Valahogy a találkozók oylanok mint mikor jön egy vonat. Lassan közeledik, aztán elkezd gyorsabbnak tűnik és amikor hirtelen ideér már tova is hajtott. Köszönöm mindenkinek, hogy megosztották velünk ezt a szombati napot és csak remélni tudom, hogy mindenki legalább olyan jól érezte magát mint én. Köszönöm a csapatomnak, a kellemes napot és játékot kiválló társak voltak ebben a kis Únióba tett kiruccanásban. Szeretném meköszönni minden mesélőtársamnak a felkészülést és a nagyszerű munkát ami nélkül nem lehetett volna mindenki számára teljes a Hősök Napja.

Az alábbi gifre kattintva pedig pedig elérhetitek a kalandot ami immár méltán része a mi közös Ynevünknek, és ezúton is megragadnám az alkalmat, hogy gratuláljak a modul írójának Levinek, aki nagyon szép munkt végzett.

Mégegyszer köszönöm mindenkinek és ne feledjétek:

“Örökké akartok élni?!”

XIII. Hősök Napja – Élmények és relikviák

5 thoughts on “XIII. Hősök Napja – Élmények és relikviák

  • Üdvözlet Kalandozótársak!
    Szeretném megköszönni a remek szervezést és az élményekkel teli kalandot. A helyszín nagyon jó volt,tágas,kényelmes teremben tudtunk alkotni. A büfében remek méregerős volt a kávé,ami nekem külön öröm volt. 🙂 A modul nagyon jól megírt,gördülékenyen játszható volt. Nagyon tetszett benne többek között az is,hogy bármilyen kaszt,bármilyen csapat az ízlése szerint tudta alakítani a kaland végkifejletét. Erővel,csellel vagy mágiával is jól megoldható volt. S mégis a legnagyobb élményünk a kalandmesterünk Malustyik Pisti nagyszerű előadása volt. Ahogy drámai színészeket meghaladva adta át nekünk ezt a remek kalandot. És gratulálok az első helyezet csapatnak is,a nevükre sajnos nem emlékszem. 🙂
    Nagyon várjuk már a következő megmérettetést.
    Köszönettel: Della Angyalai

  • Szombat reggel szent fohász hasított a csendbe, kérges kezek szorultak össze kipróbált fegyverek markolatán, a gigászi manaháló rezegni kezdett, álkulcsok fordultak el a zárakban, a M.A.G.U.S. rajongói pedig ismét összegyűltek a déli végeken, a megszokott, jól bevált helyszínen, hogy megüljék a Hősök Napját. Gratulálok a vándorkupát hazavivő győzteseknek, nagyon erős mezőny volt a mostani, büszkék lehetnek magukra. 🙂 Levi barátunk életveszélyesre sikeredett kalandmodulja egy újabb fehér folt, az elzárkózó Dwyll Unió kapuit tárta szélesre a merész kalandozók előtt, ahol szembesülhettek a dwoon nép konokságával és szigorával. Nagyon örülök, hogy új KM-eket is köszönthettünk soraink közt: olyanokat, akik még nem meséltek a Hősök Napján, visszatérő régi motorosokat, és lelkes újoncokat is. A szóbeszéd szerint mindannyian remek teljesítményt nyújtottak. Bence, Dávid és Réka, csak így tovább! 🙂 Nekem ezúttal egy régi, kedves cimborákból álló trió jutott, és, bár mindannyian meghaltak, elmondásuk szerint imádták a Nap Atya, Ranil országába tett utazás minden percét. Utolsó ellenfelük túl kemény falatnak bizonyult, de külön kérték, hogy meresszem ki karmaimat. Hiába, a kalandozók élete nem csak játék és mese, egy hősre akár tíz-húsz jeltelen sírban porladó hősi halott is juthat. De Szimonidész szavai ismét igaznak bizonyultak:

    “Itt fekszünk, vándor, vidd hírül a spártaiaknak:
    Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.”

  • Ahoy,

    a Hősök Napja remek indok ahhoz, hogy valaki örökké akarjon élni. Számomra hosszú hétvégévé bővült rendezvény olyan tartalmas és sűrű lett, mint amilyen a legforróbb nyári táborok tudnak csak lenni napi 2-3 óra alvással, éjszakába nyúló beszélgetésekkel és rengeteg élménnyel. Köszönet a vendéglátásért, ismételten. Valószínűleg örökre egybeolvad ez az esemény nekem a Végjátékkal, Levi moduljával és az Orville évadzárójával (és a Jégkalózok nem-megnézésével).

    A mindenkivel közös élmény számomra persze ezúttal is a szombati rendezvény volt, ahol nagyon flottul zajlott le minden, nagyon kultúrált körülmények között. Mostanra ez megszokott. A kalandmodul írójának bátyja, Dávid volt a kalandmesterünk és nagyon prófin, türelmesen mesélte le nekünk a kalandmodult úgy, hogy a végén nem maradt bennünk semmi hiányérzet, úgy éreztük, hogy minden lehetőséget kimeríthettünk a modulban. Ez valóban egy ritka érzés. Csapattársaimnak ezúton is köszönöm a játékot és a türelmet a wierem külön útjai miatt (kezd gyanús lenni, hogy sok karakteremmel kényszerülők ilyen módszerekre). Afrad alidari boszorkánya szerintem önmagában is olyan érdekes volt mint egy kalandmodul, Magichorse kardművésze szinte akkor sem veszítette hatékonyságából látszólag mikor elveszett a slan képessége, Balu arel-papja mint egy kirobbanni készülő chernobyl lopakodta végig a toroni tábort és Ágota illuzionistája az egyik leghasznosabb szereplővé avanzsált a végére a taktikában.

