Engem régóta zavar, hogy széles érdeklődésem és meglett korom ellenére évek óta felesleges az újságosok környékén lófrálnom érdeklődve, mert nem tudok egy hosszabb utazáshoz vagy csak úgy, gyűjtőszenvedélyből valami olyasmit venni, amit érdemes. A legújabb videojátékos magazin azonban kísérletet tesz arra, hogy a mobilfeltöltés mellett más okom is legyen a standoknál ólálkodni. Ami jó.
Ezúton szeretném közzétenni harmadik albumom, mely az előzőekhez képest kissé rövidebb ugyan, de ismét új zenei vizekre, új világok felfedezésére invitál.
P.sz. 3714 nyári évszakának teliholdas éjszakáján meghalt Árpa, a Goblin Észak-Ynev Olbaid városában. A kalandozók és vándorok által csak „Kincsvadászok városaként” emlegetett településre érkezők közül sokan találkozhattak ezzel a fajának tagjaival ellentétben barátságos lénnyel. Szívesen csencselt különböző nehezen beszerezhető értékekkel és aki kereste, akkor, az Akli utcában jó szerencsével mindig megtalálhatta, amint otthonának kapualjában bagózott.
Árpa egy sokgenerációs kereskedő goblin törzsből származott, akik évszázadok alatt kirajzottak Yneven és mostanra majd minden városban megtalálhatóak. Fő profiljuk, ahogyan Árpa apjáé is volt, pár rézért pontos térképek árusítása újonnan érkezett kalandozóknak volt, akik így könnyebben teljesíthették küldetésüket az adott vidéken, városban.
Ezen felül egy különleges képességgel is bírt Árpa és családja: előre látták, hogy mikor ragadja el őket a halál. Árpa apja például pontosan tudta, hogy ha valaha visszatér az a kalandozócsapat, amelyiknek a rosszul rajzolt labirintus térképet eladta, akkor ynevi pályafutása véget ér.
Árpa is tudta, hogy a halál mikor és milyen formában fogja őt elragadni: dohányfüstként. Két esztendővel ezelőtt már minden gyógyító, felcser és pap azt jövendölte neki, hogy állapota miatt hat hónapnál tovább nem húzhatja. Ezen csak krákogva nevetett és mélyeket szívott tovább a keserű toroni dohányból.
Megoszlanak a vélemények, hogy az orkokkal ellentétben a goblinoknak van e lelke és így jogosultak e visszatérni az Örök Körforgásba. Nem tisztünk letenni a voksunkat nálunknál nagyobb tudásúak vitájában, de úgy gondolom, hogy aki életében ennyi jó szándékkal viseltetett felebarátok és idegenek felé, annak meg kell legyen a jutalmazása bárhová kerül is.
Az istenek kegye kísérjen utadon Árpa, a Goblin és legyen könnyű … Olvass tovább
A múlt hétvégén, május 24-én került sor a Szárnyatlan Pegazus rendezvénysorozat jubileumi alkalmára, aminek előkészületei már példaértékűen régóta zajlottak a háttérben. Az egyetemi csoportosulásoktól megszokott aktivitással ellentétben már hónapokkal a verseny előtt megkezdődött a modulírás és időben kikerült a rendezvény híre is a megfelelő helyekre.
A különös, vándorló életmódra ítélt rendezvénysorozat új helyen, a 10 minutes bisztróban tartotta meg az ünnepi alkalmát. A hely végeredményben megfelelő volt arra, hogy egy ilyen napnak adjon teret. A hátsó traktusban és a kertben leültetve a csapatokat (egy kulturált regisztráció után) zavartalanul vehette kezdetét a verseny.
Szilágyi Szabolcs perdült ki a mikrofonnal és nyitotta meg az alkalmat, aki egyébként a találkozó kalandmodulját is íróként jegyezte. A felvezetés rövidségével igen hamar teret adott a játék elkezdésére és a már regisztrációt követően leszervezett találkozásnak köszönhetően a mesélővel rögtön a közepébe csaphattunk az eseményeknek.
