Ghost In the Shell – ismertető filmekről és sorozatokról

Nem véletlen, hogy a „szellem a kagylóban” kultikus világáról Tair (alias Papp Richárd) tolmácsolásában olvashatunk egy összegző írást, hiszen amellett, hogy ő is a krónikások keleti frontjának tagjait erősíti emellett még Toxik nemzetségéből is való, tehát elmondhatjuk, hogy a vérében van a cyberpunk. Jelen írását első ízben a gamer365 oldal blogján publikálta, ahol több szerzőnk is rejtőzött már nyilvánvaló és kevésbé nyilvánvaló álnevek alatt … ideig óráig. Reméljük Tair írását még több másik is követi majd.

Visszatérésem utáni első irományom a Cyberpunk szentgrál, a Ghost in the Shell régi, és új sorozatairól fog szólni. Kezdeném rögtön a remekmű múltjával, majd jelenjével, és elhintenék pár sajátos gondolatot a művel kapcsolatban. Kellemes nosztalgiadús jó étvágyat!

Spoilerezni annyira nem fogok ebben a bejegyzésben. Pár történést kiemelek, de ezek nem is annyira spoiler tényezők. Akik még nem nézték/olvasták, azok e tudás mellett is olvashatják nyugodtan a bejegyzést. (Darth Vader, Luke Skywalker apja!)

A Ghost in the Shell kezdetben csak egy manga volt, mely Masamune Shirou fejéből pattant ki papíros formára. A mangát 1989ben kezdte, majd 1991ben fejezte be és folytatta 1996 ig a második szériával, hogy hosszas kihagyással folytassa végül a 2002es harmadik szériájával, a Ghost in the Shell 2: Man/Machine Interface-al. Mind három manga sikeres volt, bár inkább szubkultúra körökben, de megjegyezném, inkább az első az, ami ismert. A történet Motoko Kusanagi őrnagy és csapatának nyomozásait mutatja be egy hacker ellen, aki mások kiberagyának feltörésével, és hamis emlékek elhelyezésével készteti áldozatait a saját céljainak beteljesítésére. Mind ezt úgy, hogy áldozata nem is tud róla. A mangában az akkori japán képregény hősökre jellemző, főképp komoly személyiségű, de időnként bolondos, viccelődős karakterek voltak. A harmadik széria, bár folytatásnak minősül, 1-2 visszatérő karakteren kívül nem sokat mutatott az első két mangából, és teljesen új történeti szálat vitt tovább. Bár sajnos beszerezni illetve online olvasni nem tudtam, de utánuk olvasgatva és történet magyarázókat nézegetve igazán tetszetősnek tűntek, bár több helyen is megjegyezték, hogy gyakran átment hentai-ba a téma. Itt az ideje viszont, hogy elkezdjek beszélni az animékről amik sokkal elterjedtebbek voltak.

A Ghost in the Shell anime Követi az első manga szálait elejétől a végéig annyi eltéréssel, hogy hőseink és történetünk komorabb hangvételre váltottak, és gyakoribbak az elgondolkodtató részek. Rengeteg kérdést tett fel, melyek közül némelyikre kaptunk választ, némelyiknél pedig a nézőre bízták a megválaszolást. Például. Mit jelent embernek lenni egy világban, ahol jóformán mindenki kiber beültetésekkel, vagy teljesen kiborgá építve sétál az utcán úgy, hogy annyi kiber alkatrész van bennük, hogy a különbség köztük és az emberire gyártott robotok közt egyre inkább elmosódik?

A történet vezetés lassú, kimért, de minden egyes perce élvezetes azok számára, akik szeretik az ilyen műveket. Sokan párhuzamot vonnak a Ghost in the shell és William Gibson Neuromancer könyvei közt. Igazából ez érthető. Vannak hasonlatok a művek közt, de szerintem pont ezért nem nehéz bele csöppenni az egyikből a másikba anélkül, hogy rossz szájízt hagyna hátra az egyik a másik után. A történet befejezése, mint a mangáé, rengeteg elvarratlan szálat hagyott melyeket annyira nem igyekezett elvarrni. De ez nem is baj, hisz azért is érkezett a második anime, hogy legalább egy pár hátramaradt megválaszolatlan kérdésre választ adjon. Ez volt az Innocence.

