25 thoughts on “Vélemények a Lombok Árnyán táborról”

  • Jelentem jó volt, szép volt, hideg volt 😉
    Az utóvédek is befejezték Varjúvár ostromát végül?

  • Jóvolt, jóvolt, köszönöm mindenkinek. 🙂
    Bár a házak festményei örökre megállítottak a növésben, a végtelen sírva röhögések kárpótolnak ezért. 😀

    Ja igen, és a tábor mottója: „Ezt most akkor engedjük el…” 😉

  • Nagy-nagy öröm volt eltölteni veletek ezt a néhány napot és valóban megpihenni egy kicsit a lombok árnyán, magunk mögött hagyva az embertelen városi környezetet. Remélem a tavaszihoz hasonlóan sikerül ezzel is hagyományt teremtenünk, jövőre azonban házanként legalább egy hősugárzóval készüljünk 😉

  • Köszi a szervezést, nagyon jó élmény volt, az idő kicsit szűkös volt ugyan egy ekkora léptékű kalandhoz. Tiszta szerencse, hogy a papunk egy nappal lerövidítette a kalandot 🙂

  • Ezekszerint Nagymester Viii-t és kis csapatát végleg elnyelte a pizzéria… túlélők nincsenek

  • Ahoy,

    a Slae-Yeorth egészen az utolsó pillanatig, átszállásról-átszállásra, buszról buszra folytatta a mesét és egyedi megoldásként megvédelmezték az Árnyékvilágot Carnak veszedelmétől. Érdekes dolog, hogy ezzel a hazáig, utolsó közös pillanatig játékkal is a bánki szerepjátékos szép hagyományt ápoltuk, mert deja vu érzésem volt arról, mikor egy távbuszon zötykölődve a Lans-StoneBlade fémjelezte csapat egy kis kalyibát védelmezett a rájuk rontó farkasembertől.

    Úgy gondolom, hogy remek nyitánya volt ez a Lombok Árnyán rendezvénysorozatnak, az utolsó napokban még nekem is jutott az átlényegülésből: fogalmam sem volt milyen nap van a ködös völgyön kívül, sikerült elmerülnöm a játékosok és NJK-k szocális hálójának tengerében és úgy éreztem ezzel mások is így vannak.

    Kevés volt az idő … és szerintem ez mindent elmond egy jó táborról. Életkép a hazaérkezés utáni reggelről: – Úristen, te tényleg nem fáztál éjjel így? – Ahonnan én jövök ez még csak nem is hűvös … // Szóval nagyon jól éreztem magamat, remélem mások is így vannak ezzel és köszönöm minden résztvevőnek (játékosnak és mesélőnek egyaránt), hogy hozzájárult ehhez.

    U.i.: a kalanddal kapcsolatos gondolataimat majd a felkerülése alkalmával fejtem ki

  • hát, az átlényegülés tényleg megvolt… kellemesen elzárkóztunk a világ elől és merültünk a saját és a kaland misztikus világába… és jó lett volna (legalább) még egy napig elmerülni… 🙂 amit szerintem a modul is megkívánt volna… 🙂

    köszönöm a csapatunk nevében is a szervezést, a modulírónak a modulon túl a hangulatos lemesélét, az NJK egyedi és stílus lejátszását… 🙂 a csapattársaknak a közös játékot, a jó hangulatot… 🙂

    a Morgena papunk, bár megrövidítette 1 nappal a játékbeli időnket, így a játékunkat, beleférve így a két napos keretbe… ennek ellenére szivesen kihasználtam volna a modul biztosította további egy napot, ami sokmindenre leheztőséget adott volna még… annak ellenére, hogy akkor az utolsó napra is maradt volna még mesélnivaló… 🙂

