Savdémon: Kalandozások Kolerián

Mindenki kedvenc Savdémonja várja a lelkes játékosokat, hogy kipróbálhassák vele azt a Koleria szerepjátékot, amiről korábban már volt módunk írni egy ismertetőt évekkel ezelőtt és meg kell hagyni, hogy maradandó benyomásokat hagyott. Bodri pedig ezenkívül évek óta játszik/játszott egy kampányban a mű írójának mesélése alatt úgyhogy veterán játékos és a rendszer/világ avatott ismerője, akivel kivételes lehetőség nyílik a tavaszi tábor során megismerni ezt a valóban különleges hazai szerepjátékos csemegét.

***

Koleria világára szeretnélek titeket meginvitálni egy pénteki késő délutánra. A világot és a hozzá írt rendszert egy kedves barátom dolgozgatta ki, illetve annak idején nyomtatásban meg is jelenttette azt. Mit érdemes tudni a világról? Adott benne egy sötét középkor Európájának többé –kevésbé megfeleltethető birodalom, élén a császárral, aki a jóságosnak nem túlságosan nevezhető Koler egyistenhit égisze alatt uralja a sínylődő népet és a dőzsölő nemeseket. Ezen felül jelen vannak a vikingek megfelelői a gazdag skandináv mitológiából ismert isteneikkel Thor, Loki, Amerika Kapitány stb. Illetve végül, de nem utolsó sorban megtalálhatóak az arab-perzsa világ szereplői az egyiptomi istenek uralma alatt. Fentieken túl említést kell tenni arról, hogy itt bizony külön országa van a hangyaembereknek, vagy a farkasembereknek, tehát nem kell hiperrealitást elvárni a játék világától.

A rendszer egyszerű nem is nagyon vesztegetnék rá szót, mert a leendő játékosok elképzelt elősztorija alapján összeírom majd az értékeket és a helyszínen másfél percben elmagyarázom a szabályokat. J

Nem titkolt célom, hogy a kalandot és ezzel a játékülést is egy kicsit a viccesebb/elborultabb irányba vigyem el, azaz kivételesen a túlzott mókázásnak nem lesz a szokásos váratlan nyílzápor a következménye, sőt lehet, hogy valamiféle bónuszra is számíthat majd a különböző hülye/vicces ötletek megálmodója.

Hangulatkeltőként álljon itt egy kis előzmény a kalandhoz:

Hínnye rosseb, nincs meg a Lich!!

„Ripsz-Ropsz a rettegett hangyaharcos hetek óta járta már a vidéket, hogy meglelje barátját Mortalist az élőhalott lich-et, eleddig kevés szerencsével járt. Úgy vélte talán ezen út menti fogadóban szolgálhatnak valamiféle információval részére, hiszen nyilvánvaló, hogy egy átutazóban lévő lich azért feltűnik a hétköznapi embereknek. A „Rüszmeteg Medvetalp” fogadó kevés kényelemmel kecsegtette az arra járókat, és bizony az ott kikötött lovak sem sugalltak semmi jót. Ripsz-Ropsz a szegény állatok jajveszékelése és könyörgései közepette közelítette meg a bejárati ajtót, majd egy hanyag mozdulattal és ízelt lábai segítségével bebillentette azt.

Odabent kétes alakok sokasága fürkészte az újonnan érkezőt, aki gyorsan körbe pillantott, hogy felmérje a jelenlevőket. Egy kolerita lovag, ők nem szeretik túlzottan a másfajúakat, akkor vele nem kellene beszélni; egy farkasember, aki egy erdőpillével folytat heves vitát a bevándorlási politika liberalizációjáról, egy féllábú viking, aki mélabúsan nézi, amint a mellette ülő ent letördeli elhalt ágait és rászórja a tűzre, és egy kövér kobold, akinek a nyaka köré egy vastag hermelin van tekerve. Nos talán ez utóbbi adta leginkább magát, hiszen a koboldok is meg nem értett faj hírében álltak, mókásnak szánt perverz verseik miatt a legtöbb országban karóba húzás, elevenen elégetés, savban hempergetés és lecsúszott trubadúrok dalaiból készített válogatás kényszerhallgattatása járt büntetésként.

Ripsz-Ropsz rá is köszönt a magányosan ülő koboldra, azonban mivel nem beszélte a közös nyelvet a kobold csak a csáprágók vészes kattogását hallotta, amelytől megijedvén feléje dobott egy megidézett tűzlabdát. A csetepatéba rövid időn belül mindenki beszállt, reggelre nem maradt semmi a fogadóból, mindenki meghalt, csak a kikötött lovak könyörögtek továbbra is, hogy végre valaki engedje el őket.”

A játékra péntek délután/este kerülne sor 3-4 játékost várok szeretettel a kis kalandozásunkra, egyéb kérdés felmerül tessék megkeresni nyugodtan e-mailben: zoltanherce@gmail.com.