Új sorozat indított idén a Deltavision kiadó, MesterMűvek címmel. Céljuk pedig ezzel elsősorban a tudományos-fantasztikum perifériára szorult klasszikusainak összegyűjtése. Ez a fantasy-filológiai ötlet többek között az első kötet szerkesztőjének, Raoul Reniernek köszönhető. Hazánk egyik legtehetségesebb írója nemcsak szerkesztője volt ennek a kötetnek, hanem többedmagával fordítója is. A mester műveinek újbóli magyarra fordításában pedig Nagy Gábor és Sellei György volt segítségére.
Mivel magam is nagy rajongója vagyok Robert (vagy Bob) Howard írásainak izgatottan vártam az új kiadványt. Elsőre ami feltűnt persze a kivételesen szép borítókép volt, ami Tikos Péter és Vass Richárd közös munkája. Örömmel látom, hogy a magyar grafikusok egyre vállalhatóbb, csúnyán fogalmazva, egyre eladhatóbb műveket készítenek. Ez a csatabárddal sújtani készülő barbár király különösen szép lett és remek összhangban van a belbeccsel is, ami azért ritka.
A kötet 28 rövidebb-hosszabb művet tartalmaz Howard munkásságából. Különösen értékeltem, hogy a szerkesztés során ezeket logikus láncba fűzte Renier és az írások előtti bevezetőkkel helyezte el őket a hagyatékban. Ezek a novellák, versek, levelezések és más töredékek ritka és igen gazdag tárházát rejtik Howard munkásságának. Megismerhetjük ihletéseit, milyen művek hatottak rá és hogyan, milyen nehézségekbe ütközött a kiadás terén … és igen … megismerjük a Conan megalkotásáig vezető utat is.
A kötet három nagyobb korszakot választ ki. Ezek a fülszövegben is említett őskori harcosokat bemutató írások, az ezekből átvezetett Kull mítosz teljes jegyzéke és egy, a többitől kicsit eltávolodó, de éppen ezért már előremutató szakasz. A prehisztorikus fantasy rész talán a legrövidebb, amelyben jól érezhető Howard útkeresése, de határozottsága is, hogy milyen történeteket szeretne írni. Egy írásban szerepelteti aztán Kullal ezeket az ősembereket. A kígyó jegyében című írás, bár már volt módunk olvasni a múlt évezredben, ilyen formán valóban egy új korszakot nyit meg előttünk.
A heroikus- vagy hard-fantasy stílust megteremtő Howard aztán láthatóan komoly kísérletezésekbe kezd. Írásaiban pont a címadó Kull szerepe szorul sokszor háttérbe. Ezek fontosságáról azonban minden esetben magyarázattal szolgálnak a bevezető írások. Versek és esszék teszik teljessé az atlantiszi világ kibontakozását, miközben a hosszabb lélegzetű írásokban már a megszokott szilaj módon folyik az aprítás és keménykedés. Sokan ezt a stílust manapság már szívesebben vetik el, minthogy próbát tegyenek vele … öreg hiba.
Howard fantasy világai ugyan nélkülözik a bájos varázslatokat vagy a megérthető inhumán lényeket, de az az atmoszféra, ami átsüt írásain azt a tévképzetet kelti, mintha valóban átláthatott volna texasi otthonából ezekre a havas bércekkel teli tájakra. Tudása bár könyvtárak poros lexikonjaiból és hasonszőrű írók elbeszélésein alapszik, húsba vág és elevenbe talál … olyannyira, hogy barátja, Lovecraft is hivatkozik rá a korukat és munkásságukat alaposan túlnőtt Cthulhu mítoszban is.
A kötet utolsó felében már-már elszakadunk ettől a miliőtől. Egy halálos beteg vágyálmaiban, lélekvándorlásaiba látunk bele, aki a kór elől menekül a múltba. A komoly, súlyos téma egyaránt inspirált és ered személyes tapasztalatból is: Howard édesanyja szenvedett halálos betegségben. A kötet lezárása azonban mégis inkább egy újabb bravúros munka egy zseni fiókjából összeválogatva, gondosan összeszerkesztve.
A MesterMűvek sorozat első kötete telitalálat. Elejétől a végéig egy gondos munka (talán csak Stephen King ajánlóján húztam össze a szemöldököm) és bátran ajánlom mindazoknak akik szeretnének megismerkedni a mester munkásságával, de azoknak is értékes újdonságokkal szolgál akik már jó ideje rajongói. A Conan testvérei alcím joggal utal egy hasonló, Howard centrikus kötetre a sorozaton belül és én nagyon várom azt is, ahogyan az ígért következő darabot: Jack London Kóbor csillagját.