    legközelebb lesz egy Magic Potionnyi Savdémonunk is… Bodri… 😀

    u.i.: Amund: és mit szólt a lelkes közönség a meséléshez a távolsági buszon? 😉

  • Üdv!
    Szerencsére nem vesztünk el, hanem tényleg a tábor legutolsó utáni percéig a buszon is játszottunk kihasználva minden időt és ezért extra bónusz köszönet Amundnak 🙂 ((a busz közönsége néha furcsa pillantásokat vetett ránk mind oda, mind visszaúton mikor pl a „varázsló” és „aaaztaa ez tényleg egy sárkány” felkiáltások voltak 😀 ))
    A tábor jó volt, tetszett, jól éreztem magam. Nekem is az az érzésem volt, hogy alig érkeztünk meg máris menni kell haza, pedig még társasozni is jó lett volna 🙂
    A kaland jó volt, nekem személy szerint tetszik ez az „intrikás” nyomozós dolog amibe van még egy kevés harc is, de még napokat lehetett volna játszani ezen a modulon 🙂

    Köszönet a szervezőknek, mesélőknek, modulíróknak és minden játékos társnak, hogy ismét egy jól sikerült táborban tudtunk részt venni 🙂

  • Üdv!

    Az első általam látogatott tábort úgy összegezném: Hideg, rövid, de jó 😀 A modul alapötlete is szép volt, a szálak kidolgozottak, a szereplők viccesek, bár a csapattársaimnak sikerült addig felhánytorgatni kezdőként a hibáimat, amíg az egésztől majdnem elment a kedvem. Ezt úgy oldottam meg, mint a mi otthoni csapatunkban megszokott, pár ellentétes NJK kegyetlen és szakrális halálával. Sajnos itt is elszámoltam magam, de legalább ezzel is előrevittem a csapat munkáját. Bár Malgor megjelenése gyorsan pontot tett a dolgokra (amit sajnálok, pedig még tudtam volna a Tharr-pap halálával és az egyetlen gyanúsított elrablásával kuszálni dolgokat), de utána már (amikor szellemként nézve kísértem a többieket) mindenen nevetni lehetett, így a végére kellemesnek maradt meg.
    Megtanultam Munchkinozni és Battlestar Galaktikában is 1 benézésemmel végül cylon győzelmet arattunk egy fair 4-1 ellen (szegény KM-ünk volt az egyetlen emberi lény a hajón, de azért kivárásra mentünk). A kaja is végül nem az a tábori „eddmeglevespluszmégvalami”-ra sikerült, amit megszoktam a táborokban, hanem boldogan nyitottuk fel a dobozokat (jó, a virsli az olyan volt, amilyen, de egyébként a többi finom).

    Összevetve élvezetes volt és köszönet a KM-nek (egyben modulírónak) a sok egyedi ötletért, karakterért és megoldásért, a csapattagoknak a játékot (és a sikeresen lopott fűtőtestet esténként) és a szervezőknek a munkásságukat.

  • Hello!

    A tábor hangulata nagyon jó volt, az étek is kiváló volt. A szálláshelyen kissé kevés volt a fűtés, de én kedvelem a hideget tehát ezzel sem volt különösebb bajom. Nagyon jól éreztem magamat, annak ellenére, hogy szegény morgenapapunkat mint játékost kissé kicsináltuk, amire ő legyakta az egyetlen ártatlan ranilpapot a modulban … hehh… ha nem ő teszi akkor én, már csak viccből is 😀
    Mindegy ettől függetlenül, vagy függőben is nagyon nagyon jó volt, az élmény és hangulat eszméletlen jól alakult.
    Külön köszönet illet elvetemült mesélőnket, amiért kibírta a csapattal – a két tolvaj/varázsló 1 csapatban elég húzós egy km számára, és akkor még ott kószál a morgena pap, aki antissol…, na meg persze szerény személyem elviselése több napon át már az is egy elég komoly kihívás 😀 – tehát a becsületére váljék minden perc, különösen h még végig is tudott minket rugdosni a modulon a kisebb-nagyobb baklövéseink ellenére is. 🙂

    Jó volt a szervezés, a csapat, a mesélő, a hangulat, a régi és az új ismerősök, szép, tiszta és rendezett volt a tábor, jó fejek voltak a tábor tulajok, kissé hosszabb lett a modul, mint ráfordítható idő… szóval király volt minden :D.

