Sok évvel ezelőtt egy utazó vándorlása során egy barlangban, a vadon peremén egy emberi csontvázat talált. Ebben nem lett volna semmi meglepő, hiszen előfordul ez errefelé, de talált mellette egy naplót ami szerencsére nem sérült meg, elegendő volt lefújni róla a port és máris birtokba vehette azokat az ismereteket benne talált. A könyv aztán biztonságba került Erion legnagyobb könyvtárában, de mi most beletekinthetünk a teljesség igénye nélkül persze, hogy miket is tartalmaz a könyv.
A Barbárok
A barbárokat leginkább a harcos főkasztba lehetne besorolni, persze csak annyiban hasonlítanak egy egyszerű harcoshoz, amennyire egy házőrző kutya hasonlít egy vadon élő kiéhezett farkashoz. Yneven több helyen léteznek civilizálatlan területek, ezeken a helyeken élő embereket nevezzük összefoglaló néven barbároknak. Ezek az adott hely sajátosságai miatt másképpen fejlődnek, ezért minden egyes ilyen területen élő embercsoport más és más tulajdonságokkal bír, jóllehet az engesztelhetetlen vadság és a „civilizálatlan” viselkedés mindnyájukhoz hozzátartozik.
Harcos főkaszt karakteralkotás I. táblázat (kiegészítés)
Erő k6+14
Állóképesség k6+12+kf
Gyorsaság k6+12+kf
Ügyesség k6+12+kf
Egészség k10+10
Szépség 3k6
Intelligencia 3k6 (2x)
Akaraterő 2k6+6
Asztrál 3k6 (2x)
(2x) – a képességre két sorozat dobható és jobbik eredménye számít
+kf – különleges felkészítés (csak egy képesség fejleszthető)
(x) – ez a képesség max. 12-es lehet
Harcos főkaszt karakteralkotás II. táblázat (kiegészítés)
KÉ alap 10
TÉ alap 20
VÉ alap 75
CÉ alap 0
HM / Szint 12(6)
KP alap 7
KP / Szint 8
ÉP alap 8
FP alap 8
FP / Szint k6+6
A hegyi Barbár
Shadon déli részén a Shogomand fennsíkon, mind a mai napig elszórtan élő klánokban élnek a hegyi emberek. Jóllehet Shadon részeként tartják nyílván, mégsem került sor eddig behódoltatására. Az államapparátus fel tudná ugyan számolni a törzsek ellenállását, hiszen ezek egymással nemhogy szövetségre nem lépnek, de inkább ellenségesek más klánokkal szemben. Azt, hogy ez mégsem történt meg az a helytartó erélytelenségének köszönhető, aki nem tudja letörni a kiskirályok és az engedetlen nemesek szarvát, így a hegyek mellett elterülő tartományt belviszályok, állandó lázongások dúlják. Így ezek a szelidíthetetlen emberek nyugodtan élhetik saját életüket, a civilizáció mindezidáig nem fejtette ki romboló hatását társadalmukra.
A barbárok közül sokan adják fejüket kalandozásra, hiszen nyughatatlan vérük hajtja őket, de minden esetben nyomós oka van annak, hogy elhagyják a törzsüket (pl. agyonütött elöljáró).
Ezeket az embereket akár egy zsúfolt kocsmában is könnyű felismerni, hiszen egyáltalán nem leplezik érzelmeiket. Sokat vedelnek, harsányan röhögnek és vad nótákat kurjongatnak, de ha csendben ülnek a sarokban akkor is elég impozáns jelenségek. Hatalmas termetűek, izmaik gyermekkorukban szülőföldjük meredek szirtjein edződtek, ennek következtében erőteljes testalkatúak, de hajlékonyak mint egy párduc. Olyan a mozgásuk mint a nagyragadozóké, akik tudják, hogy nincs ellenfelük a nap alatt.
