12999744_1176011709084494_1319291327_o

Újabb kalandunk célállomása a vadregényes Szekszárd volt a legutóbbi hétvégén, ahol a Babits Mihály Művelődési Központ adott otthont a helyi klub soron következő alkalomnak. Bár a nap borongósan indult, így is elmaradt attól a legendás naptól, amikor az első Hősök Napja virradt fel és hótorlaszokon keresztül vágtunk át a rendezvény kedvéért. Mondhatni enyhe időben vágtunk át az országon, hogy részt vehessünk a hetedik ilyen találkozón.

Több szempontból is fontos volt ez a mostani rendezvény: az őszi hosszú hétvége után most egy új kampány kezdőkalandját játszhattuk végig, egy újfajta karakteralkotási metódust ismerhettünk meg és használhattunk előzetesen játékosként és a találkozó történetének eddig legnagyobb résztvevő számával büszkélkedhettek a helyi szerepjátékosok. Mindig örülök a lokális, regionális kezdeményezések sikerének.

Reggel kilencre összegyűltek a csapatok és a kalandmesterek is a Művelődési Központ egy nagyobb termében. Egy mesélői megbeszélés után tartott ünnepélyes megnyitó után némileg átrendeztük az asztalokat a kedvezőbb akusztika miatt (erre ritkán van lehetőség) és belekezdtünk az aznapi történetbe (az igazsághoz hozzátartozik, hogy előtte vettünk egyen bögréket a helyi boltban és elemózsiát a nap hátralevő részére).

12980773_1176011665751165_879152447_o

A kaland valóban a hangulatkeltő novellában ígért in medias res stílusban kezdődött el (legalább nem „hübrisz” …). Nagyon merész felcsapása volt az új kampánynak, ami nagyon jó benyomást tett rám. Később ugyan kicsit kiszámíthatóvá vált, de a végére ismét olyan vad tempóba kapcsolt, hogy a karakteremhez hasonlóan csak kapaszkodni tudtam a székembe. A téma és a hangulat egybekötve az új karakteralkotással erős kezdés az új kampányhoz.

A kalandmodul címe Olajos rongyok volt. Kahre városának ritkán kalandozott falai közé vezetett be minket és tovább is. Érdekes volt látni, hogy a valósággal párhuzamosan haladó ynevi kronológia folyamán hogyan változott meg ez a progresszívan fejlődő város. A Védtelen érckapuk óta nem játszódott itt történet. Hála annak az irányelvnek, hogy a történelem odaát is halad, jó volt visszatérni a régi, s mégis új helyszínre.

A modult egyébként hatkezes előadásban Shalafi, Tanti és Lucius írták. Közülük az utóbbi volt játékos csapatunk kalandmestere ezen az alkalmon, akinek híresen tantrikus mesélési stílusát már volt alkalmam megismerni az évek folyamán kívülről és belülről is, legutóbb a hasonlóan Hősök Napja keretében mesélt Dermesztő homály idején, ami a mai napig meghatározó élmény nekem és akkori karakteremnek.

12970334_1176011722417826_167365483_oCsapatunk, a Fénytörők kompániája volt, akik tapasztalt veteránokból (ejtsd Komattre), lánglelkű tehetségekből (ld. Rafin), csinos fantasy tolvajlányokból ártatlan tekintettel (pl. Kriszti) és “kezdő” játékosokból (Magyar Gergely) állt. 🙂 Úgy érzem nem csak magam nevében beszélek, hogy kivételesen jól szórakoztunk és ebben a komoly felkészülés, a jó célért küzdő kalandozó csapat közös előtörténete és a játékon tanúsított koncentrációnk is számított.

A nap folyamán úgy tűnt mások is jól érezték magukat, a szoros menetrend ellenére is tovább játszhattunk még legalább egy órával mire az eredményhirdetés közben toporoghattunk izgatottan. Nagyon szépen látszott itt és most is, hogy a verseny jelleg csupán egy máz és a szervezők, mesélők, kalandírók érdeke az, hogy mindenki egyformán jól szórakozhasson. Ezt a kevesebb kiemelt díjazott, de mindenkinek járó díjak és emléklapok mutatták.

A találkozón a következő eredmények születtek:

Legjobb csapat: Maradék (kalandmesterük Shalafi Del Necro volt, aki egyben ebben a kompániának egykori alapítótagja is)

Legjobb szerepjátékos: Frosty (aki a Krónikák.hu által felajánlott Aranytenger, avagy az Amundok Könyvének egy fizikai verziójával távozhatott)

Az eredményekhez gratulálunk!

A találkozó után a helyi hagyománynak megfelelően egy helyi ivóban anekdotáztunk a nap eseményeiről, készültünk fel a hosszú hazaútra és búcsúzkodtunk a Hősök Napjának hetedik, mondhatni sorsfordító alkalmától. Ezúton is szeretném kifejezni elismerésemet a klub alapítóinak, a találkozó szervezőinek és kalandmestereinek, hogy életben tartják kedvenc hobbinkat ezen a vidéken és örömmel láttam, hogy eredményeik őket igazolják növekvő és visszajáró közönségükkel.

az OLAJOS RONGYOK című kalandmodul letölthető Olajos-Rongyok

12959585_1176011652417833_530952609_o

Beszámoló a VII. Hősök Napja Szerepjátékos Találkozóról

Vélemény, hozzászólás?