Kalendárium: P.sz. 3712 utolsó negyedéve

Észak:

 – Haonwell városában Lord Rumbel hozzájut egy könyvhöz mely felkelti bizonyos körök figyelmét. Három kalandozó indul, hogy megszerezze tőle, egy Ranil paplovag, egy délvidéki tolvaj és egy Noir pap. A Lord első fia születését (hat lány után) ünnepli, egy nagyszabású bállal. A Lordot eközben foglyul ejti pár szélhámos a bál előtti napon. A bálon tűz üt ki a kúriában. A testőrség a Lordot legyengülve találják meg a folyosókon tőle nem messze a Ranil lovag és a tolvaj tetemétől. A könyv eltűnt.

 – Doranban véget ért a Dorcha titokzatos látogatása és a „harcművészek királynéja” hazatért Tiadlanba. Az ügyének kivizsgálásával megbízott magiszter felébredt kényszerű álmából és új információival felvértezve Erion felé indult, hogy egyeztessen az Árnyékvilág ügyében a shadoni pályatársával. A dorani titkosszolgálat beszüntette a keresését a Farkas néven elhíresült kettős ügynöknek.

 – Az Élet Kövét megszerző enoszukei csapatnak nyoma veszett a Világgyűrű tövében fekvő Szemrankau város területén és így a nagy hatalmú ereklyének is. A tó felszínén épült város egyetlen térkapuját, amely eddig is csak egy irányba működött császári utasításra megszüntették bizonytalan időre, ameddig az Élet Köve elő nem kerül.

 – Riegoy városaiban nagy felbuzdulást kelt az a tény, hogy az elf közösségek egyre nagyobb területekre tesznek szert és vásárolnak meg ingatlanokat az elf kaszinók nyereségeiből. Az itteni ember lakosság körében növekszik az ellenérzés hosszúéletűek iránt, ahogy a közeli Sirenar Szövetségből egyre többen települtek át az öböl itteni oldalára.

 Nyugat:

 – A Nyugati Városállamok illetőségű Kememet városába visszarepült az elveszettnek hitt 13. előretolt helyőrség erődje. A fogadóbizottság legnagyobb meglepetésére a mélyéről a megbízott kalandozókkal egyetemben az erőd keresésére küldött ezred megőrült túlélői özönlöttek ki, akiktől a városi biztonsági őrség tagjai tűzzel vassal védelmezték a várost. A visszatért kalandozók között volt Kornéliusz barát, a Róka és egy fiatal vajákos kaszával.

 – Hyon városában a gyíkmessiás rituáléját, melyre a Nemesség biztosította varázstárgyak erejéből került sor, megzavarták az Építő hívei. Aga nagymester, Líra (a gyermeklány testében újjászületett bajvívónő) és az északi veremharcok veteránja Axel Ragaen megakadályozták, hogy megidézhessék a snílek egy elveszett istenét, aki a város lakóinak épségét is veszélyeztette visszatértével. A harcban a gyíkmessiás is elesett, illetve az Építő szolgái közül Patkány néven elhíresült patkánybáró.

 – A Nemesség hálából elismertette az Építő egyházát a Salamboo Kereskedelmi Szövetség területén, összefüggésbe hozva egy Ha’er nevű, korábban kanonizált istenséggel. Aga és hívei Kememetből Hyonig tartó vándorlását jelölte a vallás alapításának kezdőéveként. Líra egy hajóra szállt Erion felé, míg Axel visszatért északra, hogy terjessze az Építő hitét.

 Dél:

 – A Hradzs területéről dzsenn menekült család érkezik Pyarronba. A Titkosszolgálat egyik páholya biztonságba helyezi őket, cserébe olyan információkat remélnek a sivatagban létrejött államról, amelyek választ adhatnak a különös politikai viselkedésére az Államszövetséggel szemben.

 – A Déli Városállamokban jelentős véráldozatok árán, de az év utolsó negyedére sikerül felszámolni a „Fű új ösvényének” legfontosabb hídfőállásait. Ezért a győzelemért cserébe azonban nagyon sok érdekeltséget és szövetségest veszít Pyarron és kénytelen lelepleződött ügynökei nagy részét is kivonni innen.

 – Meggyengült befolyását és felügyeletét a régióknak igyekszik kalandozók bevonásával pótolni, de megcsappant bizalmi tőkéje okán felhajtók felhasználásával. A pletykák szerint a Filozófusok és az Ezüst Rend néven ismert falkák mellett a szabadúszókat foglalkoztató Hatalmast is lekenyerezték, utóbbit a fejére kitűzött vérdíj visszavonásával.

 Kelet:

 – A Ravanói öbölben kiújuló kalózkodás új mentsvárat biztosít a kontinensen zajló nagy változások elől menekülő tömegeknek. Marac Il Tenebresse Con Corde kalózvezér és hívei az óceán hajózható részét is fennhatóságuknak tekintik, de a Sheral tövében málladozó romvárosokat elkerülik.

 – Hradzs és Új-Godon szokatlan érdekszövetséget köt, hogy közös sereget küldenek a vadonba, hogy a Keleti Városállamok egykori szárazföldi kereskedelmi útvonalát újranyissák észak felé. A seregek azonban sokkal több lelkes és kalandvágyó fiatal kalandorból állnak, mint veterán katonából, ezért a Hradzs követeket meneszt a Manifesztációs háború egyik hadvezéréért észak és dél felé is: Isidor de Sedierta, Krad paplovagjának megkeresésére.

 – Az Északi Városállamok keleti végein a Zászlóháborúból itt ragadt és elszaporodott ork törzs fosztogat. A kisebb államok nem képesek felvenni egységesen velük a harcot, ezért minden egyes ork skalpért 5 ezüstöt adnak a nagyobb városokban. Ez több kalandozót is a környékre csábít és sokan akarják ezzel kezdeni a karrierjüket is. A megszerzett skalpokat számon tartják.

 Erion:

 – A kalandozók által megszerzett ereklye segítségével Erion mérnökei képesek voltak egy átfogó terv keretében házakat összerobbantva elzárni egymástól a Nekropoliszból kiáramló élőhalott sereg egyes részeit. Így már szisztematikusan fel tudták számolni a Szegénynegyedet elárasztó hordát.

 – Az év utolsó napjait a város népe együtt ünnepelte a kalandozókkal (és néhány olyan élőhalottal, akik a harcok végére társaik ellen fordultak). A szilaj ünnepség végére a városőrök is feladták a rend fenntartását és inkább a mulatozáshoz csatlakoztak, a város újjáépítését a következő esztendőre halasztva.

 – A kyr fellegvár békéjét megzavarta az a tény, hogy a fiatal hercegkisasszonyt testőrei egy teljes éjszakára elvesztették szem elől. Reggel az ágyában találták meg utcai ruhában, de nem volt hajlandó bátyjának sem elárulni mi történt vele. Egyes beszámolók szerint a kikötőben látták, mások a palotanegyed falán andalogni egy fehér köpönyeges és fekete kalapú férfival, megint mások pedig Krad főtemplomának ormán látták lábát lógatni az újévi tűzijátékot bámuló tömeg felett.

 ***************************************

Köszönjük mindenkinek, aki tavaly figyelemmel kísérte a Kalendárium alakulását és még inkább azoknak, akik megosztották velünk kalandozó csapataik tetteit és így egymással is.