Jóllehet, elég kihívóak, mégsem udvariatlanok, mint sok civilizált ember, mert az utóbbiak tudják, hogy büntetlenül gúnyolódhatnak, nem úgy mint a barbároknál, ahol az ilyen esetek általában széthasított fejjel végződnek. Alapvetően bizalmatlanok, nem könnyű elnyerni a barátságukat, mivel apró szívélyességek, kedveskedések, szentimentalitás számukra semmit sem jelentenek. Azonban akiknek mégis sikerül, egy igen értékes társra találhat. Ez csak az igazán nehéz helyzetekben derül ki, nem úgy reagálnak a hirtelen dolgokra, mint az átlag ember, a vadon állatainak roppant türelme éppúgy jellemző rájuk, mint gerjedelme és dühe. Civilizált ember számára hihetetlen hidegvérrel képesek elviselni a nehéz, halálos helyzeteket is, mindez persze csak addig igaz amíg az őrület vörös hullámai el nem borítják az agyukat.
Mindezek miatt csínján kell velük bánni, egy vadállat nem lesz kevésbé vadállat attól, hogy szeszélyből egy ideig háziállatokkal játszadozik.
Harcérték:
A barbárok harcértéke alaphelyzetben is az egyik legjobb, de igazán rettentővé akkor válik, amikor elkapja a harci szenvedély heve. Ekkor utolsó lélegzetvételéig küzd, épp ezért nem csak másra nézve, de őrá is igazán „pusztító”. E berserker düh nélkül KÉ alapja: 10, TÉ alapja: 20, VÉ alapja: 75, CÉ alapja: 0, amihez minden szinten (már az 1. szinten is) 12 Harcérték Módosítót kap, az egyetlen megkötés, hogy TÉ-je növelésére 6 pontot kell fordítania. A többit tetszés szerint szétoszthatja a felsorolt négy érték között. Ez azért van így, mert nem védekező harcmodorhoz szokott, még jókora túlerő esetén is Ő támadja az ellenfeleit, ez még akkor is igaz, ha úgy érzi, hogy nem ússza meg élve, mert vad ösztöne arra sarkalja, hogy a lehető legnagyobb veszteséget okozza, mielőtt Ő maga is elesik.
Életerő és Fájdalomtűrés:
A barbárok, hála a vadonban töltött éveknek, és a súlyos megpróbáltatásoknak, (pl. egy igazán kemény tél, vagy egy többnapos üldözés élelemszerzés céljából) a legéleterősebb karakterek és a fájdalmakat is jól tűrik. ÉP alapjuk 8, ehhez adja még hozzá a karakter az egészsége 10 feletti részét. FP alapja 8, amihez állóképességük és akaraterejük 10 feletti hányada is hozzáadandó. Tapasztalati szintenként pedig további K6+6 FP (már az első szinten is) járul.
Egy adalék az úgynevezett barbár életerőről, súlyos sebesülten is megőrzik büszkeségüket, azt tartják, hogy ha már nem képesek arra, hogy egyedül megálljanak a lábukon jobb meghalniuk. A súlyos esetekre legelterjedtebb „orvosságuk” a vörösbor.
Képzettségek:
A barbároknak sok képzettséget kell elsajátítaniuk ahhoz, hogy megbirkózzanak a vadon viszontagságaival, de nem azért, hogy átmenjenek valamilyen vizsgán, hanem, hogy egyáltalán életben maradhassanak. A természetben a legritkább esetben van esély az újrázásra. Képzeljünk el egy harcost, amint egy meredek mászik és amikor felér a feléig úgy érzi, hogy hirtelen nem bírja tovább, vagy a harcost, amint lopakodik egy állat után, hogy meglepje és hirtelen megreccsent egy ág. A hatást azt hiszem egyik esetben sem nehéz elképzelni.
Az iskola kemény és meglehetősen sok tárgyból áll. Ez a M.A.G.U.S. szabályaira lefordítva azt jelenti, hogy a kaszt tagjai sok képzettséget eleve megkapnak, és mivel ezek a vérükbe ivódnak, szinte velük születik, ezért nem kell különösebben sokat gyakorolniuk a szinten tartáshoz, így elég sok KP-tal bírnak. KP alapjuk 7, amihez TSZ-enként még 8 KP járul.
