Rétegzenéket bemutató sorozatunk mai alanya: Heimataerde. A csapat tudtommal a lovag-industrial (egyes szaklapok szerint medieval-electro) stílus egyetlen képviselője – az elképzelés első hallásra igen merész, metál színtéren ugyanis a folk/fantasy vonal igen nagy népszerűségnek örvend, ezek a német fickók pedig gondoltak egyet és átemelték az egészet az industrial zene világába. Tették mindezt úgy, hogy dalaikban múltidéző jelleggel egyaránt visszaköszönnek középkori gótikus és gregorián dallamok, zsoltárok, eredeti latin szövegek, évszázados népdalok, klasszikus zeneszerzők művei, mitológiai témák, mindez pedig a kemény germán elektronika és a népi hangszerek kettősségére épülő zenei köntösbe öltöztetve. Furcsa, röhejes, izgalmas vagy épp formabontó? Ezt döntse el mindenki maga, hisz idehaza jellemzően negatív előítélettel fogadják a Németországból érkező beöltözős folk-fantasy zenekarokat. (És ez nem véletlen…) Viszont tény, hogy dalaik hallatán még a német nyelv iránt érzett erős ellenszenvünket is kész lehetünk leküzdeni – valljuk be ugyanis, hogy a stílushoz fekszik ez a katonás nyelv.
Szerzeményeik témája igen széles skálán mozog: vannak itt hősi énekek, szomorú balladák, vérpezsdítő indulók, tragikus-heroikus históriás dalok, tánctérre csalogató menetelős ritmusok, a háttérben pedig gyakran hallható csatazaj és kardcsörgés. A zenekar másik érdekessége hogy a közismerten sötét tónusú (nyíltan ateista) industrial zenei palettán olyan ritka színfoltot képvisel, mely nemcsak hogy nem keresztényellenes, hanem a középkori keresztes lovagok világát megidézve egyfajta vallásos érzületet visz fel a színpadra. Megjelenésükben is ehhez tartják magukat: előadásaikon jelmez gyanánt a keresztesek jellegzetes öltözékét viselik, a porondot pedig előszeretettel díszítik pajzsokkal, lobogókkal. Korai albumaikon jól érződik, hogy noha lelkesen csapnak a témába, darabjaikban sokszor túlsúlyba kerülnek az industrial alapok, így a műélvezet csak azok számára garantált, akik eleve nagy mennyiségben fogyasztanak durvább elektronikus zenéket. Hallgatásra ezért mindenképp a legutóbbi lemezt ajánlanám (Unwesen), itt valósul meg ugyanis igazán az electro és a folk elemek egyensúlya, mely kifejezetten kellemes, sokszor hallgatható egységet képez. Az album történeti keretét tekintve röviden azt mondhatnánk, hogy Ash és néhány csatatestvére (Kriegsbruder-je) felkerekedik hogy kipurgálják a Szenföldet és jól szétcsapkodják az asszaszinokat. A dalok egész kis eposzt mesélnek el, a sztori képzeletbeli szereplőjét ugyanis szörnyű átok fogja (vámpír), így hithű lovagként nem csak a pogányokkal, hanem saját sötét énjével is meg kell küzdenie, miközben Istent keresi egy bigott és fanatikus világban. (Ez még karakter ötletnek sem lenne utolsó.) Alapszintű német nyelvtudás nem hátrány, de szerintem anélkül is élvezhető. Már akinek.
Remek cikk lett. 🙂 Így kell ezt Komattre. A nemzúzós zenét így sokadszor hallgatva éjfél után is pezseg a vérem egy kis játékért … pedig aztán volt benne részem a hétvégén elég.
Áhh köszi, asszem nálam felkerülnek a listás zenekarok közé, így pár számukat meghallgatva!