Ez a film az első közvetlen folytatása, melyben a fókusz inkább a csapat egy másik tagjára fókuszál, Batou-ra, 3 évvel az első film cselekményei után. Betekintést nyerünk magánéletébe, és küzdelmébe, hogy megtalálja saját emberségét a világban, ahol az emberek elfelejtettek embernek lenni. Őt és Togusa-t, egy másik 9es ügyosztály béli épp csak alig kiber beültetett tagját követhetünk ebben a műben, amint egy gésarobot meghibásodás miatti tömeges haláleset után nyomoznak, és arra bukkannak, hogy a gésa robotokba illegális tudatot és szellemet másoltak.
Ezt a folytatást sokadjára kellett néznem, hogy megértsem. Emlékszek először még talán 12-13 éves lehettem. Egyáltalán nem értettem akkor a cselekmény fonalat. Mit és miért csináltak. Nem értettem a karakterek motivációját. De még úgy is élveztem. Nyugodt, talán épp picit depresszív hangvétellel kezd, majd bele csöppent minket a nyomozásba és rengeteg cyberpunk akcióba és egy kevés politikába. Bár ezekkel a művekkel kezdtem, az irományom fő témája inkább az új sorozat lenne, az Arise.

Mielőtt bárki is kiakadna, elmondom. A Stand Alone Complexről nem fogok beszélni, hiába volt nagyon jó az első két évad és borzalmas a harmadik(amiben a teljes idővonalat elrontották és olyan dolgokat próbáltak bemagyarázni, ami ellehetetlenítette az első film történetét). Mint kiderült a tényleges hivatalos előzmény történetet az Arise képében kaptuk meg. Eleinte amikor hallottam, hogy kapunk egy előzmény történetet egy lehetséges Reboot-tal picit megijedtem. Kétes érzéseket keltett bennem a gondolat. Egyrészről kaphatunk egy baromi jó sorozatot, vagy másrészről kaphatunk egy Stand Alone Complex harmadik évadot, vagy valami rosszabbat. Amikor belekezdtem örömmel tapasztaltam, hogy a hibákból tanultak és bár újra elkezdték megmagyarázni kedvenc karaktereink történetét, ezt mind jól tették. Az Arise kezdett egy 4 részes mozival, majd egy 10 részes sorozat formátumra vágott verzióval is, melyben az utolsó 2 epizód új történeteket hivatott bemutatni, és fel akart minket készíteni „A filmre” amit mutatni akartak. Először ezekről szeretnék beszélni, illetve inkább a 4 nagyfilmről és a sorozat utolsó két epizódjáról, mert csak így szabad megnézni véleményem szerint.

Az Arise két évvel az első film előtt játszódik (már ha követi az eredeti idő vonalat. Tekintve, hogy a Stand Alone Comples se követte). A történetünk e filmekben több szálra bonthatók. Egyrészről karakter előtörténetek bemutatása, melynek kivitelezését igazán kedveltem. Egy-egy főhősünk története igazán jól lett kidolgozva. Személyiségük hű az eddig megismerthez. De egy rövid ismertetőt engedjetek meg azoknak, akik nem ismerik még a karaktereket.
Togusa mint a túlbuzgó segítőkész nyomozó alig néhány beültetéssel.
Saito mint a szarkasztikus nagyszájú mesterlövész, akinek nehezen fogadja be a gyomra, hogy már nem nagyon ölhet.
Ishikawa a nyugodt természetű megfigyelője és informátora a csapatnak.
Borma a közel szótlan teljesen semleges karaktert átadó bomba szakértő.
Paz a picit mocskos zsaru jellegű személyiségével(amúgy beépített ügynökként szolgált) .
Batou a „majd én megmutatom” nagyszájú ex-ranger karakterével, aki még az elején bűnözőként tekint Motoko-ra, de hamar elismeri képességeit.
És Persze az előbb említett Motoko…

Az ő karakter fejlődésére és történetére került a legnagyobb hangsúly. Kezdve egy katonaként az 501es egységnél, mely kémkedéssel és egyéb mocskosabb ügyletekért felel, egyre inkább kezdi utálni a gondolatot, hogy a kiber teste nem az övé, hanem az egységé és megbízójáé. Nincs szabad akarata, bár helyesebb megfogalmazás, hogy nem lehet szabad akarata. Ebből való kitörési vágy folytán fut bele a közvédelem egyik fejesébe, az első részből megismert főnökébe, Aramaki-ba aki megbízza, hogy nyomozzon egy robbantás után, ami előző megbízójához köthető, az 501-es egységhez. Itt találkozik jövőbeli csapattársaival, és későbbi nyomozásai folyamán kezd el igazán a karaktere afelé haladni szépen lassan, amit láthattunk az első filmben is. Itt még Motoko, bár jó harcos és hacker, gyakran éri ütés vakfoltból. Az itt bemutatott sebezhetősége ellenére, mint az első filmben, itt is fejjel előre megy a falnak keveset törődve a következményekkel.

