megvizsgáljunk egy állítást, nézetet és karaktereinken keresztül véleményt formálhassunk róluk. Az ő számukra viszont saját valóságuk kérdései éppen olyan húsba vágóak, mint nekünk a magunkéi.
A 
Célunk a kalanddal az volt, hogy bemutassuk Horizont városának és környékének a lehető legtöbb szegmensét. Amellett, hogy egy pörgős és pattogós ütemtervvel, kicsit az idővel versenyt futva megszerezzenek a játékosok egy, a város számára igazán fontos recept összetevőit. Szeretnénk Ynev eme eldugott, de élettől zsongó szegletébe kalauzolni a játékosokat és téged is kedves kalandmester. Sok rendhagyó gondolatot és elemet helyeztünk el, de ezeket megpróbáltuk klasszikus, már jól ismert köntösbe csomagolni.
„A kaland a Tales of the Miskatonic Valley című klasszikus kalandgyűjteményben található Fade to Gray utórezgésének tekinthető, illetve fejet hajt Amelia Peabody és Carl Sheridan emléke előtt. A kiváló Ramsey Campbell neve is megkerülhetetlen, hiszen a goatswoodi törpék Glaaki és Y’golonac atyjának Made in Goatswood című novellájában bukkantak fel először. A Mérhetetlen Vénjei éltessék sokáig! Végezetül azt is megjegyezném, hogy a bostoni rosszfiúk nélkül sem sikerült volna megírnom.„
A Garadur titka című kalandmodulomat még 2010-ben, az V. Lumina Cornu versenyre írtam, az előző pozitív fogadtatásán felbuzdulva, a klub felkérésére. Témáját tekintve a dúlás elmúltának hangulatát szerettem volna megfogni, amikor már elvonultak a sereget, véget ért a pusztítás, de a táj, az emberek még számtalan nyomban őrzik a csak alig elvonult veszedelem emlékét. A kalandmodul jellegét tekintve egy igazi nyomozós kaland – sokat mesélő és még többet prédikáló kalandmesterként próbáljunk meg ilyet is –, ahol azért vannak harcos megoldási lehetőségek, de alapvetően az információk összegyűjtésére és elemzésére, következtetések levonására építő történet, számtalan szociális lehetőséggel, én magam a mai napig a jól megírt nyomozós kalandok – nyilvánvalóan az én elképzeléseim és követelményeim szerinti – mintájának tekintem. Az alapvetően lineáris (de véletlenül sem cső) modul egy főszállal és több kiegészítő mellékszállal igyekszik izgalmas történetbe vezetni a karaktereket.
A Káosz érintése című kalandmodulomat még 2009-ben, a IV. Lumina Cornu MAGUS versenyére írtam, a klub felkérésére. Témáját az akkori olvasmányaim, a még létező Szürkecsuklyás Testvériség honlapján megjelenő anyagok ihlették, de nem nehéz párhuzamot találni és így az akkori aktualitását megteremteni a friss Toron kiegészítővel sem – noha az igazsághoz hozzá tartozik, hogy akkor azt még nem dolgoztam fel igazán, ahhoz évek kellettek még.
A Kirdalossa könnye című kalandmodulomat még 2008-ben, a III. Lumina Cornu versenyre készülve írtam, hőskori körülmények között. Leendő kalandmesterként a találkozóra szánt eredeti kalandon felháborodva és felbuzdulva egyetlen hétvége alatt sikerült összehozni, kevés alvással és sok, örömteli munkával. A szervezők becsületére legyen mondva, hogy a nem mindennapi arcátlanságot higgadt profizmussal fogadták, és a modulírók megtorlása is elmaradt, amiért kimondatlanul is hálás voltam nekik – nem mindennapi gesztus volt ez tőlük. A sors fintora, hogy bár a legtöbb kalandmester a Kirdalossát választotta a felkínált lehetőségek közül, az eredetihez ragaszkodó író mellett azonban nekem is a másikat kellett mesélnem – teljesen kezdő, de fölöttébb lelkes – csapatomnak az talán kevésbé feküdte meg a gyomrát. Az már csak az én szégyenem, hogy kettőt leszámítva azóta sem írtam nekik másik kalandmodult, hogy legalább hárommal tartozok már, nem rajtuk múlott.