Wayne Chapman és Meszlényi Péter: Szinergium

Az ynevi vázlatkönyv megjelenését sok terv és reménykedés előzte meg az évek folyamán. Ahogyan azt mér bevezetője is ecseteli, egy majd két évtizedes álom ő, ami a táblaborítós tájegységeket bemutató sorozattól, a játékhoz készült grafikákon át a Szinergium megjelenéséig tartott. Igazságtalanság volna az elmúlt időkig felhalmozódott igényeimmel górcső alá vennem a kötetet, hiszen látványosan nem azzal a céllal jelent meg, mint aminek anno egy hasonló témájú kötetet elképzeltünk volna. A különleges körülmények más elbírálási formát igényelnek meg tőlem is.

Mostanra ismeretes a Seventh Age, a M.A.G.U.S. világán tervezett videojáték sorsa. Művészeti anyagainak felhasználásával készült el a Szinergium, ami elsősorban Meszlényi Péter grafikáit tartalmazza a népszerű világról saját felfogásában, de Wayne Chapman narrációjával. A szöveg és a képek különös, idegen, mégis ismerős érzést keltenek bennem, mint M* rajongóban. Ismerőseimmel kérdőn böködünk egyes képekre, miközben összekacsintunk egy-egy eltalált szövegrész felett. Bár talán ilyen az emlegetett „szinergia”.

A kötet több fejezetben tárgyalja Ynev fontosabbnak vélt témáit és mozzanatait. Kezdésnek a Darton bajnokai révén a rowoni illetőségű maremiták hőseivel, életével és otthonukkal ismerkedünk meg. Legendás hősök váltják egymást a lapokon új misztériumokkal, melyek közül a darton mosolya marad a legemlékezetesebb, de a kegyhelyek képe is éppúgy elkísér, ahogyan Arvioni maszkjai. Rowon tehát tengerparti város?

Tovább űzetünk a megszokottnak hitt síkon Az Égi Fény városa felé. A Kántor és egy csatamágus rajza köszönt a hatalma csúcsát élért Ó-Pyarron városában. Előbbi buzogányának mintha ravasza lenne, utóbbi másféle hagyományról ad tanúbizonyságot mint megszokhattuk, de mindezt feledteti velünk az eredeti Gömbszentély felemelő látképe. Az aztán lerontott falak helyén és közelében pusztító veszedelem következik a kötetben.

A Kos országa más arcát mutatja, mint amit várnánk vagy megszokhattunk. Új idők új Kránja ez, de legalább a Lopakodóval eleget foglalkoznak ahhoz, hogy vonzalmat érezzünk a koncepció iránt. A szignumnyelven ugyan szemöldököt vonok, de hamar feledteti velem a sokféle aquir rajza, ami végre arcot ad az arctalannak és képes megmutatni azt ami nem emberszerű. Túl sokat tudunk meg a még meg nem történt eseményekről vagy mást mint vártunk? Káosz Metha ölelése elől ismerős partok felé evezünk.

Szembenézünk a ténnyel, hogy nincsen M* kiadvány Kyria nélkül. Nincsen és kész. Ez még érthető is, hiszen Meszlényi a Toron kiegészítőben is komoly munkált feccölt ebbe a témába, érdemes munkát ráadásul. Csúnya nőknek sohasem tudok örülni, de toroni harcművész kardoknak igen. Pusztító páncélzat és még több örvényablak, mielőtt még a tudós mechanikus nyelv kerülne bemutatásra. Inspiráló, akárcsak a kyr építészet 3D maradványai.

Bár engem semmi sem érdekel annyira Yneven mint Az Azúr hold birodalma. Igaz, ezek más amundok mint az én képzeletemben, máshogyan élnek és valószínűleg másmiért. Építészetük hasonlít a nemes fajra, de valami más bennük és talán nem is csak kutyára emlékeztető arcuk. Elképzelem, hogy azon részek, amik másokban úgy élnek, mint az amundok bennem milyen hatást kelthetnek a képek láttán. Nehezemre esik.

Különös résszel zár a karnevál: Ynev csodái jönnek sorra. Ismétől számszeríj modell a Van Helsinget idézi, az orkok csupaszabb gorillákat a ködben, teremtésük titkát nem rejti a szöveg. Az erioni divat és a modell története szórakoztat, perceket merengtem a fegyveröv szépségén. A záró képek viszont szürke romok és bár árnyképként a koronás zarándok kísért, valami grandiózusabbat reméltem csattanónak.

Születésnapi kötet karácsonyra, egy olyan világ számára, ami mindig is egyedi grafikáival és színes világával tüntetett. Mégis inkább az olvasóknak és játékosoknak szól, tudomásom szerint olyan módon, hogy a résztvevők nemigen kaptak és reméltek érte fizetséget. Most sem áll úgy szerintem, hogy azt érezné az erszényük megérte, de talán mostanra már az alkotók sem ilyen nyereséget remélnek a M.A.G.U.S. kapcsán. Hasonlatosabb inkább a játékosok öröméhez fizetségük, mikor azzal térnek meg, hogy másokkal alkottak közös szinergiát.