Levendulaillat terjengett a kora nyári napsütésben Therrosa fő terén, álmosan nyújtózkodott egy cirmos cica a
macskaköveken, miközben a város lakói szalagokkal és virágokkal ékesítettek mindent a közelgő ünnepre ké-
szülvén. A fiatal férfi a jókora Domvik-templommal szemben, a tér másik oldalán ült egy vendéglátóhelynek a
tér szélére kirakott asztalai egyikénél. Olyan pozíciót választott, ahonnan remek rálátás nyílt a Hétarcú evilági
házának homlokzatára, így amikor elgondolkodva felpillantott irományából, tekintete elidőzött a dóm időtlen,
magasztos vonásain. A járókelők lovagnak, de legalább is fegyverforgatónak nézhették viseletéből – erre utalt
mind a termete, mind az oldalán viselt kard és a közelében letámasztott, díszes tüskés buzogány. A heraldiká-
ban jártasabbak felismerhették tabardján az Egység Testvériségének vörös címerét, benne a hét arany párbaj-
tőrrel és az ezüst Bel Corma rózsával. Jelenleg azonban a gyilkos eszközök csendesen pihentek, csak a toll dol-
gozott – gondos, ám nem túl gyakorlott kézírással hagyott nyomot az üres papíron, ahogy a férfi igyekezett
csapongó gondolatait írott formába önteni. Elméjében közben vadul cikáztak az emlékképek. Táborozás Si-
neae gyógyító lányaival. Egy egykori gorviki Vértestvér buzogánytól reccsenő koponyája. Éjszakai őrködés
kettesben Míriával. Tudatukat vesztett, ragálytól fertőzött falusiak életidegen mozgása. Egy csók. Egy túlvilági
rettenettől bűzlő barlang torz fertőzöttekkel, hatalmas, csatabárdos, kétarcú élőholtakkal és trónon ülő pa-
rancsolójukkal. Egy pillanatnyi képszakadást követő, Domvik gyógyító erejétől eltöltött eszmélés a barlang
hideg kövén, már nem mozgó holtak gyűrűjében. Egy rafinált, fájó, de lényegében jó célt szolgáló és megbo-
csátható ármánykodás, majd az azt követő ítélkezés és megbocsátás keserédes íze.
„ … Így történt, hogy Dario am Cormana lovag, Dario Magna atya és jómagam, Szent Sineae gyógyító lányai és
Domvik segedelmével megfékeztük a bűvös ragályt, ami Arieto, Berag-cora és Ville trezo településeket súj-
totta. Jelenleg Therrosa kikötővárosában vagyunk, ahol is meghívást kaptunk Linora ünnepélyére Therrosa hét
székének nevében. Magna atya tudomása szerint rendünk más tagjai is a városban tartózkodnak éppen, így
feltett szándékunk, hogy felkeressük őket, s együtt vegyünk részt az ünnepségen. Közben igyekszünk figye-
lemmel kísérni az ereklye sorsának alakulását, s imádkozunk Domvikhoz, hogy az itteni hittestvérek is találják
méltónak szentségét, amiről mi magunk a közelmúltban már meggyőződhettünk.
Papírra vetette:
Dario Bratus,
Az Egység Testvérisége lovagrend szolgáló testvére,
A 3724. esztendőben, Szent Raziel havának 10. napján”
A férfi vetett még egy pillantást a napló teleírt oldalára, majd ismét a dómra nézett. Elidőzött rajta néhány
szívdobbanásnyit, aztán becsukta könyvét – ezzel jelezvén önmagának, hogy hivatalosan is befejezettnek te-
kintette irományát. Közben azonban volt egy olyan érzése, hogy hamarosan újra lesz mit írnia a Dario Testvé-
rek cselekedeteit megörökítő könyvébe.
