A lidércek és a démonok visszabújnak a sűrű erdőségbe, a ködcsápok lassan kúsznak végig a völgyekbe. A síkon pedig győzedelmesen állnak a túlélő kalandozók. Ezek vagytok ti. Osszátok meg velünk véleményeteket a találkozóról, a mesélőtökről. Reméljük jól éreztétek magatokat és ígéretünkhöz híven a Keleti Legendák hamarosan folytatódnak.
Bodri: Szétszakadt birodalom (az I. Keleti Legendák kalandmodulja)
Ragaenszuke vidékén a toroni megszállás ellenében nemesi ellenállás szerveződik. A tanácstagok közül azonban nem mindenki érkezik meg időben. A hatalmuk elvesztésétől félő nemesek egy kis csapatot küldenek a távolmaradott vezetők előkerítésére. A megváltozott Enoszuke világába első alkalommal nyerhetnek bepillantást kalandozók a Keleti Legendák nyitótörténetében. Letöltés: (35)-[KL]-Szétszakadt birodalom
Eredmények az első forduló után:
| Kamikázék | 86 |
| Players | 82 |
| Kalandozó Kószák | 79 |
| Just Fur Fun | 77 |
| Slayers | 74 |
| Sárkány Gárda | 73 |
| Toronból szeretettel! | 73 |
| Lélekvesztők | 72 |
| Goatriders | 72 |
| Négy Ész, Aki Északi | 70 |
| Fekete Kobra | 68 |
| Meztelenek és Erőszakosak | 66 |
| Tűzlótusz | 66 |
| Sárkányok Hallgatnak | 63 |
| 27-es raktár | 62 |
Magyar Gergely tollából megjelent egy beszámoló a találkozóról: http://kalandozok.hu/content.php/218-Besz%C3%A1mol%C3%B3-az-I-Keleti-Legend%C3%A1k-MAGUS-tal%C3%A1lkoz%C3%B3r%C3%B3l
Sziasztok!
Örültem, hogy ismét volt egynapos találkozó, mert a többnaposokra család, munka miatt ritkábban jutunk el. Bár Enuszukén szívesen játszanék többet, tetszik a már nem olyan zárt világ, és egy többnapos rendezvényen jobban el lehet benne merülni. Bár az kiderült, hogy fel kell készülni (bár sok anime után gondolhattuk volna) táp ellenfelekre.
Mesélőnek a kaland íróját Bodrit kaptuk, aki tudta kezelni a nagyszámú csapatunkat és élveztük is a játékot. A kaland kicsit egy irányba tartott, és hiányoztak a novellában lévő toroniak, de egy egynapos rendezvényen, ahol a modulmegoldást is pontozzák ilyen kell. Sajnos egy rossz döntés miatt (A doldzsah pap Kazukabe halála előtt kiszabadította az elfet), a csapat egy része hősi, a másik szánalmas halált halt.
Kiváncsi leszek a többi kaland hogyan lesz összefűzve, illetve a kampány alatt számíthatunk-e újabb kiegészítőre a témában.
Sziasztok!
Klassz rendezvény volt; külön köszönet mesélőnknek, aki remekül bírta fárasztó csapatunkat és tetszetősen adta át a helyszínt, az NJK-kat, a szuke kultúrát (boszorkányunknak pedig külön köszönet a remek szócsörtékért 😉 )
Ami kissé fájt a kaland részéről, hogy a hangulatos, stílusos szereplők, környék, flóra, fauna után a végére mégiscsak megint az aquirokhoz lyukadtunk ki meg Dr. Moreau kegyetlen laborkísérleteihez, ami egy nagy vasalt bakancsos rugással le is küldte az orientál életérzést a hangulat törékeny Taigetoszáról… de hát ez végülis a világ hibája; Enoszuke Ynev része, nem Sógun remix, és Ynev esetében hozzászokhattunk, hogy bármi is történik, az mindig aquir, cranthai, kráni, vagy legalább kyr :S
Ettől függetlenül remekül szórakoztunk, hajrá Tavaszi Tábor 🙂
Tök jó volt! Csak szegény elfet sajnálom. Én annyira nem figyeltem a modul megoldást, meg hogy több pontunk legyen, de állíthatom, hogy mi nagyon jól szórakoztunk. És erről szól a magus szorakozásról és szorakoztatásról. A mesélőnek meg külön köszönet. Küldeni fogjuk a pénzcsomagokat a foglalásért… 😀
Sziasztok!