Ezek a képzettségek persze elsősorban fizikaiak és inkább ügyességen és gyakorláson alapulnak mintsem a szellemi energia felhasználásán. Nincs kizárva persze, hogy a karakter ilyen dolgokat tanuljon meg, hiszen a vadonbéli állatok ravaszsága és egy bizonyos logikán alapuló mélységesen letisztult intelligencia jellemzi, mindenesetre tudós barbár mindezidáig nem nagyon tűnt fel Yneven, persze a nagy számok törvénye alapján…
Ezek alapján a Barbár kasztú karakter az 1. Tapasztalati Szinten az alábbi képzettségeket kapja meg:
5 fegyverhasználat Af
2 fegyver dobása Af
birkózás Af
ökölharc Af
fegyvertörés Af
vakharc Af
úszás Af
futás Mf
erdőjárás Mf
nyomolvasás/eltüntetés Af
vadászat/halászat Af
mászás 50%
esés 25%
akrobatika 30%
lopakodás 25%
rejtőzködés 20%
A barbár minden Tapasztalati szinten kap 30%-ot, amit eloszthat a felsorolt 5 százalékos jártasságban mért képzettsége között. Ha kívánja, bármelyiket részesítheti előnyben a többi hátrányára, akár azt is megteheti, hogy némelyiket egyáltalán nem növeli. Azt azonban szem előtt kell tartania, hogy egy képzettségre szintenként maximum 15%-ot szánhat.
A további szinteken a következő képzettségeket kapja meg:
2. csapdaállítás Af
2. kocsmai verekedés Af
3. időjóslás Af
3. ökölharc Mf
4. nyomolvasás/eltüntetés Mf
4. 1 fegyverhasználat (kard)Mf
5. birkózás Mf
6. kocsmai verekedés Mf
7. vakharc Mf
Azt hiszem nem kell megmagyarázni, hogy miért kapja meg minden barbár a 2. Szinten a Kocsmai verekedést, addigra fölöttébb valószínű, hogy belekeveredik valamibe, vagy pl. miért tud úgy mászni egy barbár aki hegylakó fajtából származik és gyermekkora óta hozzászokott, hogy félelmetes, meredek szirtekre kapaszkodjon fel.
Ezeken kívül szinte bármit megtanulhat, kivéve a Pszi használatát. Azt hiszem ez érthető is, nem igazán uralja szellemét, nem ura érzelmeinek (lásd. berserker düh), agyukban szunnyad az őrültség ami egy pillanat alatt képes lángra lobbanni. Az sem valószínű, hogy mágiával kapcsolatos dolgokat tanuljon, mert ezektől alapvetően idegenkedik, sőt minden megnyilvánulását igyekszik elpusztítani.
Különleges képzettségek:
A legfontosabb képessége a barbár érzék, ami a M.A.G.U.S.-ban a hatodik érzéknek felel meg, csak a veszélyt jelzi, igaz azt folyamatosan. Akinek lételeme a harc annak mindig készen kell állnia.
A másik fontos képessége, aki már találkozott vele míg él nem felejti el, persze csak ha túléli: a berserker harc. Ilyenkor nem áll le míg ellenfelei vagy saját maga talpon van. Vérvörös fátylat von elé az őrület heve, itt a tudatnak nem sok szerepe van, ezért a mentális és asztrális támadások ellen plusszokkal dobja a mentődobását:
Asztrál ME +50
Mentál ME +30
Fontos még, hogy szinte ügyet sem vet a fájdalomra, nem ájul el ha az aktuális FP-ja 0 alá kerül, ilyenkor is tovább harcol egészen 0 ÉP-ig, persze 0 FP alatt már minden sebzés az ÉP-ből vonódik le.
Berserker harc során az értékei megváltoznak:
KÉ: +15
TÉ: +35
VÉ: -25
CÉ: nem lehet
Sebzés: kétszerese a normál sebzésnek
Amikor a vérőrület elragadja, egy éhes leopárdot megszégyenítő gyorsasággal támad, minden izomszálát és dühét beleadja a csapásaiba, csak a támadással törődik, szinte nem is érdekli, hogy eltalálják, a VÉ csak azért nem rosszabb egy egyszerű rohamnál, mert ilyenkor szinte szemmel alig követhető gyorsasággal mozog. Olyan ösztönök mozgatják, melyhez barbár acélinak és a harcos agy tökéletes összhangja szükséges. S hogy ilyen esetekben miért nincs CÉ?
18-as erő felett egy kézben forgat kétkezes fegyvereket, és körönként egyszer támadhat velük.
Brutalitás: +1 sebzést kap 2 szintenként (pl. amikor a csapás talál még fordít is a fegyveren, stb.)
