A kalandozók sorsát a M.A.G.U.S. kolostorban jegyzik fel szerzetesek évezredek óta, azonban tetteikről szinte minden ynevi ivóban, fogadóban és étteremben is szó esik, ahol bárdok, igricek dalaiban válnak halhatatlanná, de legtöbbször a véletlenszerűen összeverődő vándorok, vendégek serege ajkán cserél gazdát, hogy a világban hol melyik esemény köthető legújabban a cselekedeteikhez.
Ilyen hely a Pyarron szívében, Krad szent városában, Syenas csatornasorán veszteglő Bárka is, aminek fontos szerep jutott esztendőkkel ezelőtt és tulajdonosa tetteivel éppúgy beírta magát a város legendái közé a nevét, mint azok a kalandorok, akikről a vendégvárójának falai között parázs viták és beszélgetések folynak le. Jan van den Boomen, az első világjáró aki erről a helyről és lakóiról írt nekünk hozzjárult, hogy a tavalyi évről szóló összegző cikkünk hátterének a Bárka díszleteit használhassuk. Ezúton is köszönjük neki.
Köszönet a kalendáriumba küldő krónikásoknak: Luinak, Gacsó Lászlónak, Ishidunak, Shalafi del Necronak, Novannak, Komattrének és Merannak. Rajtuk keresztül pedig minden kalandmesternek és játékosnak, akikkel közös fantáziálásunk kitöltötte kalandokkal az elmúlt ynevi esztendőt is. Továbbra és a következő esztendőben is várjuk, hogy elküldjétek merre kalandoztatok és milyen tetteket hajtottatok végre. Ki tudja, legközelebb talán már rólatok suttognak majd egy fogadóban, mielőtt beléptek oda következő kalandotok előtt, után és közben…
***
A Bárka. Évtizedek óta állja a Lar-dor csalóka hullámait és bár a soron sokszor változott már a szomszédjában álló üzlet vagy stéghez rögzített tengerjáró ez a hajó azonban már a környék egyik legbiztosabb tájékozódási pontja. A Manifesztációs Háború alatt egy különös száraz vihar csapott le a kikötőre és a csatornán több vitorlást, uszályt vert szét olyan erővel, hogy azóta sem kerültek elő a mélyből. De a Bárka maradt. A legnagyobb kihívása talán mégsem ez, hanem fél évtizede a tőszomszédságába költözött kifőzde volt, ami az Államszövetség különböző vidékeiről hozott húsokkal kereste a vendégek kegyét.
Párviadaluk azonban csendes és egyoldalú volt. Bár sok bizonytalan vendég pártolt el a halételeket kínáló roskatag hajótól, végül azonban a Világ Minden Húsa váratlanul bezárt, miután a gazdáját a városon kívül találták meg holtan és úgy, hogy egy ép csont nem maradt a testében. Nyomozás volt, bűnös is akadt, de a szerelemféltésből kirobbant ügy a szereplőivel együtt elfelejtődött … ellentétben a Bárkával.
Pedig már évek óta nem Olon gazda vezeti és nem ő járja körbe asztalait tisztogatva egy ronggyal. Leánya Betra sokáig váltig állította, hogy visszatér és egy idő után maga is a nyomába eredt. Azóta az egykori árva, Baldi viszi a Bárkát, de csak mint ideiglenes üzletvezető … sok esztendeje. Ha másban nem, hát méretben és tekintélyben felnőtt egykori példaképéhez. Aki a gyér fényben egy kicsit oldalt fordított fejjel hunyorítva nézi őt munka közben könnyen össze is tévesztheti az egykori mesterszakács alakjával.
A hely mindig tele van, különösen mikor a Hideg évszak szokatlanul tartósan vendégeskedik a város utcáin és a tó felett. A helyi babona része, hogy a tulaj, Baldi egyszer már túlélt egy borzalmas átkot, mágikus kórságot így sokan úgy vélik a közelsége önmagában taszítja az ilyen és ehhez hasonló rontásokat. Az egyetemről is sokan látogatják a helyet és bár őszintén mosolyognak a felvetésen, amikor újra és újra hallják a különös elméletet, ez eddig még egyik sem cáfolta meg.
Bár talán csak nem kockáztatták, hogy hallevesük ne a szokásos magas minőségű étek legyen. S ezért a padokat is szívesen osztják meg díszes talárjukban a kikötő és a Perkhe egyszerűbb népével csendesen. Olykor még a világ dolgairól zajló magasröptű beszélgetésekbe is szívesen beleavatkoznak. Mint ezúttal, Görbe Arhent ülte körül egy fiatalabb csapat, hogy az Északi Szövetségből érkezett híreket vitassák meg.
