Ember a zene mögött III. – Paul Anthony Romero

Komolyzene iránti szenvedélyes lelkesedése és ezzel párosuló kivételes tehetsége már gyermekéveiben megmutatkozott, egyfajta csodagyerekként tartották számon: tizenegy évesen nagyszabású koncerteken lépett fel, tizenhárom esztendősen önálló zongoraművet írt. Kiváló mesterektől tanult, elismert zongora- és csembalóművész, számos amatőr nemzetközi zongoraverseny győztese, több szakmai kitüntetés birtokosa, egyúttal közel 70 filmes produkció és játék zenéjének megalkotója. A Heroes of Might and Magic sorozat zeneszerzője, az örökifjú Paul Anthony Romero.

Életre szóló kapcsolata a klasszikus zenével ötéves korában kezdődött, amikor a rádióban meghallotta Arthur Rubinstein előadásában Chopin egy noktürnjét. A zenemű rendkívül mély benyomást tett rá, e pillanattól kezdve lelkesen kezdett érdeklődni az európai komolyzene iránt – rengeteget hallgatott zenei műsorokat a rádióban, és szüleit is gyakran kérte arra, hogy tegyenek fel neki klasszikus lemezeket. Tudatosan készült a zenei pályára, már gyerekként zongoraművek, operák írásáról, sikeres előadói karrierről álmodott. Saját elhatározásából kezdett el zongorázni, majd kilenc évesen vágott bele zeneszerzői tanulmányaiba. Néhány évvel később már Mozart egy zongoraművét adta elő nagyközönség előtt, első saját művét pedig az Egyesült Államok Nemzeti Szimfonikus Zenekarának közreműködésével mutatta be Washingtonban és New Yorkban. Tizenhat esztendős korától a Curtis Zeneintézet tanulója volt, ahol a komponálást olyan elismert művészektől sajátította el, mint a Pulitzer díjas Ned Rorem, vagy Jorge Bolet. Tanulmányait a Párizsi Konzervatóriumban és a londoni Guildhall School of Music and Drama-ban fejezte be kitűnő eredménnyel.

Noha egész kamaszkorában Valentino Liberace-hez hasonló szórakoztató előadóként képzelte el magát, huszonegy éves korára – mire iskoláit befejezte – elbizonytalanodott ebben a romantikus pályaképben. Kinőtt a csodagyerek szerepből, már nem keltett különösebb feltűnést, s megfelelő motiváció hiányában hosszú évekre teljesen elfordult a zenéléstől. Az IBM-nél dolgozott értékesítőként, majd építkezéseken, mint restaurátor, de huzamosabb ideig szakácskodott is, mígnem 29 esztendősen találkozott Rob King-el, a New World Computingnél dolgozó sound designerrel és zenei producerrel, aki felajánlotta számára, hogy írjon darabokat a fejlesztés alatt álló, Heroes of Might and Magic névre hallgató fantasy témájú stratégiai játékhoz. Romero addig a pillanatig soha nem gondolt arra, hogy számítógépes játékokhoz komponáljon – sőt egyáltalán soha nem is játszott semmilyen pc vagy konzol játékkal – de megtetszett neki a szokatlan ötlet, és elfogadta a megbízást. A játék idővel hatalmas sikerszériává nőtte ki magát, s King mellett Romero lett a Heroes sorozat hivatalos zeneszerzője.

A Heroes első két részében főként nagy kedvencétől, Chopintől, valamint Bachtól merített inspirációkat, majd a Heroes III-nál King javaslatára olyan késő XIX. századi zeneszerzőkhöz nyúlt vissza, mint Liszt, Rahmanyinov és Prokofjev. Ebben a sokat méltatott részben rendkívüli változatossággal és sokszínűséggel alkotta meg szerzeményeit, személyes kedvencei a Rampartban felcsendülő darabok. A Heroes IV-re több okból nem tudott elég időt és energiát áldozni, ám a Heroes V esetében újfent emlékezeteset alkotott – itt főleg keleti hatások ihlették, úgy, mint Hacsaturján művei, vagy Irán és Bulgária népzenéje. A hatodik rész esetében Romero figyelme Ázsia felé fordult, a témák megírásához számos kínai és japán zenemű és népzene meghallgatásából nyert ötleteket. Időközben megalkotta az első, nyugati piacon széles körben nagy ismertségre és közkedveltségre is szert tett MMO-RPG, az Everquest zenéit is.

Romero komponálni és előadni egyaránt szeret, az előadás számára olyan, mint egy jó baráttal – a közönséggel – való beszélgetés. A játékokhoz tartozó zeneművek megszerkesztésének nehézségét abban látja, hogy a hallgatónak sokkal közelebbi kapcsolata alakul ki a zeneiséggel. A játékos számtalanszor fogja hallani az adott dallamot, ellenben aki például filmet néz, csak néhány alkalommal találkozik egy témával vagy annak variánsaival. Úgy kell tehát felépíteni az adott szerzeményeket, hogy még sokadik meghallgatásra se váljanak unalmassá, egyhangúvá, hanem dinamikusan kapcsolódjanak a játékélményhez, stílus tekintetében jól elkülöníthetőek legyenek. Egy-egy zenei ötletet több helyen is felhasznál, például olyan darabok, amik eredetileg egy Heroes játékhoz íródtak, de nem jelentek meg, később egy musical alapját képezték. Ugyanakkor a HoMM sorozat legemlékezetesebb és legjobban sikerült témáiból egy szimfóniát is összeállított. Úgy tartja, a zene az ember számára olyan, akár az étel: mindig is szükség lesz rá, mint az élet egyik legfontosabb alkotóelemére. Karrier tekintetében az utóbbi években újfent az előadói pálya felé fordult, rendszeresen lép fel koncerteken és musical darabokban. Több országban megfordult a Heroes játékok szerzeményeiből összeállított önálló zongorakoncertjével: nálunk a Csiliben, meglehetősen méltatlan körülmények közt (egy leharcolt pianínón játszott és még egy normális zongoraszéket sem tudtak szerezni neki) ám annál derűsebb lelkesedéssel csalta elő a hangszerből a játékokból jól ismert muzsikákat.

Az alábbi videóban otthonában ad elő néhány jellegzetes részletet a Heroes sorozatból:

Hallgatásra ajánlott:

magyarországi fellépése

Paul Anthony Romero a Soundcloud-on

Heroes III. Soundtrack

Heroes V. Soundtrack