Bár a mondás nem épp így van, én vallom, hogy “jó ötlet még sosem született saláta zabálás közben”. Így történt, hogy 2017-ben Lucius barátommal Nyári tábor első napján játék nélkül maradtunk, és beszélgetni kezdtünk, mely beszélgetésnek már az elején előkerült másfél liter pálinka, avagy az ötletünk múzsája.
Megfogalmazódott bennünk egy ötlet. Egy magyar népmesébe illő kis történet, mely Ynev világán zajlott le. Egy öreg szeszfőző és az ördög története. Minél többet beszélgettünk és fogyasztottunk a színtelen szúrós szagú folyadékból annál jobban kezdte magát kinőni egy novella ötletből, karakter ötletbe, majd konkrét kaszt leírásba háttértörténettel.
Körbe is ültünk játékosokhoz és már is elkezdtük hittérítésünket, a szomjas lelkeknél, persze csak akik, vagy még, nem játszottak, vagy épp szünetet tartottak. Voltak, akiket azonnal megtérítettünk, voltak akiket csak érdekelt. De Aknilap hite már biztos lábakon állt és Luciussal megbeszéltük, hogy megvalósítjuk a kasztot.
Azóta sokat ötleteltünk, javítgattunk a háttértörténetén és dolgoztunk a papi kaszt kivitelezésén. Sok változat készült, de a jelenlegi változattal mindketten elégedettek lettünk. Semmiféleképp nem szerettünk volna egy olyan kasztot alkotni, amely annyira erős, hogy senki sem szívesen engedné játékaiba, de nem komolytalan. A kasztleírás végére, sokak ötletét és segítségét felhasználva, készültünk egy gyűjteménnyel Ynev híresebb, új keletű italaiból, míg én egy rövidebb hangulatkeltő novellával.
Bármely kérdést, meglátást, véleményt örömmel fogadunk, és reméljük tetszeni fog nektek! Olvassátok hát Aknilap feltörekvő hitét, legalább olyan örömmel, amilyennel mi készítettük. Egészségetekre!
Akinek meghozta a kedvét az Papp “Tair” Richárd bevezetője után a továbbiak alatt elérheti a teljes leírást.
