Kalendárium: P.sz. 3719

Az erioni Három Sárkányfi fogadóban is nagy a sürgés-forgás A Végítélet Havának beköszöntével. Vendégek, vándorok és kalandozók érkeznek a Városok Városába, hogy kitöltsék a télvízi helyeket az ilyen pihenőkben, ahol forralt bor, tiszta ágyak és meleg víz várja őket hosszú kalandok után. Ki kincseivel, ki pedig messzi földekről hozott hírekkel fizet, mert ilyenkor, Kyel havában mindkettő egyforma súllyal esik latba.

…Leülhetsz ha fizetsz egy italt nekem …

Sokan még nem feledték el és fel-felemlegetik, hogy Godora Hercege milyen csodás módon kezdte az évet a városóriásban és bizonyára Antoh áldása volt rajta vagy azokon a matrózokon, akik a vitorlásbalesetéből kimentették. Utána pedig megnyitotta a várost a kikötő- és a hajósnép előtt, hogy együtt hálálják meg a Tengerúrnőnek kegyét, hosszú és kimerítő ünnepségsorozattal, látványos arénaviadalokkal, bállal a Rotundában.

Most pedig már arról sustorognak az egyik asztalnál körülülve azt a sebes képű alakot, hogy egyidőben mindezekkel egy Homályüst nevű ereklyét is átszállítottak a városon, de az ilyesmi beszédre nem érdemes sokat adni, mert az ereklyék veszedelmes darabok és feltűnésük mindig nagy riadalmat és veszélyt kelt, annál is nagyobb káoszt, mint egy csapat részeg kalóz a Palotanegyedben.

Egy másik asztalnál selymesebb a beszéd és a szót egy finom hölgy viszi, akinek köpönyegén hímzett jelek dicsérik alidari szabók munkáját. Társasága sem szájtáti városi polgárokból, hanem fegyverzetük alapján fiatal kalandozókból áll, akik talán kiszorultak az ilyenkor túlzsúfolt Torozon Tavernájából. Meséjében elveszett térítő papokról regél dallamos hangján, amiben csak az értő fülek hallhatják ki a dzsadnál ősibb nép szóvégi zöngéit, s e térítők a Szövetségből kalandos úton kerültek a Dwyll-Unióba, hogy onnan Toron földjére keveredjenek, ami ugyan emberibb orcáját mutatja egy ideje, de azért …

… hallható, hogy egy egész hadsereg tábora állt a határnál, ahonnan szemfüles kalandozók, bizonyára tapasztaltak és rátermettek, kiszabadították az eltévedt papokat még időben, hogy ne Tharr valamelyik őrült papjának áldozóoltárán végezzék. Épen és egészségesen, egyben vitték őket haza a nyakad dwoon-ok orra előtt, akik nem nézik jó szemmel a földjükön az idegen hitek vallóit és még kevésbé terjesztőit. Ranil tudja, hogy mennyi igaz okuk van erre!

Látom a szemedben kételkedsz és van is rá okod, mert csudálatos történetek ezek, s Toron minden híve sem olyan gonosz, mint mondják. Nem. Bizonyára hallottál Hiur Ecchysről, hogy az istenek nyugosszák. Idén tért meg új istennőjéhez, Morgenához, akinek választottja volt és úgy nevezték, hogy az Első. Ő maga is Tharr vándorló, kolduló papjaként, khótorrként kezdte az útját, de végül más halhatatlan kebelén találta meg a nyugalmat. Nem mindennapi életút ez.

Addig nem is nyugodott, ameddig IV. Hubar dal Raszisz Otlokir király, Abaszisz uralkodója ünnepélyesen a fogadalmas felekezetek közé emelte Morgena egyházát. Persze, sok választása talán nem is volt szerencsétlennek, mert ha hitvesed, anyád és a szeretőd is ugyanazt követeli és még álmodban is ostromolnak a hangok ezzel, akkor nincs az a férfiember, aki sokáig állna egy ilyen rohamot, hát engedett neki. Sőt, azt is mondják, hogy a Kobrák új helyi vezetője is ezt erőltette nála, de ezt tényleg nem tőlem hallottad.

Délen? Azt kérdezed? Ott mindig a feje tetején áll a világ, ha fúj, ha nem. Például Hefreminben is, gyilkosság, szabályos gyilkosságsorozat. Azt mondják, hogy persze, megint az amundok, de azok ott a déli parton mindig mindent rájuk kennének. Nem, biztosan tudom, hogy ott is kalandozók kevertek valamit, higgy nekem, eleget tudok róluk, hogy megérezzem és én érzem is. Nem minden amund kráni ördög, egyáltalán. Nézz csak oda, annál az asztalnál. Például az a derék lovag, aki Ellana szimbólumát viseli páncélja felett. Nézd csak meg jól, benne is van amund vér jócskán, pedig Acél Lótusz, a vak is láthatja!

