A tavaly újraindított rendezvénysorozat sok inkarnációt élt meg a nyugati végeken, de mindig a helyi klub és a rajongók fontos bástyája volt különböző neveken, helyszíneken és formátumban. Mostanság az alkalom sokkal inkább a népszerű találkozók mintáját követi és egynapos „versenyként” biztosít lehetőséget a a hobbistáknak annak űzésére. S űztük is!

Aki régebb óta járja a KOMBATHELY felé vezető ösvényeket szerepjáték reményében, annak persze még mindig két vagy többnapos rendezvényként zubog az ereiben és nem is könnyen adja alább annál. Így esett, hogy a magunk Oda-üsszeiája is péntek reggel kezdődött el, amikor a keleti betonhullámokon érkező szekér bakjáról lekiáltott egy voul, hogy a már kétfős kompániájához még kettőt keres a hosszú útra és mi az ébren csendes Hullámkirállyal elfogadtuk a hívását. Hiába, Kombathely messze van.

Az első estét már egy különleges programmal kezdték a helyi erők: Erdélyi István, alias Raon, alias Heidel Dan, a Deltavision kiadó képviseletében, annak szerkesztőjeként és szerepjáték-fejlesztőjeként állt kötélnek a a készülő D6-os M.A.G.U.S. rendszerrel kapcsolatos kérdések hadának, de maga is készült egy rövid felvezető bemutatással, amiben az újfajta metódust ecsetelte.

A jelenlevők így hallhattak az új narratív irányról, a keretrendszerről, ami minden eddiginél nagyobb teret enged az otthoni-rajongói szabadságnak játék közben karakteralkotás és mágia terén, illetve kiadványtervezés kapcsán, hogy kampánykönyvekkel igyekeznek majd hosszútávon és folyamatosan támogatni alkotásukat, természetesen a manapság kötelező online felület, rendezvények és irodalmi oldal erősítése mellett.

Emelkedett, lelkesítő hangulatban telt az este és majd éjközépig tartott, mire mindenki szedelőzködött. Katona Attila (Murray B. Lindon) a ’90-es években szépirodalmi elismeréseket is magáénak tudó Time, Space & Power sci-fi regények írója is meghívást kapott, ahogyan Körtvélyes Ákos M* író és Youtube-er (Kultcsempész művek).

Másnap a tervezett időben minden csapat összegyűlt a helyi Level Up E-sport Bárban, melynek két emeletén párhuzamosan zajlott le a Kardok Ünnepe tizenharmadik alkalma. A mindenkori főszervező WildCat (Déri Norbert), a Legendák Szombathelyi Klub vezetője nyitotta meg az alkalmat egy beszéddel és egy ünnepélyes megemlékezéssel a januárban tragikus hirtelenséggel távozott Nagy Öregről, Gáspár Andrásról.

Csapatunk, a KRÓNIKÁSOK néven, három klubunk szervezőiből, kalandmestereiből állt. Vezetőnk Ishidu egy túlsúlyos sempyeri Kyel pappal, Unity egy száz csatában veterán udvari ork Darton pappal, Számel a szépek népéből származó íjásszal, jómagam pedig a Fájdalom atyjának, Uwelnek szerzetesével, egy ravatorral indultam erre a kalandra.

E kalandot a klub állandó modulírója, az Ynevi Kalandozásokból is ismert Anárion (Ávár Imre) jegyezte, akinek innen is, ismét nagyon gratulálunk eljegyzéséhez. Az Ősi árnyak visszhangjai az Égi Fény 3691-es esztendejében játszódik és Erigow városában veszi kezdetét. Egy egyszerű műkincsrablással kezdődik el minden egy Vörös Hadúr temetési szertartásának és gyászidőszakának háttere előtt. Anárion értő és tapasztalt írója a Sötét Együttállást követő éveknek, sok kalandja ehhez az időszakhoz kötődik és nagyon alaposan utánajár, kutat és pontosan idéz minden forrásból amire ráakad és úgy gondolja a kaland, a mesélő javára válik majd.