Képes arra, hogy kis megszakításokkal aludjon, akár egy vadállat. A füle éber, míg szeme pihen, de ha elalszik, akkor sem úgy ébred, mint egy átlagember, nem álmos, kába, hanem azonnal éber és tiszta a feje.
Kifejlődik benne egy úgy nevezett primitív irányérzék, ezért nehezen tévednek el. A helyes irány megtalálására szintenként 10% esélyük van.
Tapasztalati szint:
A kaszt tagjai számára az alacsony TSZ-ek közepesen könnyen elérhetőek, azután egyre nehezebben, míg végül a 10. Szint betöltésével immár újból könnyen.
Tapasztalati Pont: Tapasztalati szint:
0-207 1
208-414 2
415-908 3
909-1815 4
1816-3630 5
3631-7975 6
7976-13255 7
13256-26400 8
26401-52800 9
52801-74800 10
74801-102300 11
12301-143000 12
Minden további szinthez +44 000 Tp kell.
A Barbárok fegyvertára:
A barbárok általában egy szál ágyékkötőbe „burkolózva” járják a világot, s ha mégis páncélt öltenek, akkor csakis olyat, amely mozgásukat nem akadályozza (MGT 0).
A fegyverek közül a nagy, kétkezes fegyvereket kedvelik, amelyekkel erejüket kifejezésre juttathatják.
Alkalomadtán használnak kisebb fegyvereket is, de az mindenesetre elképzelhetetlen, hogy egy Barbár önszántából tőrkardot forgasson, valamint a nyílpuska is igencsak idegen tőle, ugyan ért hozzá, de nem nagyon kedveli az íjakat sem, mert jobb szeret inkább a harc sűrűjében forgolódni.
Az sem jellemző, hogy Barbár pajzsot fogjon, hacsak nem a nyílvesszők ellen, hiszen az ő harcmodora nem védelemre épül.
A barbár sok élvezetet nyújtó, és az egyik legerősebb harcos kaszt. Látszólag igen könnyű vele játszani, de ez persze csak a látszat, mert a személyes kockázat soha semmitől nem rettenti vissza, így igen könnyű balhékba keveredni, túlélni már sokkal nehezebb. Persze egy barbár halála maga a hősköltemény.
Nem egy barbár harcos élete úgy ért véget, hogy magával ragadta népének berserker dühe, szeme elé a vérőrület vörös fátyla ereszkedik és tombolása eredményeképpen embereket vág ketté, koponyákat hasít szét, bordákat zúz össze, torkokat harap át, míg a holtak halomba nem gyűlnek körülötte, és míg a végén ő is ráhanyatlik erre a halomra.
Sok harcot kedvelő játékosnak ajánljuk, velük még az is előfordulhat, hogy túlélik a nehéz harcokat, nekik pedig arra kell vigyázniuk, hogy ezt a mentalitást át ne hozzák a való életbe.
(forrás: Fanfár magazin I/5.; 1993; Trash tollából)
húh nem mai ha jól látom, de csak átfutottam holnap elolvasom ha lesz rá időm.
Valóban , sőt eddig is benne volt a karakteralkotásban ez a kaszt, csak nem volt így kirakva az arcodba 😉
Elvileg ezeket most már csak egyszer kellett kirakni és akkor rendben lesznek a linkek is. Szerintem Conan rendesen az „arcodba rakja” a kasztot. 😀
Huhuhuúúú
nagy köszönet érte. 🙂
Hát ez sztem sima barbár csak kapott 1 berserket meg más a kötelező HM…nem rétem miért kell minden faluhoz külön kaszt…
Shalafi: „A világ azért színes mert nem fekete-fehér.” Ez a cikk egyébiránt a hivatalos magus barbár előtt jelent meg nyomtatásban és a Valhalla akkori jóváhagyásával. Az egyébként az északi, korg barbár, ameddig ez a déli féltekén él. Nem igazán szomszédos „falvak” szerintem. 😉
Ezt nem tudtam, h elöbb jelent meg…ebben az esetben én kérek elnézést 🙂
😀 a mi bandánknak megtetszett 😛 Még az is lehet h dobom a Goblin Istenvadász karit és csinálok egy Hegyi barbárt 😛
Thanks for the info
Good article
Azért ez a „18-as erő felett egy kézzel forgat kétkezes fegyvereket” dolog szerintem egy kicsit durva! :-/
