A hosszú távúnak gondolt bérleményében a nyomozó az asztalon nyugvó papíros felett töprengett, majd az irónért nyúlt ahogy az eddig bent tartott pipafüstöt kieresztette, hadd csatlakozzon a többihez, ami már kezdte megülni a szoba levegőjét. Krad legfőbb tanítása, hogy csupán az írott tudás maradandó, de nem véletlenül nem használt tintát, mivel még maga sem látta át az ügy szereplői és kérdései hogyan kapcsolódtak egymáshoz. Erre pedig a legjobb módszer volt a viszonyok átláthatóbb formába öntése, de ez nem mindig ment elsőre.
A Városok Városának pezsgésében soha semmi nem az, aminek látszik és ami tegnap állandónak tűnt az másnapra már lehet csak kósza történetekben létezett. Legyen tárgy, személy vagy eszme. Jelenlegi szállása is az átlagon felül teljesített időben, de tudta ez mind csak addig fog tartani, míg valaki rá nem rúgja az ajtót, aminek azért az égiek jóindulatán múlóan is, de volt némi esélye. Ezért a puritán berendezés, a személyes holmik érezhető hiánya. Ami fontos az egy felkapható hátizsákban és egy ládában összekészítve pihent. Szükség is volt az elővigyázatosságra, mert ismételten egy kétes ügyletbe sikerült keverednie. Egy hasonlóra emlékeztette a fémveretes butélia is, Cerron inkvizítor ajándéka, melyből ismét nagyot húzott, remélve a nedű segít meglódítani gondolatai megakadt folyamát. A carappoi borpárlat könnyen csúszott, erejének heve szétáradt tagjaiban ahogy érezte útját lefelé, mely után csupán az édeskés boríz maradt. Nem volt oly erős, mint egy toroni pálinka, de nem is ugyanaz volt a célja.
Jobb lett volna egy egész hordót adnia! – gondolta magában. – Azért a mocsokért, amit helyette végeztem el kijárt volna.
Tudta jobb többet nem gondolni rá, inkább a jelenlegi ügynek szentelte figyelmét.
Adott egy neve elhallgatását kérő gazdag hölgy, nemes vagy kereskedő feleség, aki incognóban érkezett. Az öltözék és a hozzá tartozó csuklya rejtette arc főleg Neki és a közegének szólhatott, és bár nem beszélte ízesen a közöst, de a keleties illatvilág (talán lótusz?) és a testőrök kevésbé rejtett vonásai szuke vagy legalábbis sinemosi származásra utaltak. Hiába érezték profinak magukat és ültek pár asztallal arrébb, de a szemek villanásából, valamint az érkezés és távozás összehangoltságából kiszúrni az ilyet.
A megbízás egy elrabolt fiatal lány hollétének felfedéséről és megmentéséről szólt.
A rejtélyes hölgy a névtelenségért és azért cserébe, hogy megtalálja a számára kedves személyt, egy bizonyos Homokvihar Kaméliát, igen tekintélyes összeget ajánlott.
A papírosra sűrű jelfolyamban kerültek az ismert és kikövetkeztetett információk a “Rejtélyes Hölgy” megnevezés alá, miközben a pipában parázsló dohány sercegett. Késő éjszaka volt, az áldott csöndet már nem zavarta az egy szinttel lejjebb lévő csehó alapzaja.
A megbízó vélhetően rokon, vagy esetleg barát. Mivel az áldozat egy fiatal hajadon, amennyiben rokon lenne, akkor az életkori különbségekből adódóan édesanya esetleg nővér. A felsorolás végére nagy kérdőjel került.
Az ilyen rejtélyes megbízókat nem kedvelte. Szerette a szemtől szemben a felállásokat, amikor tudta, hogy mit várhat és mire számíthat a többi frakciótól, aki a kerületben tevékenykedik.
Viszont mikor megemlítette, azért fordult hozzá, mert várhatóan gorvikiak fogságában van a lány, az félretette minden óvatosságát és megint átadta magát a gyűlölet lángjainak.
