Egy karakternyi álom – V. rész – Tom Friedrocksen

Egy karakternyi álom

5.rész

Tom Friedrocksen

Üdvözlet játékosok, és olvasók! Jelentkezünk az előtörténeteket bemutató cikkünkkel. Aljas módon, megvártuk az ünnepi időszakot, ugyanis egy kivételes alkotást dobott az asztalunkra a „hősök” történeteit feljegyző szerzetesek legsötétebb alakja, hogy egy ünnepi különkiadással lepjünk meg titeket. E szép időszakban mikor a bejglitől, és a rokonoktól eltelve, némi pihenésnek áll az ember, reméljük hasznotokra válik,  kis szellemi ajándékunk. Továbbra is köszönjük a küldött alkotásokat, és izgatottan várunk mindenkit hogy megosszátok velünk írásaitokat.

A Soron következő előtörténet, a Vampire: The Masqurade szerepjátékhoz készült, karakter, léleklenyomata. Irodalmi stílust szoktunk megnevezni ám ez annyira eltérő az előtörténetektől elvártaktól, hogy inkább nevezhető, gondolati vázlatnak, amihez jól illik a mondatok, elhelyezése, mint egy absztrakt festményt varázsolva a leírásból. Tehát ez a montázs egy ötletesen összeillesztett személyiség, vagy psziché rajz, így inkább arról árul el a legtöbbet hogy mit fog eljátszani a játékos. Ugyan mellőzi az életének bemutatását, mégis a személyiségformáló eseményekre utalva leszűrhető az élettörténet, és így csak azokkal foglalkozik ami a koncepciójában szerepet játszottak. Pontosítva a karakter egy szabbatban teremtett Bruja Anarch, ami egészen klasszikus koncepció ebben a játékban, s ezen kedvelt alapötlet hangulatát kapja el, és mutatja be ami miatt klasszikussá vált ez a karakterkoncepció.

Ez az előtörténet tökéletes példa arra hogy milyen változatos stílusú lehet egy karakter bemutató, avagy előtörténet. Remélem még sok hasonló érdekességet küldtök nekünk. Mielőtt nekivethetnétek agyatokat az előtörténetnek, szóljon pár szót, művéről az alkotó Heller Tamás a Csillagbagoly. További jó olvasgatást, gondolkodást.

Ez egy olyan Vámpír: A Maszkabál elősztori, ahol a karakterlap előbb volt kész, mint a történet. Sok hátrány lett beválasztva a plusz karakteralkotó pontok miatt, és ezek között volt az amnézia, hogy ne kelljen sokat szuttyognom az előtörténettel, a szabbatista, meg a bosszúvágy, mert azok meg sok pontot adnak. Másnap reggel az első két óra lyukas volt. Válaszolok a karakteralkotó húsz kérdésre, de csak gyorsan és lényegre törően, mert a harmadikra már be kell érni. Ha nem tetszik, szerdán még úgyis módosíthatok rajta, két nap múlva játszunk csak. Épp nekiálltam az első kérdésnek, amikor észrevettem, hogy a koleszos szobatársam elől hagyta az ollóját. Akkor jött a bevillanás: teszek bele újságból kivagdosott cuccokat, az para, filmekben a rosszfiúk eszköztárában van ilyen „betűstílus”, meg csak a lényeget írom meg hozzá, úgyis hiányosak az emlékei. Azt hittem nem lesz akkora durranás olyan karakterrel játszani, ami a tápolás iránti vágyból született meg, de végül jó volt az az egy alkalom, hisz a játékostársaim karakterei kitették napozni.