Példátlan megtiszteltetés érte oldalunkat, hogy a soron következő rendezvény kalandjához Gáspár Péter (Jan van den Boomen) jóvoltából és a Deltavision kiadó támogatásával megkaptuk a lehetőséget, hogy a szerző egyik ikonikus művét megoszthatjuk.
Eredetileg a Legendák & Enigmák sorozat Erioni regék című antológiájában, majd legutóbb a Kőerdő, szellőkör és más történetek lapjain találkozhattak olvasók a Jutalomjáték és Kráni krónikák kultstátuszához hasonló novellával, mely nem titkoltan Coppola Keresztapa trilógiája előtt tisztelegve mesélte el az erioni Racchini família és Imeko torony béli enoszukeiek alvilági háborúját.
A 24. Kalandorkrónikák kalandmodulja ugyanis ennek a konfliktusnak és szereplőinek meséli el több mint húsz év múlva a sorsát, végzetét és egy újabb fejezetét a harcuknak. A szerző maga több hasznos tanáccsal és észrevétellel segítette tevőlegesen a szervezők és írók munkáját, hogy a végén a leginkább illeszkedjen a közösen megálmodott, elképzelt és játszott világ színfalai mögé.
Ajánljuk tehát mind a rendezvény játékosainak és mesélőinek is, illetve mindazoknak akik anno esetleg lemaradtak erről a remek írásról, de azok is találhatnak benne érdekes újdonságokat, akik töviről hegyire ismerni vélik az eredeti szöveget, ugyanis a jubileumi kiadásra új szerkesztést és alaposabb átnézést kapott a kisregény. Ezúton is hálásan köszönjük Gáspár Péternek az írást és a segítséget, kívánva további írással töltött hosszú és sikeres éveket.
LETÖLTÉS: Lagy_szellel_lazacszin_hold_alatt
A hosszú távúnak gondolt bérleményében a nyomozó az asztalon nyugvó papíros felett töprengett, majd az irónért nyúlt ahogy az eddig bent tartott pipafüstöt kieresztette, hadd csatlakozzon a többihez, ami már kezdte megülni a szoba levegőjét. Krad legfőbb tanítása, hogy csupán az írott tudás maradandó, de nem véletlenül nem használt tintát, mivel még maga sem látta át az ügy szereplői és kérdései hogyan kapcsolódtak egymáshoz. Erre pedig a legjobb módszer volt a viszonyok átláthatóbb formába öntése, de ez nem mindig ment elsőre.
A hideg évszak végnapjaiban, a Kővár gyomrában az oly sok családi egyeztetést megélt tárgyalóban vita zajlott. A meszelt falakon megelevenedtek a díszek, ahogy a gyertyák fénye a falitartókban meg-meg remegett.
A napnyugta már a tükör előtt öltözködve találta. A pontosság aznap este különösen fontos volt.
Egyik személyes kedvenc novellám a 2005 előtti időkből. Szerintem még ma is őrzi azt az erőt, lendületet és kompromisszum nélküliséget, ami egyrészt jellemezte azt a kort, másrészt jól képviseli a „hiányzó generációt” a M* irodalomból. Az ötszázéves háborúban játszódik, Kyria és Avida Dolor (itt még a szövegben Orwella) tusakodása idején kyr pusztítókkal, elf szövetségesekkel és „már” yrch-nek nevezett orkokkal. Még mindig úgy gondolom, hogy a Gyűrűk Ura: A két torony legendás csatajelenete a Helm szurdokban egy meghatározó filmtörténeti jelenetsorozat és nem hiába találkozuk ebben az időben sorra várvédős fantasy történetekkel még legalább egy fél évtizedig.
„Az egyik kalandunk után az egyikőnk írt egy egy oldalas szösszenetet az események egy kis részéről. Aztán jött még egy oldal egy másik játékostól és egy másik részletről. Aztán még egy és még egy. Végül összeraktuk, egyeztettük, kipofásítottuk, kijavítottuk és elkészült ez a 26 oldalas novella, ami gondoltam megosztok veletek, remélem lesz, aki elolvassa.” – Váli Viktor (az egyik szerző a hatból)
Kezdetben vala a Valhalla Páholy. Azután az ezredforduló hajnalán változott (egy kicsit) a világ és többek vágták bele a pallosukat, hogy M.A.G.U.S. történeteket írjanak. Voltak, akik az interneten tették ezt különböző közösségekben, fórumokon és írókörökben. Az oldalunkon sorozatosan (~alkalmanként) megjelenő Ynevi Krónikák aloldal írásai (amelyekkel találni majd átfedést) is egy külön ilyen gyűjtemény.
A Valhalla Páholy végnapjaiban a kiadó honlapjára több érdekes anyag is felkerült: előzetesek, illusztrációk, részletek kiegészítőkből, tájképek Ynev megannyi vidékéről, s Buttinger Gergely aláfestői zenéi kultúrákhoz és országokhoz. A naptár 2003-at mutatott és ekkor került fel egy enigmatikus novellasorozat első része a valhalla.hu-ra, A dorani ügynök története címmel. Novák Csanád osztotta meg és bár rövid terjedelmű volt és (fájdalmas módon) befejezetlen maradt, de egyértelműen jelezte a szándékot, hogy a Keleti Szél eseményein túl is van élet Tier nan Gorduin számára.