Remélve, hogy ismét keresztbe tehet Nekik és esetleg végezhet Marattival. Pedig már épp, hogy véget ért volna Uwel terce…
Nagyot sóhajtott. Végigsimította az arcát homlokától egészen karvalyorra elejéig. Miért is kell mindig ilyen idiótának lennie, amikor gorvikiakról esik szó. Egy pillanatra újra bevillant az elméjébe égett kép, a sikátor falának támasztott meggyötört test a rátűzött vérfoltos üzenettel, amit neki címeztek. Egy újabb nagyobb korttyal fojtotta le az emléket, ahogy visszafordult a feladathoz.
Tehát a rejtélyes hölgyhöz egy nagy kérdőjel került. Esetleg majd a továbbiakban kiderül, pontosan ki lehet.
Gondolatban és a papíroson is az áldozatra tért rá, egy bizonyos Homokvihar Kaméliára, akiről időközben kiderült, sokat látott kalandozó és Erionba csak visszajár időről időre.
Igen ügyes kezű tolvaj hírében leledzett a hölgy, valamint dzsad-szuke félvér. Amikor erre került szó, már akkor tudta problémás megbízás lesz, azokban mindig van egy végzet hajtotta nőszemély.
Újabb füstfelhőt eregetve lépett túl a baljós ómenen.
Miért pont ő kellhet az elrablóinak? Elkövetett esetleg valamit? Kérdőjel kerül ismét a papírra.
Fontos az, hogy kalandozó? Igaz, ha egy eltűnik, az nem hiányzik senkinek. Amennyiben ugyanezt egy erioni polgárral tennék meg, az támadható felület lenne.
Netán a származása miatt lenne fontos? Mert, ha csupán hasonló félvér kellene a gorvikiaknak, akkor tömegével találhatnak az elmúlt évtizedek menekültáradatai után, még ha a legtöbb utcagyerek is. Két világ szülöttei akik végül egyikbe sem tartoznak. Maga is tudta milyen érzés…
Miért lenne fontos a származás? A vér kötelez, Ő már csak tudta, így biztos jelentése van. Dzsad és szuke félvér, aminek szimbolikus jelentése is lehet, ha áldozatnak kell. Mire kellene áldozat ezeknek a szentségtelen ranagolitáknak? A papírra indítékként az “áldozat” került, majd az “esemény” szó kérdőjellel.
Nagyot szívott a pipájából, ismét kieresztette a füstöt, majd eljátszott ajkai között a pipaszárral, ahogy a felmerülő ötleteken merengett.
Születésnap? Úri hóbort? Évforduló? Mostanában jobban föl vannak bolydulva, valami nagyobb dologra készülnek. Esetleg a családok összeülnek egy egyeztetésre?
A gondolat egy pillanatra megdermesztette, érezte nyomon van.
Nem lenne meglepő, hisz az öreg Balladinak már nincs sok hátra, és mivel örökös nélkül maradt, így adódik a kérdés, ki lép a helyére…
Erre mondjuk még jó is lenne az áldozat, aki a két legnagyobb ellenlábasuk vérét hordozza magában, egyfajta szimbolikus győzelemként vagy fricskaként, ha utána híre megy.
Csupán ennyi lenne? Lehet ez így túl egyszerű. Újabb kérdőjel került Kamélia neve mellé is.
Túl sok a kérdőjel, de kevés az idő. Amennyiben ez tényleg az, aminek látszik, akkor a megbízó nem is túlozta el az összeget, már Ő is látta egyedül kevés lesz ide. Ám egy ilyen esemény megzavarása nagy hullámokat vethet, fejek hullhatnak miatta…
A lehetőségektől felvillanyozva hagyta az asztalon a telirótt papírost. Tudta a másnap reggelt pár tartozás és szívesség behajtásával kell kezdje, ha időben szeretne reagálni…
Csik János István