A csapatunk (Kamikázék) nevében mondhatom, nekünk rendkívüli élmény volt a játék, elsősorban a kalandmesterünk, Ettore zseniális hangulatú, elképesztően felkészült mesélésének köszönhetően, mely a modult szerencsére csak nyomokban tartalmazta, helyette egy maximálisan a csapatunkra szabott történetet kerekített az alapszituációra. Ezúton is nagyon köszönjük neki – és a szervezőknek is, hogy őt nekünk osztották. 🙂
Mindent összevetve remekül szórakoztam a találkozó alkalmával. Egy szezon kihagyás után kissé nosztalgikus, és egyben izgalmas is volt újra az Africaféban bontani a rendet, avagy kelteni a káoszt ;). Jó volt látni, hogy a hely – és persze az árai – mit sem változott. Mint mesélő a kalanddal abszolút meg voltam elégedve, de mint játékos is szívesen elmerültem volna benne, egy-két kardvágás erejéig. Alapvetően nem az egynapos találkozók a kedvenceim, de ettől független -avagy ezzel együtt- mégis remekül éreztem magam. Köszönet mindenkinek!
u.i.: ahogy látom a keményebb kezű pontozók közé tartozom (még mindig), azt hiszem ezen meditálok majd egy keveset.
Sziasztok!
A Toronból, szeretettel csapat csak három fős gárda volt. Egy vérprofi, aki keni, vágja a szabályokat, és nagyon ütős karaktert rakott össze, de ez volt az első versenye. (Ami a pontokból, izé csövön kifér) Egy újrakezdő, aki nem sokat játszott még, és első versenyre jött. Ő egy szerény, de Enoszukét ismerő karakterrel jött. És jómagam, aki veteránnak számít, versenyen is többször voltam már, hol játékosként, hol mesélőként.
A mesélőnk nem volt túl felkészült, de elegánsan, és profin ellensúlyozta ezt. Élveztem Kacat mesélési stílusát. Jól kezelte a két főnemesi családba tartozó, különcködő karaktereket.
Próbáltunk minél több szerepjátékot belevinni, de az idő szűkössége miatt nem lehetett minden alkalmat teljesen lejátszani. Így is hat után értük el a fő boss-t. Mire a varázslóm megmozdulhatott volna a boss-nak annyi volt. Lassú (2 segmenses) varázslatot választottam, és végignézhettem a belső idő vs pszi-roham csatáját. 😀
A modul nekem annyira nem jött be. A világot élveztem, a hangulata jó volt, de a cselekményszál számomra kiszámítható volt. Egyedül a síkváltás hozott új, meglepő fordulatot. Az ellenfelek elég erősek voltak, és köszönöm Kacatnak, hogy bizonyos ellenfelek nem az én karakteremet támadták, mert egy ütés lett volna nekik a karakterem. 🙂 Szóval kellett az erős kihegyezett karakter.
Ennek ellenére köszönöm, és minden elismerésem a kaland írójának.
A szerafistákat meg szerintem át kéne gondolni. A Morquor nagyon erős, és a hátránya sem túl nagy. Csak úgy röpködhettek volna itt a 17E-s tűzvarázslatok. Elég volt az az egy, ami volt…
Én is nagyon élveztem a találkozót, a kaland kiváló volt, a mesélő szintúgy a csapattagok megintcsak. 🙂 Annyira tetszett ez most, hogy sajnáltam, hogy ilyen „gyorsan” kellett lejátszani, el tudtam volna még élvezkedni a nyomozgatással, és mindenfélével.