    A rendezvény utáni Zrínyiben tartott este (a gyanúsan hamar leszálló hideg ellenére) fantasztikusan telt és nagyon értékes beszélgetések színtere volt. Szeretem az ilyen értékes hagyományokat. Végül csak másnap (ma) kényszerültünk a búcsúra nehéz szívvel és jó volt látni a Dolph Lundgren (tudtátok, hogy a második legokosabb hollywoodi színész?) giffel együtt a kalandot, mint egy i-re feltett pontot a hétvége után. Nagyon köszönöm mesélőnknek, csapattársaimnak és Shalafi del Necronak a Hősök Napját.

    Az Ősök, vagy amit akartok visszatérnek …

  • Sziasztok!

    A rendezvényt megelőző napok, illetve az odavezető út is akadályokkal telve volt. Szerencsére, teljesen megérte. Még nem volt alkalmam a Hősök Napja egyik rendezvényén sem részt venni, de nem kellett csalódjak. A helyszín nagyon jó választás volt, hiszen a rengeteg ablak folyamatosan engedte be a külső fényt, és tágította a teret. Jó érzés volt ott játszani. A szerzvezés rendben zajlott, segítőkész volt mindenki, több nem is kellett.
    A modulért volt szerncsém személyesen is köszönetet mondani az írónak, de itt is meg kell említsem mennyire örültem, hogy egy újabb modult játszahttam a Dwyll Unióban. Nagyon szeretem a dwoonokat, épp ezért választottam egy Ranil paplovagot karakteremnek. Álmomban sem hittem volna, hogy tökéletes lesz a modulhoz. Az egyetlen , ami beárnyékolta apró felhőjével boldogságom egét, hogy a Sötét eskük, hazug álmokhoz hasonlóan, itt is több várost érintett a játék, ami az egyik legfontosabb tényezpő miatt (Az a fránya idő) nem járható be alaposan. Értem ez alatt azt, hogy egy ilyen fantasztikus népet és otthonukat nem tudjuk alaposan megfigyelni, megismerni, így az emlék maradandóságát hátráltatja.
    Ám a mesélőnk Lucius, zseniálisan oldotta meg, hogy kellő információt és élményt kapjunk a világ ezen feléről részletes táj és személyleírásaival. Ezért hálás vagyok neki. Elolvasva a modult teljesen meg vagyok elégedve a mondandó átadásával. Tudta, hogy a választott karaktereink miatt nem lesz részünk komoly kockacsörgetésben, így az értékes időt arra fordította, hogy megismertesse velünk Erigow és az Unió közti különbségeket. A Nem Jétkos Karaterek megszemélyesítése is fantasztikus volt. Nem voltak egyformák, unalmasak és a rögtönzött párbeszédekben is remekelt. Beszédének stílusa és annak előadásmódja miatt öröm hallgatni! Nem tudom ki sorsolta a mi csapatunk számára de hatalmas puszi jár neki.
    Valójában mindenkinek jár, akinek köszönhetően létrejött ez az esemény. Az író, a szervezőgárda és a mesélő is kitűnő volt! Köszönöm szépen, hogy játszahattam!

    Eddig sosem akartam örökké élni, de ezért mind megérné!

  • Sziasztok!
    Hát hol is kezdje…Szinte napra pontosan egy éve kezdődött történetem amikoris a Hősök Napja nagyszerű rendezvényén először pillanthattam be a M.A.G.U.S világába. Akkor még kívülállóként de nagy izgalommal hallgattam és figyeltem az eseményeket. Azt hogy mennyire magával ragadott a dolog mi sem bizonyítja jobban minthogy a mostani rendezvényen már mesélőként vettem részt (mennyi minden történik az emberrel egy év alatt 🙂 )
    Igazán nagy élményekkel tértem haza amik elmesélésével még mindig nem végeztem. ( Isti még hallgathatja egy darabig ). Szeretném megköszönni először a csapatomnak akik nem mások voltak mint a Fehér Szárnyak, hogy ilyen türelemmel, figyelemmel voltak az egész mese alatt. Köszi srácok
    A modulírot is köszönet illetet, jól összeszedett szép munka lett és még számomra sem okozott gondot átadni a csapatnak (legalábbis remélem ;)). Köszi Levi
    A szervezés szuper volt és élmény volt ilyen környezetben játszani pedig mi minden hétvégén itt játszhatunk.
    Igazán nagy köszönettel tartozom Shalafinak, Istinek, Luciusnak és Levinek akik hittek benne hogy meg tudom csinálni, tanácsokkal láttak el. Köszönöm a bizalmat és remélem rászolgáltam.
    De örökké ám….

Vélemény, hozzászólás?