ÉSZAK
A Fehér Tigrisek titkos szervezetének vezetője ismeretlen körülmények között elhalálozott így a szervezeten belül elindult egy kiválasztási procedúra amely összeköti az embervadászok ezen szervezetét a kyr idők óta. Az összes rend megméretteti magát, hogy a legjobb kerüljön a fejvadászszervezet élére.
Az év elején az EREN fővárosában egy lovagi tanács ült össze, amely észak helyzetét kívánta megtárgyalni ahol az északon érdekelt majd összes lovagrend képviseltette magát. A cél a korábban visszatért Eligor hatalmának visszaállítása volt és, hogy teljes valójában mutatkozzon meg a követek előtt. A Kék Herceg nem vesztett hatalmából. Az odafelé tartó úton több küldöttség is eltűnt a déli határ közelében. Eleinte egy toroni támadásnak gondolták. A határ közelében egy kis pihenőnél furcsa esemény sorozat vette kezdetét.
Egy hatalmas rég elfeledett kyr temető „éledezett” és elzárta a pihenőt és környezetét a külvilágtól. Arról, ami a fekete ködön belül történt, a túlélők hallgatnak. Állítólag egy kalandozó csapat, akiknek köze volt a köd felszámolásához tudja az igazságot, de nekik bottal üthetik a nyomukat. Mindezek ellenére a lovagi tornával egybekötött lovagtalálkozó annak rendje szerint lezajlott.
A Nyugati pusztákban, a Vadonban egy hatodkori démonkút mélyéről egyesek szerint sikerült felébresztenie szektájának Sabaraathot, a Remény gyilkosát. A démonúr és szolgálói ellen, mind az inkvizíció, mind a határvidék katonai ereje is összegyűlt, de nyílt küzdelemre nem került sor. Így is komoly veszteségeket szenvedtek el Quiphan egykori romvárosában és az akörüli mocsárban. A vadászat végén az aun pusztákig űzték az ellenséget, de megelégedtek azzal, hogy a lény már nem Eren földjén prédál. A konfliktusban felbukkant a Fulmer Candium egy ritka, épebb példánya szerafista paktumok lelőhelyével együtt.
Az esetet sokan összekötik a kontinens több pontján is felbukkant külső síkokról érkező teremtményekről szóló beszámolókkal. A kiterjedt Al Sahred vérvonal egyik leszármazottja, aki Erionban neves démonológusként keresi kenyerét, szerint a küszöbön álló részleges Sötét Együttállás égbolti közeledésével áll összefüggésben a jelenség. Azt is elárulta, hogy Sabaraath saját szektája mellett feltételezhető és várható a Shedoci Őrzők felbukkanása is a következőkben és rebesgetik már a Harmadik Hold Birodalmának is a nevét, ami egy sötét testvériség és azon munkálkodik, hogy a különálló szekták között létrejöjjön egy sohasem látott érdekszövetség. Erre a hírre a godorai alvilág ismert alakjai érezhetően megrezdültek.
SIRENAR is mozgolódásba kezdett. Az új Luminatar hatalomra kerülése után az erdő mozgolódásba kezdett és különös hírek érkeztek a felderítőktől. Az egyik Deinn (Sirenar határőreinek egyike) áthelyezte székhelyét és ami aggodalomra ad okot az az,hogy kintebb. Közvetlen a nagy erdőség körül egy hatalmas, gyorsan változó zóna jött létre, ami minden embert vagy arra tévedőt felemészt. Kiismerhetetlensége még a legjobb erdőjárókon vagy magán a szépek népén is kikezd. Ismét csak egy kalandozó csapat beszámolója (akit a pletykák szerint maga az egyik fekete lobogó térítette a hatalmas rengeteg felé) szerint egy háború kezdődött el a ősi népek között Sirenar határánál amikor egy Ediomadból szabadult aquir korcs sárkán összecsapott a Luminatar zöldsárkányával. A küzdelemből az utóbbi került ki győztesen ugyan, de nem lehetünk benne biztosak, hogy csupán nem a kalandozók közbenjárása miatt.