Ezen a ponton kicsit visszakanyarodva az előzményekhez jegyzem meg, hogy érezhető volt, hogy a hosszas alkotói folyamatban többször változhatott meg a kalandmodul, hogy a végére a kikerült hangulatkeltő és végleges produktum között nehezen lehet kapcsolódási pontokat találni (a végleges modul nem is tartalmaz novellát). Ez nem hiba, csupán vélemény, a szórakozásunkat nem befolyásolta különösebben.
Ezzel párhuzamosan azonban pegazusék jó példát adtak mindenki másnak arról, hogy a web2.0+ világában hogyan is kell/lehet előmelegíteni egy ilyen rendzvényt. Külsőségekben nagyon pofás plakáttal (mindig remek), naprakész facebook oldallal (praktikus) és google+ szolgáltatások aktív használatával tették „teljessé” a multimédiás élményt a reklámozástól a karakterek elküldéséig bezárólag (és azóta a rendezvény utóéletének felmérését is online végezték el nagyon forradalmian).… Olvass tovább
A két klasszikus DOOM epizód után, de közben is rengeteg rajongói pálya készült és készül mind a mai napig. Hivatalos folytatásként azonban csak két megszállott testvér pályáit gereblyézték egybe és küldték harcba FINAL DOOM címen, amelyek mind az eredeti ID csapat és American Mcgee tetszését is elnyerték. De még ezeknek is relatíve koherens és kronológiailag fontos történetük volt. Íme.
Magyar Gergely tudósítása a hétvégén lezajlott szekszárdi eseményekről: "A sorozatban harmadik találkozó nagyon színvonalas helyszínéül a szekszárdi Babits Mihály Kulturális központ szolgált, amit a főszervező, Vodli Jenő (Shalafi Del Necro) nemcsak, hogy a versenyre tudott megszerezni, de a tervek szerint a jövőben rendszeres klubnapok helyszínéül is szolgál majd.(...)"
Ahogyan a modul előszavában is írom, a Local Heroes találkozó fontos része a magyar szerepjátékos közösségnek. Mondhatni történelmi rendezvényosorozat, ami köszönhetően annak, hogy egy egyetemi kör szervezi újból és újból a megújulás és a vérfrissítés lehetőségével kecsegtet. Mégsem emiatt volt fontos a legutóbbi, nyolcadik alkalom a számomra.
Hősünk legyőzte a Föld ellen indított invázió megálmodóját, megfejtette az elveszett hold rejtélyét és visszajutott otthonába. Névtelen főszereplőnk azonban szembesült az egyetlen számára kedves lény elvesztésével és elméje kishíján megbomlott a szentségtelen féregjáratban töltött idő alatt. De ez még csak a kezdet ...
A Local Heroes Szerepjátszó Kör idén március 29-én (jövő hét szombaton) tartja nyolcadik szerepjátékos találkozóját. Idén első alkalommal a Krónikák rendezvények karakteralkotását használva van lehetőség a szabadabb koncepciók kidolgozásán felül, hogy az Elismeréseket érvényesítsétek más rendezvény alkalmával is. A találkozó kalandmodulja ugyanúgy az Ynevi vándorlások sorozat részét képezi.
Magam nem vagyok nagy szerencsejátékos, mert különösebben szerencsés sem. De érdeklődve figyeltem az évek folyamán, ahogyan egyre több és egyre könnyebb lehetőség nyílt a különböző asztali pénznyerő játékformák folytatására otthonról vagy akárhonnan az internetnek hála. Ez a sajátosság immáron kultúránk része lett, igazolja ezt a rengeteg filmes megjelenés vagy akár csak egy hétköznapi beszélgetés a könyvesboltosunkkal. 888 poker
Sokan, sokféleképpen foglalkoztak már a DOOM játékokkal. Például játszva. Nem utolsó perspektíva. Hatásuk a játékiparra felfoghatatlanul nagy, utóéletük a kultúránkban ... hát ... mint maga a kultúránk is: silány. Ezért is gondoltam, hogy úgymond „vissza a gyökerekhez” jelleggel rendet raknék kicsit a fejekben arról, hogy tulajdonképpen mi is ez az egész azon a szűrőn át, ami számomra általában a legfontosabb: a játékok történetén át.
