Napról napra közelebb vagyunk, az alábbiakban kis segítséget és löketet szeretnénk nyújtani a készülődéshez. Mint tudjátok pihenőpájára tettük az Ember történeteit hiszen egy régi jó mesélő mutatkozik meg új szerepkörben mint modulíró Levi személyében.

Kint van már a JELENTKEZÉS is, valamint a HŐSALKOTÁS. Fontos akkor válik teljessé a jelentkezés, hogy ha részvételi díjak, karakterek előtörténete és karakterlapja is beérkezett.

Kaland Erigowból indul, így arra kérünk mindenkit, hogy előtörténete alapján a helyszínen legyen a kaland kezdetén, illetve, hogy a karakter ne ápoljon ellenséges viszonyt az északi szövetség országaival..

Továbbiak alatt pedig áljon Ribal Nakloss utazó, hittudós és tanító feljegyzései a Dwyll-Unióban tett kirándulásáról

Psz. 3719. A dal hónapjai , Alborne terce „Ébredés” hava 2. nap

Végre minden eszközt sikerült összeszedjünk köszönet Karinának. Az ő segítsége nélkül talán nem állt volna össze minden ehhez az utazáshoz, pláne nem ilyen gyorsan, édesapja reméljük meglátja cselekedetei mögött a fényt, imádkozni fogok érte. Holnap kora reggel indulunk, ahogy a nap kel. Csak remélni tudom, hogy képes leszek kialudni magam és nem tart ébren az izgatottság és a tervezgetés. Annyi minden kavarog ilyenkor az ember fejében. Mi lesz az úton, hogy kezdek neki, miképpen fogadják az emberek. De ha valamire megtanítottak az égiek akkor az az, hogy mindig bizakodva tekintsek a jövőbe, hiszen őket szolgálva juthatunk el arra az ösvényre amit kijelöltek nekünk.

Psz. 3719. A dal hónapjai , Alborne terce „Ébredés” hava 3. nap

Már egy napja úton vagyunk és érzem, hogy idős csontjaimat átjárja az izgatottság. A fiatal Eraman kissé csendes volt egész nap. Elbizonytalanodott volna? Szerencsénk van kellemes tavaszias időjárással ajándékoztak meg minket az istenek, így utunk könnyű volt. Az egész délután egy nagyon érdekes vitával telt köztem és Karina között Ellana istenasszony emberekkel fenntartott kapcsolatáról. Az egész beszélgetést a természet ébredése és gyönyörűsége ihlette, csak úgy repült az idő. Végül abban maradtunk, hogy mindketten átgondoljuk ezen nézeteinket és alkalom adtán visszatérünk rá. E sorokat már a kellemes tábortűz melege mellett írom miközben társaim még a finom kását fogyasztják amit vacsorára készítettünk.

Psz. 3719. A dal hónapjai , Alborne terce „Ébredés” hava 4. nap

Reggelre már Eraman is jobb hangulatban kelt. Elmondta, hogy egész nap rosszul érezte magát és ezért volt olyan szótlan. No igen, a mágia nem mindennapi módja az utazásnak és minden lélekre másképp hat. Igazán jó ütemben tudtunk haladni. Az utak könnyűek voltak a lábnak, az időjárás már-már melegnek mondható és csak elvétve találkoztunk egy-két dolgára siető emberrel. Furcsa pillantásokon kívül mást nem kaptunk, de hát  a helyiek mindig is bizalmatlanok voltak a külhoniakkal kapcsolatban. Még dél előtt elértünk egy kedves kis városkát Magrast, ahol nagyon finom ebédben lehetett részünk és kicsit megpihenhettünk. De a szent küldetés nem várhat már az este szóba elegyedtem néhány helybélivel, hogy elmeséljek néhány szívemnek kedves történetet. Vegyes fogadtatásra találtak, amit én biztató jelnek veszek, hiszen nem utasították el egyből. Majd holnap nagyobb nyilvánosság előtt kipihenve biztosan több értő fülre találok.

Psz. 3719. A dal hónapjai , Alborne terce „Ébredés” hava 5. nap

Nehezebb dolgunk lesz itt mint gondoltam. Kissé kellemetlenül fogadták beszédemet a helyiek. Sőt mondhatni majdnem durván tessékeltek ki a városból. De az utunk még hosszú nem csüggedhetünk, hiszen a súly amit ránk róttak nehéz de örömteli. Ezt bizonyítván találkoztunk is út közben néhány kedves fiatal emberrel akik az erdőkben találtak otthonra, Arelnak kedves népek voltak. Még egy jó kosár finom kora tavaszi gyümölccsel is megvendégeltek minket, pedig látszott rajtuk, hogy nekik sincs sok. Egy pillanatra könnyek el is futották a szemem az emberség eme csodás megtestesülése láttán. Hálám jeléül elmondtam, míg Karina és Eraman bábokon eljátszotta Alborne egyik történetét. Majd a közös ebéd után tovább is álltunk, hiszen az úriembereknek is dolguk akadt, elmondásaik szerint nem is kevés. A délutánt ismét egy kellemes vitával töltöttük amiben a Kétarcú szigoráról elmélkedtünk és hogy valóban Kyel vagy a köré épült hit generálja-e ezen szabályokat, hiszen az északi és déli államokban sok kardinális kérdésben eltérnek a hitgyakorlattól. Esti szálláshelyünkről már láttuk a nem is oly távoli város fényeit, így bizakodva és jó kedvvel tértünk nyugovóra a csillagok fénye alatt.

 

Jó készülődést és ne feledjétek:

“Örökké akartok élni?!”

XIII. Hősök Napja – Hangulat keltés

Vélemény, hozzászólás?