Kroval, a Révváros a Vadonban mindezek ellenére dacol a nehézségekkel és zavartalanul igazgatja a Fendor-tengeren zajló kereskedelmet és állandó menedéke a karavánoknak, utazóknak, akik mérföldezreken át utaznak a Riegoy Városállamok és az Északi Szövetség között. Urai nemrég döntötték el, hogy a tengerszem közepének 3711 óta kiégett szigetén álló óvárosát újraépítik és az északi parton elterülő városhoz kötik újra. Ehhez azonban a veszedelmes romok közé több kalandozócsapatot is küldtek hogy felmérjék az elátkozott vidéket.
Az ABASZISZI éj-, hús-, és lidérc-szekták többsége hirtelen Morgena egységes, hierarchikusan tagolt egyházává vedlettek át. Egyesek szerint emiatt is jelentek meg Dreina hívei igen nagy számban Ifinben és a környező vidéken. Jelenlétük a pyarroni hitben megrendült hívek biztosítása és béke fenntartása mellett az új, visszatért istennő uralmának vizsgálata. Egyesek azonban azt is pedzegetik, hogy az Oroszlánszív lovagok, papok és szerzetesek sok helyen úgy lépnek fel és vannak jelen, mintha szervezetten kutatnának keresnének valamit vagy valakit. Arról is beszélnek, hogy a Hűséges maga készül látogatást tenni a távoli ország székvárosában és annak az előkészítése zajlik. Biztosat senki sem tud látszólag.
Abaszisz fővárosában nincs nyugalom. Az újonnan vezető pozícióba kerülő Gatta Shass, aki a Kobrák nyílt titokként kezelt új vezetője, az elmúlt években felgyülemlett munkát próbálja rendbe hozni és nem kevesebb segítsége van mint a jelenleg egyik legnagyobb befolyással rendelkező egyház: Morgena egyháza. Egy kalandozó csapat érkezett városba, hogy küldetést teljesítsen nekik amelynek keretein belül a régi kikötőben egy Vaynak telepet találtak ahol hosszú idő óta elsőként léptek kapcsolatban emberként egy nőstény, termékeny nőstény Tengeri Óriással. A kalandozók híres meggyőző képességüknek hála sikeresen fordították a helyzetet munkaadójuk érdekei felé így a titokzatos Tengeri Kígyó törzs titkokban csatlakozott közös (és eddig ismeretlen) okokból a tolvajszervezethez és egyre több csempészhajót megtámadó Nagykirályi hajó süllyed el a tengeri szörnyek kezei és szigonyai által. Összegezve az új vezető Gatta jó úton halad a hatalom és a rend visszaállítása felé. Ezzel párhuzamosan a számlájára írnak egy több mint 5 mázsás abbit szállítmány eltulajdonítását is amire bizonyítékot ugyan még nem találtak ezidáig.
Kellom és Damak közötti pusztaságon kutatva Reginald Fulvertus, Krad papjának expedíciója ráakad egy ősi kyr végvárrendszer földalatti romjaira. Csapatának tagjai azonban felmorzsolódtak az odavezető úton és a mélyben talált népes patkánybáró kolóniával folytatott harcokban, így minden segítségre szüksége van, hogy felfedezését megoszthassa majd a világgal alapos feltárások után. Új-Pyarronból, az Örök Városból ígértek neki segítséget több paplovagrendből is, de szervezési problémákba ütköztek és az indulás akadozik.
Horizont városállamának szigorúan őrzött törpe börtönéből, a Nornir pincéből, megszökött egy misztikus képességekkel rendelkező ogár kalóz. Visszatérése alapjaiban rázta fel a régióért hatalmi harcban összeölelkezett orwellánusok és ranagoliták erőit, illetve a környéken elszaporodó wierek problémájával küzdő három uralkodó megosztott figyelmét.
Enoszuke egykori szigetvilágán I. Enoszugai no Amatana no Eno no Junko császárnő (tenna) a közelgő 21. születésnapjára készül, aminek során már kérőket is fogadnia kell majd tanácsadói unszolására. Ideiglenes székhelyén, a Sinemoszuke szívében álló Hószai városába tartandó ünnepségsorozatra már elküldte a meghívókat Amateraszuke niarei nemessége, a Keleti Barbárok új kánja és Fekete Hadura számára éppúgy, mint a tiadlani Riyaji kolostorba. Várható, hogy Ugon Szabad Ork Királyságának uralkodója is várható, az onik törzsének képviselői és maga a Dorcha, aki szívesen készíti fel a fiatal uralkodónőt a kérőkkel való találkozásra.