Ami a pontozást illeti, személy szerint nem sok jelentőségét érzem, mert úgy vélem, hogy amíg mi, játékosok jól érezzük magunkat, illetve a mesélő sem az arcát kaparva, visítva menekül el a nap végén tőlünk, és azt mondja élvezte a játékot, addig igazából minden tökre rednben van! 😉
Köszönöm mindenkinek aki hozzájárult ennek a napnak a fényéhez: Amundnak a szervezést, Phinixnek, hogy segített neki, Bodrinak a nagyszerű kalandot, Sixynek a mesét, a csapattársaimnak pedig a vidámságot. 😉
Sziasztok!
A Players csapat nevében mondhatom, hogy köszönjük a játékot, nagyon élveztük!
Cather meséléséért külön hálásak vagyunk, Enoszuke igazán egyedi lett. Az, hogy hagyott minket kibontakozni, nagyon megdobta a hangulatot, sokáig szinte nem is haladtunk a kalanddal. Még Kazukage várában is inkább fürdőztünk, meg gésáztunk a helyi urakkal. 🙂 Így bár kimaradt az erdős rész, de ezt mi egy huszárvágással megoldottuk, csak a másik irányba kellett indulnunk. (Igaz, Cather is arra terelt minket, mert elég késő volt már. :))
Amit a játék során átéltünk, nekem nagyon tetszett, azért éreztük, hogy Enoszuke tele van szellemmel, meg démonnal. Egy szellem által oktatott, gyógyítással foglalkozó karakteremnek ez kifejezetten nyomasztó volt (élet jellemmel), de hatásos.
Úgyhogy köszönjük Illésnek a mesélést!
Jöjjön aminek jönnie kell, irány a Tavaszi Tábor, aki csak tud, jöjjön el, tuti jó lesz!
Sajnos nagyon korlátozva éreztem az időmet, így egy picit feszélyezett, hogy gyorsan kellett a kalanddal száguldozni. Ennek ellenére nagyon jól éreztem magam, szerintem a játék hangulatos volt, a csapatommal (Meztelenek és erőszakosak) pedig elég jó volt az összhang, nem éreztem, hogy elbeszéltünk volna egymás mellett, átérezték a hangulatot, én pedig átéreztem a karaktereket és ez nagyon jó. Jó volt a hátterük, jól össze lehetett illeszteni a kalanddal és szórakoztatóan adták elő magukat, noha néha kicsit telt az idő a varázskönyv-lapozgatásokkal. : ) Ezzel együtt vagy én értékeltem túl szőrös szívűen (foglalkozási ártalom lehet…), vagy a KM-társak túl lágyszívűen, mindenesetre ezen majd még el kell töprengeni, hogy hogyan lehetne ezt kicsit jobban összhangba hozni.
A kalandról a véleményemet majd ott.
Várom a folytatást, a hangulat megragadott, szóval jöhet a következő és azon már nem fogom korlátozni az időm. Ja, és abban már lesz sárkány is, mert basszus, úgy siettem, hogy kihagytam a sárkányt, pedig eskü, akartam beletenni sárkányt. (Jó, persze, pikkely volt, de az engem nem elégített ki.)
Sziasztok!
Örülök, hogy ismét sikerült egy egynapos találkozót összehozni, ezért külön köszönet a szervezőknek!!!
A modul tetszett, bár én még szívesen mászkáltam volna egy kicsit a környéken, hogy jobban meg lehessen ismerni a terepet, amit a mesélőnk jól adott elő.
Mindent összevetve jó volt a kaland, a mesélő, a helyszín, a szervezés, no és persze a játékostársak is! Jöhet a következő forduló! 🙂
Bár az utóbbi hírlevélben nem volt külön kiemelve, de kérdezték tőlem már és kicsit meglepődtem a kérdésen. Szóval a találkozó kalandmodulja természetesen elérhető már a verseny másnapjától a Kalandok szekcióban (https://kronikak.hu/?page_id=329), illetve ebben a bejegyzésben is tölthető, olvasható, kritizálható. Csak mondom …