Karakternyi álom

 VII. rész

Róa betyár

Szelek szárnya repíti tovább a titokzatos kolostor, mindent látó szerzeteseinek krónikáit, s bármekkora vihar is kapta fel azokat, nekünk sikerült megragadnunk egy pergament. Hát tovább szállítjuk az előtörténeteket. Ezúttal is egy érdekességet választottunk, hogy ezekben a zavaros időkben is szórakoztassunk minden érdeklődőt, és az irodalmibb előtörténetek kedvelőit. Most hogy oly sokan a bezártságban keresnek unaloműzőt, reméljük hasznosnak találjátok a Krónikák csapatának munkáit. Jó olvasgatást kívánunk!

Hosszú ideje várok egy bizonyos módon megírt előtörténetet, ám csak hasonlót tudtunk eddig bemutatni, illetve olyat mely csak részleteiben alkalmazza a verses formát, és az is inkább hangulati elemként. Így előkutattam és leporoltam egyet sajátjaim közül mellyel be szeretném mutatni, hogy milyen lehetőségeket rejt a verses forma, ha előtörténetet írunk. Ezúttal tehát magunk mögött hagyjuk a prózát, s teljesen átlépünk a líra világába. Annak idején, meglepően sokszor nyúltak ehhez a stílushoz, s volt szerencsém sok jót is olvasni, ám ezek sajnos évtizedes homályba vésznek. Azonban ha megfelelő példákat, mintákat, ihletet keresünk egy ilyen irományhoz akkor bőven nyújt segítséget az irodalom, a balladák, eposzok, illetve trubadúr, vitéz és hős költemények tárházában. Az egyik legjobb példa erre Arany János, Toldi című elbeszélő költeménye, vagy amivel most is foglalkozunk a betyár dalok, balladák. Ezek rímbe szedett történetek, mesék, aminek az alapja, persze az ógörög dráma mellett, a népköltészet lehet, ahol a szájhagyomány útján terjedő különleges eseteket, hősökről megemlékező történeteket dalba szedve verselték el.

Ezúton taglalt történet egy Ynevi betyár ballada. Ahogy említettem verses formában íródott, s mint ilyen nem a részlet gazdag informálás a célja. Sokkal inkább egy olyan mese ez, mely a versek szokásához híven csak a leg jelentősebb, a mondani valót legjobban bemutató eseménnyel foglalkozik. Persze van lehetőség bemutatni a karakter származását és életútját is, ha rímbe szedjük az előtörténetet, viszont az egy hosszú elbeszélő költeményt eredményezhet, ami szintén érdekes alkotás tud lenni ebben a műfajban. Mint hogy betyár balladaként mutatja be a karaktert így sokkal inkább a népies költészet stílusát használja, melyeknek a célja a dalba szedhetőség, így csupán néhány (szám szerint 6) versszakból áll. Rövidségéből sejthető hogy elsősorban hangulat leíró előtörténetről van szó, ami jó eszköz a könnyű megélhetést kereső, élvhajhász élet bemutatására, főleg hogy a nótás stílus illik a karakter hangulatához. Az előtörténet elsősorban arra az életeseményre koncentrál, ami a koncepciót és a karakter kalandozóvá válását alapozta meg. A pontos eseményeket ugyan nem írja le, de sejteni lehet előéletét, szökésének népmesei körülményeit, és mentalitását. A vers nem teljesen saját alkotás, Sobri magyar betyárról szóló dal, átirata, a karakterre formálva, illetve néhány versszakkal lett megtoldva hogy kikerekedjen egy előtörténetnek. Ezen alkotás természetesen dalban teljes értékű, ahogy az ihletet adó Sobri dal ez is a „Vidróczki híres nyája” című nóta dallamára íródott, melyet érdemes megismerni hozzá, hogy akár a dallammal olvassuk.

Maga a karakter egy Illanori vágtató, azaz Dhuni-poknak nevezett könnyűlovas harcos, a Nuha nemzetségből. Nuha cwa Róa, Többek közt félelf létéből fakadó beilleszkedési problémái miatt is, ifjonti fejjel, némileg szórakozásból a bűn útjára lépett, ami nagyon komoly büntetésekkel jár szülőhazájában, főleg ha ló rablásról van szó, ezért kénytelen volt nyakába venni a világot. Utazásai során nem hagyott fel a léha, és alvilági élettel s mulatozásain dalokba szedte életének, kalandjainak eseményeit, így saját legendáját is megírta egy balladában, hogy a valóságot kiszínezve terjessze saját legendáját.

Olvassátok hát Róa betyár balladáját, ami után bátran írjátok le véleményeteket. Valamint várjuk olvasmányos és érdekes előtörténeteiteket, akár versbe szedett változatukat is.

Előtörténeteiteket a vodlimario@gmail.com email címre várjuk.

 

Róa betyár

Róa betyár az én nevem,

az urakat nem ismerem.

Ezer betyár a pajtásom,

száz zsandár követi járásom.

Aki betyár akar lenni,

nem kell annak megijedni.

Én is az akarok lenni,

nem is szoktam megijedni.

Fut a betyár a pusztában,

kilenc zsandár a nyomában.

Sír, babája ablakában,

hogy kedvesét már nem látja.

Ne ríj babám olyan nagyon,

nem verik a betyárt agyon.

Nem fut, de száll a ló alattam,

Thán ménesnek legjobb sarja.

Mélyen huny már a gaz betyár,

Szél fütyül az ő fejfáján.

Róa betyár most gyere ki,

hat vármegye vár idekinn.

Sas visít a róna szélén,

lovas árnyra pihenni tér.

Mit énnekem hat vármegye,

tizenkettő jöjjön ide.

Egy karakternyi álom – VII. rész – Róa Betyár

2 thoughts on “Egy karakternyi álom – VII. rész – Róa Betyár

  • Nem vagyok egy veterán mesélő, így ha csak ezt a verset kapnám előtöri helyett sokat kérdeznék a játékostól.

  • Na igen nem egy informatív előtörténet, ám a karakter stílusát jobban bemutatja, ami a célja is volt.

Vélemény, hozzászólás?