Győrfi Ádám: A téboly erődje (Fantasy Játékkönyv) kritika

Nagy meglepetésemre az idei nyár (és év) első hazai készítésű lapozgatós könyve nem a fél-rajongói közegből érkezett (bár bejelentés volt, és őket is várom kockát csörgetve péntek délutánonként a lehanyatló napra sóhajtozva) hanem egy nagyobb könyvkiadó, a DeltaVision könyvheti megjelenései között tűnt fel. Ők egyébként már veteránnak mondhatóak a témában: ha némi szünettel is, de a Harcos Képzelet sorozat felkarolása után M* tematikájú sorozatot is kezdtek korábban.

Eme legújabb könyv mindemellett egy kooperáció(nak tűnik) a belső címoldal alapján a Mirage Könyvekkel, de már a borítón is feltűnhet nekünk a „Hatalmasok játékkönyv” megjelölés (meg egy Játék &Fantázia Könyvek megjelölés is, ami az új sorozat megnevezése gondolom). De ez a Halhatatlanok dolog sokaknak ismerős lehet, mert az elmúlt években sokszor találkozhattunk vele előbb egy világleírás, illetve novelláskötet kapcsán, magukra pedig büszkén utalnak úgy mint egy 100% haza fantáziavilágra és egy közösségileg létrehozott eredményre.

Erdős Árpád: Ígéret (fantasy vers)

Régóta kerestem már ezt az írást. Emlékeimben novellaként élt, így meglepett amikor költeményként találtam meg. Még arra is emlékeztem, hogy volt hozzá illusztráció … ez vagy a Mandela-effekt vagy én rajzoltam neki anno külön. De miért fontos ez és mit keres itt?

Vannak olyan alkotások, amelyek számomra egy-egy korszakot jelképeznek. A ’90-es évek második felében a gyüjtögetős kártyajátékok és azon belül is a Hatalom Kártyái Kártyajáték leuralt szinte mindent. (Szinte teljesen biztos vagyok benne, hogyha akkor időben készül hozzá szerepjáték ma nem M.A.G.U.S.-ozunk ennyien.) A Túlélők Földje levelezős játékkal én magam nem játszottam (~csóróság), de mind a barátaim fordulóit, mind pedig a játékhoz kapcsolódó Alanori Krónikákat szívesen forgattam (főleg mivel voltak benne Shadowrun írások is).

Horváth Árpád (Cirifischio) – nekrológ

Nem emlékszem mikor találkoztunk először és nem az utolsó alkalom él bennem a legerősebben. Epizódok a kettő között. Telefonon beszéltünk, mikor a párom elment munkába és mikor hazaért már megint/ még mindig a kagylón lógtam és csak annyit kérdezett mosolyogva, hogy „Csiri, ugye?”. Mindent értett. Tényleg fagyos reggel a parkolóban, amikor izgatottan vártuk, hogy mindenki befusson és közösen távoli helyekre vágtathassunk kalandozni. Egy szűk budai lakás, amikor megállt a játék 4 órára egy pszi-diszciplína értelmezése miatt és mindenki szó nélkül hagyta. Egy cípóból kanalazott magyaros leves, aminek minden kanálja után mosolygott egyet boldogan. Egyszer egy mesélésemben egy játékostársa levágta a veterán harcos karaktere kezét, azt hitte ezzel megregulázhatja, ő pedig azt monda: „A másik kezemmel felveszem a kardforgató kezemet a foldről és AZZAL rohamozom meg!”

CXXV (125.) Krónikák Hírlevél – Készülj egy gorviki melóra!

Az új évet új lendülettel kezdtük el és meghirdettük a soron következő, 24. Kalandorkrónikák M.A.G.U.S. Szerepjáték Találkozót.  A jelentkezés már elkezdődött és tart is majdan március 19-ig legkésőbb, melynek részleteit a kiírásban olvashatjátok a honlapon, egyúttal az idei karakteralkotásunkkal és az első hangulatkeltő novellával. A rendezvény híreiről az oldalon és a hozzá létrehozott facebook eseménynél egyaránt értesülhettek. A kaland P.sz. 3722-ben, Erionban veszi kezdetét és visszatérő modulíró párosunk, Meran és Novan jegyzi. Ősszel pedig a rendezvénysorozat keretében visszatérünk a gyökereinket is jelentő Hat Városba és bejárjuk Equasselt.

Tair Játékbemutatója # Gamemaster: M.a.g.u.s – Avagy a Magyar Indie Istenszimulátor (PC)

Mai iromány az Emperor Developement csapatának művéről fog szólni. Egy tényleges kézzelfogható M.A.G.U.S játékról, mely erősen radar alatt repült idáig, én is az írás kezdetét megelőző napon szereztem róla tudomást, és vettem meg „korai hozzáférésű” státuszában Steamen. Élménybeszámolónak szánom inkább ezt az írást a játékkal kapcsolatosan. Nem vagyok játék kritikus, csak játékos. De hogy befejezzem a magyarázkodást nekikezdek az esszének. Mint régebbi írásaimnál, most is a tárgyalanyom történelmével kezdenék.

Adamát Péter: Idővihar (regény a Moondragon játékterve alapján)

Legutóbbi cikkünk óta a Moondragon csapat ritkán adott életjelet magáról, de a lelkesedés nem halt el, a parázs mélyén még egy meg nem született játék is tud újat mutatni, különböző módokon feltámadni. Adamát Péter, akinek a korábbi játékok regényváltozatait is köszönhettük, kitartó munkával és (feltételezhetően) a korábban kikerült elkészült anyagok továbbgondolásával és az eredeti készítők áldásával megírta az Idővihar című magyar fejlesztésű jrpg játék könyvváltozatát. Így a „trilógia” utolsó fejezetét is megismerhetjük és sohasem adjuk fel a reményt, hogy egyszer játszhassuk is majd. Letöltés: Idovihar