A Sinemosi-szövetség béli Tennegar szigetein székelő Kék Anyák boszorkányrend kincei közül a Hollóanya sírboltjából ismeretlen tettesek eltulajdonítottak egy szelencét, ami a rend féltve őrzött varázstárgyát rejtette. Igaz, egyesek szerint ez egyike volt azon tizenkét ládának, amiben annak idején a Livíniai Gyülekezet pusztulásakor megszerzett tárgyakat menekítették. Az biztos, hogy az új helyzet alapvetőn ingatja majd meg a rendet vezető Alissa úrnő hatalmát és a két részre szakadó szervezet ágai, a Csontkeverők és Álomkufárok között belső harcok, leszámolások várhatóak.
A Bárka fedélzetén ugyan kevesebb asztal és pad fér el, de sok vendég éppen ezért és természetesen a Lar-dor látványáért favorizálja ezeket a helyeket. A forralt borleve lassú szopogatása mellett pipára is többen gyújtanak itt, távoli földek zamata elegyedik össze a füstben, különleges illatfelhőt teremtve a tatban. Egy átutazóban járó sempyeri nemeshölgy prémes öltözékében sütkérezik a csatornán szikrázó fényben és a vendégek csodálatában. Az oldalán lógó fúrókard hüvelye és arcának tetoválásai egyértelművé teszik, hogy a távoli hegybe rejtett erődváros szülötte nem olyan, mint a törékeny pyarroni kisasszonyok legtöbbje. Egy botor deák mégis helyet kér mellette és a hölgy egy bólintással engedélyt ad neki leülni.
Hazájáról mesél, a Városok Városáról és mivel a sempyeri oda igyekszik mint kiderült szívesen hallgatja a túlzásokban bő, színes képet amit lefestenek neki Ynev egyik legrégebbi városóriásáról. S mivel ő maga is tudja mekkora kihívás lesz maga Erion figyelmesen hallgatja a fiú szavait. Közben újabb kancsót rendelnek és közben tudomást sem vesznek a hátuk mögött felkuncogó törzsvendégekről. Syenasba mindenki okulni érkezik, így vagy úgy. S hogy később majd a lelkes fiú megkapja e első, legfájdalmasabb leckéjét a nőkről még kérdéses. Hiszen neki is lehetnek jó pillanatai.
ERIONBAN a temető negyed Dartonita főkomtúrját különös kegyetlenséggel meggyilkolták. Az elkövetők között azonosítani véltek egy Kard Testvériségbeli lovagot, aki irányította az akciót. Északon, mint az Ogár Koponyás lett hírhedt és különleges ismertetőjegye a vállpáncélján éktelenkedő hatalmas ogár koponyák. Különös véletlen, hogy a Szerelem Nagyasszonyának segítségével egy kalandozó csapat hatolt be a Nekropoliszba és kémlelte ki az ott történteket. Elmondások alapján egy abbitból készült hatalmas koponyára emlékeztető kaput építettek. De vajon miért a temető negyedben vagy miért pont most? Talán a Rettenet Asszonyának újabb visszatérési kísérlete? Mindenesetre, amikor a városi csapatok rajtaütni próbáltak a gyilkosokon azoknak hűlt helyét találták. Hogy mi fog történi azon az emberi kultúráktól távol eső vidéken senki nem tudhatja de az istenek óvjanak minket ha belekeveredünk.
Ayman el Rabs Erioni aranyifjú és titokzatos származású felesége Cei-Lin el Rabs heted hét országra szóló bált adnak nyári kúriájukban, ahol bárdok fény, hang káprázattal szórakoztatták a nemesi közönséget. Egyesek látni vélték az ablakokon kilebegő Cei-Lin asszonyt, lábába egy törpe nővel csimpaszkodva. Ynev minden tájáról összegyűltek vérre szomjazó nemesi házak sarjai, hogy hatalmas tétekben különösen véres küzdelmeken uradalmak vagyonát tegyék fel a győztesekre. Azt mondják, hogy a viadal szervezője egy az ir Sephirot családdal kapcsolatban álló Kobold volt, akivel kalandozók végeztek.
Pengék havában az erioni gorviki diaszpóra Andonja egy merényletben elveszti egyetlen örökösét, mikor az Abasziszban jár. Az év végi esős hónapokban Erion egyik déli határvárosában különös eseményekre lettek figyelmesek a helyiek, mígnem egy napon valami démoni szörny támadott rá a járókelőkre, szerencsére egy helyi őr Biorn sikeresen legyőzte. Egyesek tudni vélik, hogy kalandozók segítségével.