Dél … Lirian vil Sineas is odaköltözött most, úgy tudom Lar-Dor környékére. Bizony, a Két Hold Hölgye. Egyszer hallottam őt játszani, élőben … ne forgasd a szemed … úgy volt, ahogy mondom. Kivételes tehetség, szerintem többször is megfordult a Legendák Tornyában legalább. Remélem nem lesz semmi baja odalent, különös hírek járnak. Azt mondják azért volt zárva a sempyer-i kapu, mert idáig tusakodtak egy akkora nomád hordával, mint amilyet utoljára a Dúlásban láttak. Most azt mondják, hogy ez a sereg nem tűnt el, csak északnak vonult, talán az Oroszlánszívnek mennek neki, talán a féldomíniumok nomádjait hülyíteni mennek.

Akár így, akár úgy, komoly csapatösszevonásokról hallani arrafelé. Azok a népek sohasem felejtenek el háborúzni, még véget sem ér egy, másik újba ugranak bele. Északon legalább egy-egy nemzedéket hagynak pihenni! Az éghajlat teszi ha engem kérdezel, forró és nem esik minden nap, az árt meg. Főleg a Taba-el-Ibarában. Ott nyitott most meg újra egy dzsad bankház, az Al-Ratta. Volt nagy ünnepség, dínom-dánom, kocsiverseny hassidisekkel, amit csak akarsz. Persze, jött is a baj, ahogy kell. Arról jobban elhiszem, hogy az amundok kavarták, túl közel van a birodalmukhoz és az isteneikhez…

Hogy az Oroszlánszívek? Nem tudom. De az biztos, hogy még az asszonyaik, a Dreina Leányai is tökösek. Képzeld, nemrégiben magukba bevonultak a Szegénynegyedbe ételt osztani minden kíséret vagy fegyveres nélkül. Őrültek, mondhatnád, de kijöttek és utána minden egyes rezet megérte a koldusoknak adni olyan meséket mondtak róla, hogy kiverték a helyi Vaskalapos banda vezérének a fogait, hogy százaknak adtak enni egy nap és meglett az a sok elveszett utcagyerek.

Az Inkvizíciónak elég dolga van a saját háza táján. Enysmonban, nagy vihart kavartak. Mondják a rémek is eliszkoltak mikor rendezték az ügyüket maguk között acéllal, mágiával és lőporral. Nekem nem hiszel? Nem kell. Ott van az a lovag a sarokban. Igen, az az ork. Az úrnőjét várja, aki már vagy két órája ment fel átöltözni. Ő is ott volt. Megérzem az ilyesmit, meg éppenséggel tudom is. Ő mesélt nekem a Sztyeppe Ostorairól is, ha viszel neki egy korsó bort, tőled sem tagadja meg. Érdemes.

Pyarron forrong mostanság amúgyis. Állítólag a Gályák tengerén minden hajóépítésre való fát felvásárolt Új-Godon vagy felgyulladtak, úgyhogy a jó pyaroknak most északról kell beszerezni a fát. Állítólag már meg is kötötték a zsíros üzletet. Biztos nem járt rosszul, aki majd nekik szállít, bár én lennék. Főleg most, hogy a Sötét Próféta visszatért Kránból és most Új-Pyarronnál vendégeskedik, persze az is sereggel. Van izgalom, mert vagy öt éve kiátkoztak. Most meg ez. De addig nem lép, ameddig a harmadik varjúereklyét össze nem szedi és már kettő nála van!

Hívei az egész kontinenst feldúlják hírekért, pletykákért, hogy hol lehet a harmadik. Enoszukén is nekik gyűlhetett meg a bajuk a toroniakkal, mert azt mondják sok száz helyi eltűnt meg elveszett. Se hulla, se szellem, semmi. Istentelen vidékek azok, nem csodálkoznék, hogyha valaholy északon lenne meg az a mesés madár szobor. A dartonita lovagok pedig súlyos aranyakkal fizetnek mindenkinek, aki valami hírrel szolgál ilyesmiről.

Szóval a világ forrong, mint hamu a parázs alatt. Tölts még egyet, a szám is kiszáradt! Látom már csillog a szemed és nem a bortól. Ha valamivel fiatalabb lennék és ostobább én is veled tartanék, de az év ezen szakában mindig húz az oldalam és kattog a bokám, így nem lehet. Egy kardforgatóra mindenhol szükség lehet, mágiaforgatóra pedig még inkább. No, merre indulsz eztán?