    Ami külön posztot ér, hogy kellemesen csalódtam Catsmileban, élvezetes volt vele a játék, pedig tartottam a dologtól, de szerintem nagyon jót játszottunk együtt. 🙂

    Üdv,

    @

  • @: egyébként meg gonosz húzás volt, hogy beetettél mindenkit a szerzetessel… 😛 aztán még sem az voltál… 🙂 mindenesetre játékosként éreztem a zavart az erőben… egy szerzeteshez képest furcsa volt a viselkedésed… 😀 a karakter azonban ezt nem tudhatta… 🙂

  • jó volt vagy sem??? 😀
    persze h volt zavar az erőben – csak mellébeszélés volt meg álcázás/álruha – mind2 MF de nem volt színészet, amugy is nem épp egy szociális karakter, nem nagyon ismeri az emberi viselkedésmintákat, nem az igazi a metakommunikáció, ráadásul glosszofóbiás, azaz sok ember előtt nem tud megszólalni, ergó a színészet képzettség helyből kissé ignorálva volt 🙂 – ezeket mind, meg alapvetően a karakter céljait és mentalitását, világlátást, problémáit és még pár geyéb dolgot megpróbáltam belevinni, ha rosszul sikerült, hát sorry 😐

  • Azért megjegyezném, hogy Yorennek te (@) csaptad a leginkább a szelet 🙂

  • Üdv mindenki!

    Klassz volt a tábor, valóban külön élményt jelentettek a csodagomba-pozitív falfestések

    (szavazzunk: a kijárati ház falán lévő üvöltő gumicukor volt a legdurvább, az ötös ház bal alsó sarkában a két, kutyapózban szexelő hangya, vagy a halálcsillagként lebegő véreres szem?)

    a hazafele pizzériában, buszmegállóban, padon és buszon játék pedig kifejezetten vadregényes lett 🙂

    A társaság dettó remek, jó volt új arcokat látni, meg kár volt pár régit nem-látni. A kaja rendben volt, a hőmérsékletet szerencsére bírtam a beépített fókazsír-bioimplant miatt, oviban meg katica volt a jelem, így nem nehezteltem arra a cirka négyszáz darabra, amelyek együtt laktak velünk.

    A kalandra majd én is akkor reflektálnék (micsoda szavakat tudok) amikor kikerül ide; a lényeg, hogy amolyan külsősként hagytuk létrejönni a Triple Threat meccset a toroniak, a dwoonok és a piszkos tizenkettő közt, a varázslónő jegyzeteit a koordinátáktól megfosztva feláldoztuk Kradnak, a doraniaknak meg jeleztük, hogy a Sigranomo-i Egyetemen megtalálják a zsákmányt, de a varinő (akiről 99%-ra tudtuk, ki) nincs sehol. Sajnos, hímsovi, baromarcú gladiátoromban egy világ tört össze, mikor a fehér papnő nem dobta el magát se a suhogós-melegítős csajozós technikáitól, se a huszas szépségétől, így szegény karakterem a végén arra fanyalodott, hogy intelligensen viselkedett egy nővel, életében először, de még így se lett meg a trófea 😀

    (mielőtt bárki bicskát nyit, én, mint játékos, maximálisan tisztelem a női nemet)

    Volt jópár epic pillanat (pl. Arel pap rapírral, Hit Hatalmával nekiront a rohamozó, lovon ülő, varázskardos nagypapinak) de erről majd írnak az illetékesek.

