Kevés országban, vallásban és kultúrában jut akkora szerep a kínok okozásának, mint a Szörnyisten papjainak körében. Ennek eszköze hagyományosan egy olyan fegyver, mely az ellenfél életének kioltására nem, vagy csak nagyon lassan alkalmas. Persze az ellenfél sem hagyományosan értendő, mivel a legtöbbször eleve harcképtelenné tett áldozatok, a bűnösök nem mernek, és nem is akarnak a pap ártalmára lenni, de nem is tudnának. Harcra csak igen ritkán – végszükség esetén – alkalmazzák a korbácsokat, mivel szent fegyver. A Szörnyisten vallása tizenkilenc rituálkorbácsot ismer, ezek a következők:
Első a Roquiss, nevének jelentése „agyar”, egyágú, bőrből font korbács. Nagyon hasonlít az ostora, de annál rövidebb. A rituálkorbácsok legegyszerűbbike. Főleg azok az alacsony kasztú papok használják, akik valamilyen vezeklés, büntetés alatt állnak, és amíg az le nem jár, nem vesznek méltóbb fegyvert a kezükbe. Az egyházi tanítások szerint ebbe a csoportba tartozik minden olyan korbács is, amely egyik csoportba sem sorolható be a tizenkilenc közöl.
Második a Hilgass, azaz „vérkeltő”. A hétágú korbács ágainak végén horgok és a szárak egy hetedénél újabb horgok találhatók, így ez a korbács általában dupla tépett sebeket ejt.
Harmadik a Sanyquer, a „pusztító”. A háromágú korbács ágai finomszemű láncból készülnek, a végükön egy-egy apró, tüskés buzogánnyal. Csak alacsonyabb kasztú papok használják, mert a magasabbak számára túl alantas. Nehéz használni, Té-je 0.
Negyedik a Wragkh, a „démonok ujja”. Az ötágú korbács ágainak végén horgok találhatók, amelyek fájdalmas, felismerhető, tépett sebet okoznak.
Ötödik a Gom’yr, a „méltóságot őrző”. Ennek a különleges korbácsnak díszes nyelét mindig annak a pápának a címerállata díszíti, akinek fennhatósága alá a magas rangú pap tartozik. Díszes, kilencágú korbács, melyet ritkán ugyan, de Famor és – Tharr ne adja – Elendor kasztbeliek rituális büntetésére használnak. Természetes, hogy csak Famor kasztú Tharr pap veheti kezébe.
Hatodik a Yolldra, mely név „pengeáradatot” jelent. A háromágú korbács mindegyik szálának végén egy tíz centis, borotvaéles penge rögzül. A korbács sebzése K6+1.
Hetedik a Quekkis, a „nyúzó”. Mindhárom ágát fémtüskék borítják, de az ágak végére súlyokat is helyeztek. A quekkissel csak obsor kasztúak érinthetők. Sebzése eltér az egyszerű korbácsétól, K5.
Nyolcadik a Klo’rtum, a „sorsjelző”. A hétágú korbács ágai szokatlanul hosszúak, legalább másfél, két méteresek. Minden ág vége más és más, egyszerű fonat, horog, súly, tüske, súly és horog, és öt tüske található rajtuk, a legveszélyesebb pedig a hetedik, méregcsatornás horog. Akit ezzel a korbáccsal büntetnek, arra maga a Háromfejű méri ki a büntetés nagyságát; a korbács kezelése mérete miatt igen nehéz, hosszú ágai közül egyszerre csak K3 talál. Hogy a véletlen, avagy Tharr befolyásolja?
Mindenesetre egy különleges, egyházi személyekkel szemben alkalmazott próba – valami nagy vétség esetén – hogy a korbáccsal egyetlen ütést kap, ám a méregcsatornás horog halálos mérget tartalmaz. A Tharr-papok hiszik, a bűnös sorsáról ilyenkor maga a Háromfejű dönt. A korbács Té-je nehéz kezelése miatt –10.
Kilencedik a Quassis, a „tisztító”. A sokágú korbács végein apró tüskék sorakoznak. A Tharr-papok büntetésként, saját magukra alkalmazzák.
Tizedik a Krordas-morga, a „halállal büntető”. A hétágú korbács minden ágának végén hegyes, éles fémtüske található. Tévedhetetlenül felismerhető hegeket hagy, melyek viselése megalázó – már ha az áldozat túléli a korbácsolást – mivel a halállal büntetőt csak olyanokkal szemben alkalmazzák, aki nem tartozik a Háromfejű nyájához. Ezek külországiak, esetleg más, ellenséges vallások hívei lehetnek. A korbácsolás ez esetben gyakran halálig tart.
A tizenegyedik az Úceyl, a „bosszúálló”. Ez a korbács háromágú, ágai bőrcsíkokban végződnek. A bosszúálló hagyományosan Tharr közrendű ellenségeinek jut, a kínlódás ezzel igen hosszú.
A tizenkettedik a Traligass, melynek jelentése „hét villám”, a mitológia Tharr küldöttére utalva. Az egyszerű, hétágú korbács a rangosabb papok kedvelt eszköze.
Tizenharmadik a Shanak, a „Vértépő”, vékony, sokhorgú korbács. A Tharr-papok büntetések kiszabására használják, amelyet kizárólag toroniakon lehet végrehajtani.
Tizennegyedik a Neyrwass, a „fegyelmező”. Az ötágú korbácsot az alacsonyabb rangú papok, – köztük is a khótorrok kedvelt korbácsa – használják, az alacsonyabb kasztok fegyelmezésére.
Tizenötödik a Treiss, a „kínok okozója”. A háromágú korbács minden szálán görbe és éles fémtüskék sorakoznak.
Tizenhatodik a Tharragdon, „Tharr keze”. A háromágú korbács ágait emberi csontok díszítik, általában a nyele is abból van. Hagyományosan vérbe mártva használják. Sebzése K3, és szinte mindig vérmágiával együtt alkalmazzák, növelve azt. Rituális alkalmakkor, áldozati célokra használják.
Tizenhetedik a Riakis, a „kiméra karma”. Háromágú korbács, melynek ágai végére három-három súlyt fonnak. Gyakran használják, ha a büntetést annak közvetlen elrendelője hajtja végre.
Tizennyolcadik a Neg’rkwass, jelentése „folyékony kín”, a mérgek – kínmérgek – kyr elnevezése. Az ötágú korbács minden ágának végén méreghorog található, melyet rendszerint nagy gyötrelmet okozó kínmérgekkel töltenek meg.
Tizenkilencedik az Alquar-dersam, a „Vérkapuhoz küldő”. Az igen hosszú nyelű, hétágú korbáccsal hatalmasat lehet ütni, sebzése K6. Olyan szertartásokon használják, ahol ezzel a korbáccsal küldik Tharrhoz a feláldozottak lelkét. Az ő szenvedésük így sokkal tovább tart, mintha csak elmetszenék a torkukat. A korbácsot hosszú nyele miatt nehéz kezelni, Té-je 0.
A Tharr-papok rendszeresen és szívesen válogatnak a különféle korbácsok között, ha büntetésről, vagy csak uruk, a Háromfejű hatalmának szemléltetéséről van szó.
Magyar Gergely