Ezek szerint fajtól/kaszttól függ, hogy mit jelent a 18-as erő (például egy gladiátornak hiába van 18-as ereje, az nem ugyanaz, mint a barbár 18-as ereje)? 🙁
Nem értem! 🙂
Ez a WoWbol ismert Titans Grip talent! 😀
Na ja! 😀
„crash, kill, he – he… DESTROOY” 8)
Ez ebben a formában hivatalos bájdövéj –> „forrás: Fanfár magazin I/5.; 1993”
Hogy logikátlan e kicsit? … lehet… sőt az! De nem logikátlan e az amazon karakter képzettséglistája és az hogy alapból egy ősi nyelven beszél ? –> Ez most csak egy kiragadott példa volt, a lista végtelen. ez egy 4000 tp-s kaszt, pontosan ezek miatt 😉
Kiegészítés a Hegyi barbár kaszt lakóhelyéhez, mert felmerült a földrajzi nevük másutt:
„a Shogomand-fennsík jellegzetes veszedelmei, terjedelmi okokból csak címszavakban:
Átkok
Aquir diverzánsok által kreált, elszabadult és kvázi-állandósult mágiaformák. Rendszertelen időközönként, jobbára éjszaka aktiválódnak, és bár hatósugaruk ritkán haladja meg a száz lábat, szeszélyes önmozgásuk okán sokkal nagyobb területen pusztítanak: némelyik félszáz mérföldet is bejár, mielőtt elenyészne. Tipikus megjelenési formái a tűzvihar, a fojtólég és a kóborláp. A közvélekedéssel ellentétben nem tömegpusztító varázslatok; elsődleges céljuk Godon állókövek és dolmenerődök alkotta védrendszerének szétzilálása volt.
A szakértők különbséget tesznek vadátkok és szemesátkok között. Az előbbiek gyakoribbak, lomhábbak és nincs se előre kalkulálható útvonaluk, se azonosítható céljuk. Az utóbbiakat (melyeket a néphit szerint eleven aquirok/feketerendi pártütők irányítanak) egyfajta rosszindulatú tudatosság jellemzi: reagálnak az eleven lények közelségére, és összeverődni is képesek olyan műtárgyak elpusztítására, amikkel külön-külön nem boldogulnának.
Kutak
Elemi síkokra nyíló kapuaknák, melyeket Godon mágusai ideiglenes pecsétekkel zártak le, hogy szükség esetén energiaforrásként vagy fegyverként használhassák őket. Zömük elpusztult, de a fennmaradtak sincsenek túl jó állapotban. Aki mágiát, különösen valóságtorzító mágiát használ a közelükben, könnyen rést üthet a létezés meggyengült szövedékén, és magára szabadíthatja a világon túli világok dühét.
Kelepcék
Aquirok befogására szolgáló műtárgyak, melyeket közönséges házaknak/gazdasági épületeknek álcáztak, ezért csak avatott szem képes őket azoktól megkülönböztetni. Közös jellemzőjük, hogy ellenállnak az od valóságtorzító hatásának, így az Átkok sem tesznek bennük közveten kárt. A néphagyomány szerint nem egy rejt mindmáig eleven ősfajzatot.
Fantómiák
A valóság aquir és gdon mágia okozta torzulásainak gyűjtőneve. Tipikus formái a felhőtlen égből hulló eső, a lidércfények, a testetlen hangok és a kizökkent (hirtelen meglóduló vagy alig vánszorgó) idő. A gellánok talizmánokkal, bőrképekkel és ráolvasásokkal védekeznek ellenük, noha főszabályként inkább zavaróak, mint veszedelmesek… és még a szentelt kardokkal kitűzött, garantáltan átokmentes főútvonalakon is megtapasztalhatók.
Monstrumok
A déli (mesmeroni) kapu lezárultával Godonban rekedt ősfajzatok származékai. A helyi hagyomány kis-aquirokként emlegeti őket, és mostanra minden lehetséges értelemben korcsnak számítanak. Akadnak köztük magányos ragadozók, falkavadászok, dögevők és megtévesztésig emberszerű utánzók is. Godon bukása óta senkit nem szolgálnak, de nem is uralják sorsukat; megrekedtek a két világ között, és ösztönösen keresik a „nagyobb erőt”, ami utat mutat nekik.”
(forrás Deltavision.hu, Gáspár András fóruma, 2015. december 20.)