Kalandmesterünk Aleister volt ezen alkalmon. Nagyon tapasztalat, ihletett mesélő, aki élettel töltötte meg a legmundénabb jeleneteket és helyszíneket is, jól felkészült karaktereink előtörténetéből és oda is figyelt rájuk, miközben mi megszállottan vetettük magunkat a nyomozásba, vallási vitákkal egymásba, a köpcös papunk mozgatásába és persze az eretnekek paskolásába. Az idő sokkal gyorsabban telt, mint szerettük volna. Különös élmény volt, ahogy League of Legendező és Fortniteozó fiatalok karéjában egy ennyire analóg hobbit űzni, de örülök, hogy ilyen közel van a kettő.

A rendezvényen sok régi ismerőst láthattunk viszont és jó volt azokkal is találkozni, akik itthon voltak most, nem pedig erejükön felül az ország különböző pontjaira elvándoroltak. Mondhatni fordult a kocka. A nap folyamán egyébként nem volt sok idő sajnos beszélgetni, az ilyesmi általában rendezvények utáni baráti elvonulások sajátja, ahol meg lehet vitatni az élet, a szerepjáték és a kaland nagy kérdéseit. Helyette persze azért be kell és lehet iktatni egy tartalmas ebédszünetet, amiben nagyon nagy választék volt hála a szervezőknek és akár előre külön menüt is lehetett rendelni. Jól eső odafigyelés, hogy csak a tízoldalú pörgésén kelljen átkozódni olykor (sokszor).

Végül eljött a játékidő hivatalos végpontja és ezzel együtt a rendezvény zárása is. De előtte még egy érdekes bemutatót hallhattunk és nézhettünk meg Kiss Márton előadásában a már megjelent két sötétebb hangvételű regényéhez készített előzetes videót követően, melyek az Allúryai Szakadárok világába kalauzolnak el minket. Könyvei a díjak között is megtalálhatóak voltak, trilógiája befejező darabja pedig nyáron érkezik. Kíváncsian várjuk.

Egy másik könyvet is bemutattak a helyi klub és a rendezvényen megjelent játékosok számára, amely a szívünknek kedves Viadomo – a törhetetlen pajzs utcáira, tereire és mindennapjaiba enged bepillantást, egy rendhagyó kaland kíséretében. Tantos András és Nagy Andor alkotását végül az utóbbi mutatta be, fel és hozott el belőle a helyieknek nemcsak mutatóba, amivel többek között végül Anárion munkáját is díjazták ünnepélyes keretek között. Tudni kell, hogy Andor nagy tisztelője Imre munkásságának.

A rendezvény eredményei a következőképpen alakultak:

  1. hely (megosztott): Krónikások
  2. hely (megosztott): Főnix Fiókák

  1. hely: Tudást Szomjazók
  2. hely: Maradék

Ehelyütt is szeretném kiemelni és megköszönni Kunfalvi Álmosnak, a Főnix Fiókák csapat és a Regélő Főnix klub tagjának, hogy a rendezvényre csapatunk tagjainak készített különböző szent szimbólumokat Kyel, Uwel isteneinek, elfünknek igazi füleket biztosított és a maguk csapatában is komolyan feldobta a hangulatot látványos elemeivel, például Ynev leghalkabb lantjával.

Dicséret illeti a kalandmestereket, akik között Oszlánszky Zsolt (Peter McSky, a Tizedik című regény írója is szerepelt) és mindazon játékosokat, akik emelték a nap fényét. Egy igazi szerepjátékos Tour de Szombathely volt a nap. Elmondható és köszönettel tartozunk érte, hogy a Kardok Ünnepe csapata ismét kitett magáért szervezés terén. Kívánjuk, hogy folytassák jó szokásukat és sokáig biztosítsanak a környék és az ország távoli sarkaiból összegyűlt kalandoroknak hasonló lehetőséget.

(a bejegyzésben szereplő képeket köszönjük Körtvélyes Ákosnak, Déri Norbertnek és a szervezésben résztvevőknek)

Beszámoló a XIII. Kardok Ünnepéről

Vélemény, hozzászólás?