  • @: eh.. félreértettél… vagy nem is tudom… 🙂 a játékben a közös részeken jól előadtad a karaktert, meg a szerzetest… 🙂 tehát nem volt azzal semmi gond… csak amikor külön voltál, és pl. volt az a sok mászás… meg minden… azért okozott zavart az erőben… de csak játékosként (mert valamennyire ismerem a szerzetes)… mert karakterként ugye nem tudtam róla… 🙂 szóval nagyon jól eljátszottad… 😀

  • Igen, rendben megérkeztünk haza. Jó volt, hideg volt, rövid volt. 😉 Kalandra majd a kalandnál írok. Az bizton állíthatom, hogy mi értük el a legnagyobb reput a vár kovácsánál, aki egy sótlan bunkó hímsoviniszta paraszt volt és a keresett varinő állítólagos férje, de legalább jó munkásember. Adtunk általa segítségképp a dwoon ellenállóknak robbanószert, az elfogott lovag pellengérét kinyitottuk, leleplező infót a toroni boszmesterről a papnőnek lepasszoltuk, aztán angolosan leléptünk a várból. Olyan igazi Slae-Yeorth-ös nyuggeres játékmódban. 🙂

  • Khuriboow: hogy is volt az az angolos távozás? 😉
    mondjuk nálunk nem tűnt annyira hímsovinisztának a kovács… 😀

  • Na most már akkor én is. 🙂
    Jó volt, szép volt, hideg volt. 😀 Az első este kissé Silent Hill-es hangulatot idézett, a sötétben vilgító pszihcdelikus gombaházakkal, és a hideggel, és ugyan az első hajnalon, amikor már muszáj voltam kimenni WC-re, kidugván az orrom az amúgy is hűs kicsiny házból, én úgy éreztem, most azonnal hazamegyek. 😀 De győzött a kétpulcsi, és a maradni akarás, szóval inkább magamra húztam minden ruhadarabpomat, s bár kissé Michelin alkatom lett tőle, de nem fáztam. 😀
    Tetszett az intrikázós része a kalandnak, nagyon kreatívnak találtam, voltak részek, amelyek nem tetszettek annyira, de alapvetően izgis volt! 🙂

    Külön köszönet Phinixnek a meséért, és azért, hogy még a legutolsó, undorító csúszómászó, lerohadt arcú boszorkánymester is szimpatikus lesz, ha Ő adja elő a megjelenését. 😀 Ezzel voltak gondjaink, „szegény Yorent” valahogy mindenki megsajnálta, amikor elvesztette a hőn szeretett zombijait, aztán jájöttünk, hogy azért, mert a Kalandmester rendkívül kedélyesen, és megnyerű stílusban adta elő a karaktert…:D

    Köszi A játékotársaknak, és utólag is bocsi, ha sokszor hajtottalak titeket, de úgy éreztem, hogy Koczka az élen húz, kell egy sereghajtó is, aki tolja a kis popótokat. 😀 De komolyan, ritka vidám mese volt, nagyon nagyokat röhögtünk, bizonyos pillanatokkor szinte folyamatosan. 😀 Sírvaröhögős volt, különösképpen vidáman gondolok vissza arra a pillanatra, amikor jól agyonvertük egymást az erdő szélén, majd ástunk két sírt, és üresen betemettük…:D

    Köszi srácok, remélem jövőre ugyanitt! (kicsikét több fűtőtesttel) 😀

  • Catsmile: Hát kilovagoltunk a főkapun a naplementébe. 🙂

  • És készültek egészen vállalható képek is … már persze amiken én vagyok 8)

  • szolgálati közlemény: A tábor kalandmodulja a jövő hét elején kikerül, minden kiegészítőjével egyetemben.

  • Ket: Küldtem képet meg zenét a videóhoz, megkaptad?

  • Ááá, nincs vele gond, úgyis mindig disneylandes a csapatunk, egy zenélő törpe belefér 🙂

    Pl. mostani kaland:

    Gorefield: A frontvonal mögé, egy toroni várba kellene bejutni.
    Csapat gyors létszámellenőrzést végez; egy ordani kyrvérű, egy törpe és 3! félelf. Cool. Toron-kompatibilitás: 0% 😀

Vélemény, hozzászólás?