A sorozat folyamán van több kikacsintás a film felé, és mifelénk. Az utolsó részben formálódik meg igazán a csapat, amikor a 9es ügyosztály hivatalossá válik, és elkezdenek nyomozni egy vírus után mely képes mások kiber agyába hamis emlékeket szőni, és rávenni őket bűntényekre, melyekre alapjáraton képtelenek lennének. Itt kezdtem el érezni igazán az első rész szelét és kellemes és nosztalgikus volt. A történet jól volt felépítve, és nem hagyott kérdést úgy igazán megválaszoltalanul, vagy ha igen, akkor azt az új filmben magyarázták meg. Ez a film pedig a Ghost in the Shell:New Movie nevet kapta, és halál komolyan mondom, ez volt az egyetlen rossz dolog a filmben. A neve.

A Filmben a frissen alakult 9es ügyosztály nyomozásait követhetjük, amint próbálják kideríteni, hogy ki végzett merényletet japán Miniszterelnöke ellen. Ebben segíti őket az elhunyt elnök fia és az 501es egység, Motoko régi csapatának, némely tagja. Nyomozásuk során hamar rájönnek, hogy bár a miniszterelnök elleni sikeres merénylet nagy kaliberű dolog volt, a mögötte húzódó dolgok sokkal nagyobbak és veszélyesebbek. A világban egyre inkább elterjednek a kiber testrészek és a cégek egyre kapzsibb és bátrabb húzásokkal monopólium építésre törekednek. Privát harci alakulatok és közelgő háború szele csapja meg hőseinket minden oldalról, és valaki a háttérből ismét elkezdi használni az Arise-ban megismert vírust, hogy megnehezítse a dolgukat. Minden, amit a kisfilmekben és a sorozat 2 utolsó részében láthattunk ebben a részben fut össze, és lesz végre tiszta.

A film lépésről lépésre építi a történetet és végül zárja le egy hatalmas kacsintással az első film első jelenetére, aminél úgy mosolyogtam, mint a 12 éves srác, aki életében először látott melleket. A film tele van kiváló harci jelenetekkel, és rengeteg ismerős helyzettel. Itt ritkák az erős filozófiai kérdések, jóformán csak nyomozás és akció vár minket, de azok erősen kárpótolnak. A film zenei világa igen tetszetős aláfestést nyújt mind a pörgősebb, mind a lájtosabb részeknél. Nekem a film elnyerte a tetszésem és remélem, hogy kapunk még. De mivel a filmvégi jelenet nem csak egy kikacsintás volt, hanem mint említettem, az első film első jelenete, így nem hiszem, hogy ez megtörténne. Talán az lesz a reboot. Minden esetre ez után én arra is kíváncsi volnék. Miképp tudják erre ráültetni a 2 filmet, vagy a mangák történetét. Ha hozza az új film szintjét, akkor már boldog vagyok. De egyenlőre nincs újdonságról semmi hír.

Nos, miután ennyit papoltam erről a témáról, azt hiszem itt a vége, hogy lezárjam a bejegyzésem és álomra fojtsam magam a párnámban. Aki nem bízik az új sorozatban, mert nem hiszi, hogy felér az első filmhez, az ne így álljon hozzá. Nem kell és nem is fog felérni sokak számára. Ne húzz meg neki mércét csak nézd és hidd el, nem marad rossz szájíz, de hagyok a bejegyzésem végére egy trailert kedvcsinálónak ha ennyi nem lett volna elég. Aki még nem látott belőle egyet sem? Annak ajánlanám ezt a sorozatot kezdésnek majd a tényleges első és második filmet befejezésképp. Ha szereted a cyberpunk stílust, nyomozást és az akciót akkor biztos lehetsz benne, hogy kedvelni fogod ezt a művet. Azok, akik már látták? Várom a véleményüket.