A Vöröslő Hold Fogadó kalandozói megszabadították Észak-Eriont Babakush és orkjai rémuralmától. A városi hadúr egy ideje védelmi pénzt szedett minden üzlettől és ha nem kapott, akkor erővel vette el. A kezdő fogadósokban azonban ellenfelére talált és a városon kívüli rejtekhelyéig, egy elhagyatott őrtoronyig üldözték őt és harcosait, ahol egy sámánnal és az általa idézett iszonyattal is végeztek.
Bár Toron és Tharr hívei az utolsó évtizedekben a lehető legjobb arcát mutatja a világ és így Erion népének, azok, aki kiszorultak a korábbi hatalmi struktúrából egymásra találtak Morgena istennő visszatérésének árnyékában és egy merényletet kíséreltek meg Erion hercegével szemben Shulur nevében. A kezdeményezést azonban idejekorán elfojtották és a hercegi fejvadászok tevékenysége során felrobbant egy kránkövet gyártó alkimista műhely, leégett egy közeli árvaházból lett nyilvánosház, amit Madame Maxime üzemeltetett. A hírszerzés vezetőjét pedig kitüntették a gyors reagálásért. De a Nemesi Negyed kapujában állandóan jelen lévő szemek és fülek jelentése szerint egy kalandozó csapat több alkalommal is kihallgatást kért tőle és egy alkalommal kapott is az említett időszakban.
A Perkhe soron árnyékvetők alatt kitett asztalokon is folyik a kiszolgálás a Bárka előtti részen. Itt főleg siető utazók, hadiárvák és mesteremberek töltik a napközép óráit. Ezalkalommal viszont egy csapat összeverődött syenas bástyája is foglal két asztalt. A harcosok maguk és mestereik tudományát hasonlítják össze fennhangon két fogás között, de sokkal inkább műveltségük és szellemi képességeiket az oldalukon lógó, kezük ügyében lévő fegyverek helyett. Mimi és fia forgolódik közöttük serényen, hogy a meleg étel minél hamarabb az asztalokra kerülhessen és a vendégek minél hamarabb visszatérhessenek a közelmúlt eseményeinek kitárgyalásához.
DÉL
VIADOMOT ugyan még 19-ben felmentették az ostromló nomádoktól, de a támadók serege továbbra is a féldomíniumok között táborozik, bármikor rátámadhat az Államszövetségre. A károk helyreállítása még folyik a Negyedik Pajzs falai között, s egyre többen vetik fel, hogy hogyan is tekintsenek erre az új fenyegetésre, ami korábban Sempyert fenyegette mióta előkerültek a déli pusztáról. A túlélők Kránnál sötétebb hatalmakat emlegetnek, egyesek új Dúlást kiáltanak mégis, mások mérsékelten csak egy újabb nomádjárásnak tartják ami zajlik.
Azt mesélik, hogy délen egy Kard-testvériség lovag, a Zöld Halál csapatával elbitorolt egy gyémántbányát pyarr tulajdonosától. De mit kapott ezért szegény, hát 2 kalandozót a nyakába. Azok meg felforgatták az egész helyet, kiszabadították a féltve őrzött foglyokat, fellázították a rabszolgákat, bevittek egy wyvernt a… igen egy wyvernt a csata közepébe! Majd megnyílt egy kapu valami idegen síkra, ahonnan egy torz démon kezdte el a fekete páncélosokat zaklatni. Azt hallottam, hogy szerencsétlen Zöld Halállal az a Zub’tum hívő goblin sámán végzett, akit még szövetségébe fogadott. Állítólag felkarcolt rá valamilyen rabszolgabélyeget, és felfalta a szívét. Legjobb emberét meg felkoncolta egy gorviki tolvaj…
Equasselből, a Hat Városból indultak el év elején mérnökök és tengerészek, hogy szakértelmükkel támogassák a hamarosan a Godorai-öbölben felépülő pyarroni haditengerészeti támaszpont létrejöttét. A tervek még titkosak, de már Erion kikötőjében rakodják meg a súlyos gályákat az északról szállított hiedafával, hogy a majdani támaszpont alapanyaga legyen éppúgy, mint az ott készülő flottának. Sokan rossz szemmel és aggódva nézik Pyarron ilyen irányú terjeszkedését, különös tekintettel az Örök Városban utóbb években kiéleződő politikai viták tükrében. Mondják, hogy a Hat Városi Amrenben székelő Antoh kegyelt nem is adta még áldását a vállalkozásra és így papjai sem tartanak még a Pazberu-szigetek felé …
