Milyen szép dolog is a szimmetria. S ahogyan a két egymásból kinőtt, táplálkozott és fejlődött cikksorozatunk egy (újabb?) közös sarokkövéhez érkezünk még könnyen el is érzékenyülhetünk, hiszen többször hittük már a kutatás évtizedei(!!!) alatt, hogy vége, nincs több, s még a mesés kincsekkel teli ’90-es évek sem tartogat már semmi újat a legnépszerűbb magyar szerepjáték számára. Aztán pedig de. Krad örül, mi örülünk és egy, az idő végtelenjében sóhajtásnyinak tűnő pillanatra idézzük fel együtt ezt a gyöngyszemet.
Magyar Szerepjátékos Fanzinok 9 – ELANOR, a “proto Rúna”
Filológiai kutakodásunk egy nagyon fontos mérföldkövéhez érkeztünk el ezzel a darabbal. 1990-ben járunk, amikor a fiatal magyar szerepjátékos szcéna még csak forr, alakul, de már a színen vannak többen is, akik később együtt vagy külön-külön meghatározhatják ennek az underground világnak az elkövetkező évtizedét. Ekkor és így is született meg az (első és utolsó, jelenlegi tudásunk szerint) ELANOR magazin. Nevét a Gyűrűk Ura könyvek egy fehér virágáról kapta, ami Mordor földjéből is kinőve a “remény” szimbóluma az utazóknak.
Az áthallás nem véletlen: a Magyar Tolkien Társaság szerkesztésében készült, illetve a Magyar Fantasy Egyesület támogatásával, szinte az akkori teljes Atlantisz magazinnál fegyverbe szólítható alkotó részvételével. A beszámolókból kitűnik, hogy ez volt az egyik lehetséges út Novák Csanád és barátai előtt, hogy az ELANOR-t támogatva és segítve, inkább fanzinként folytassák az addig elkezdett munkájukat vagy még több erőfeszítéssel (és időveszteséggel) később egy professzionálisabb magazinnal önállóan jelenjenek meg.
Rubin Kódex (1992, Kocsis-Birkás-Mészáros verzió)
Egy valódi mítosz övezte és övezi az első (teljes) rajongói fordítását az AD&D-nek Magyarországon. Részleteit fénymásolatról-fénymásolatra őrizgették, sokan állítják/állították magukénak a szerkesztési és gyűjtői munkát ami mögötte van és többen alkottak “rendszerére” (~mert nevezhető néhány elhajlás miatta sajátjának) saját világokat, amik aztán maguk is különböző ismertséget értek el.
Rengeteg ígérgetés és találgatás vette körül a témát, ameddig az LFG.hu-n (méltán, hiszen az RPG.hu – a Magyar Szerepjátékosok Oldala) megjelenő Húszoldalú című Magyar D&D Fanzin I. évfolyamának 3. számában 2018-ban Garabonciás cikkében alaposan utánajárt a témának. Letöltés: Huszoldalu-1evfolyam3szam
A cikkben ígért zeneszám, a gimnázium Szférák nevű zenekarának ‘Ádéendé” című dalának korhű felvételete meghallgatható a Húszoldalú szerkesztőségének köszönhetően Van benne erő:
[audio mp3="https://kronikak.hu/wp-content/uploads/2021/09/11-Adeende.mp3"][/audio]Közösségünk egy oszlopos tagja, Birkás Barnabás (Kyrg) maga is nyakig volt a ’90-es évek rpg szcénájában és hathatós unszolás hatására, illetve a megjelenés előtt álló Castle Falkenstein szerepjáték fordításának munkálatai közepette erőt vett magán és a neki meglévő eredeti/másolt anyagokkal elkezdte a Rubin Kódex rekonstruálását. Mivel ő egy úr, ezért ezt nyílvánosan a Magyar Retro RPG Facebook csoportban kezdte el és ennek megfelelően eredményesen. Szavait idézem az ezzel kapcsolatos második, kiemelt bejegyzésből: “Egy igazi népmesei történet: Péter Kocsis megőrizte, én beszkenneltem, Gyula Mészáros kipótolta… a Facebook sárkány pedig utunkat állta, mert nem engedi feltölteni. Úgyhogy marad a OneDrive link a teljes Rubin Kódex Kocsis-Birkás-Mészáros verziójához.”
Drive-ot ugyan nem használunk (és google docs-ot sem ha egy mód van rá) így hadd mutassam be nektek a projekt és ennek a közösségeken átívelő, több évtizedes kutatásnak az eredményét. Vele egy nagyon régóta hiányzó, alapkő került (vissza) a magyar szerepjátékos hobbi dicsőségfalába.
Magyar Szerepjátékos Fanzinok 8 – Kőbe vésett ökörségek 1-2
Mostanra talán már többen értesültetek róla, legalább az utolsó hírlevelünkből, hogy a magyar fejlesztésű Gallia szerepjáték új, MMXX alcímmel dobozos második kiadásban megjelent egy új kiadó, de a régi kreativitással a Rollins Publisher jóvoltából, ami ezen kívül még több RPG-s anyagg forgalmazásával, fordításával és tervejsztésével is foglalkozik, többek között az Auvron második kiadását is célul tűzték ki maguk elé (AMIT NAGYON VÁRUNK ÁM, MINÉL HAMARABB!!!). Mi lélekben és vásárlással is támogatjuk ügyüket amellett, hogy igyekszünk rendszeresen hírt adni munkájukról (ingyen) és javasoljuk, hogy ti is tegyetek emígyen ha módotok van rá és kedvetek hozzá.
Azonban az apropóját, hogy most kiemelhettük őket ezen a szép pénteki napon sokkal inkább az adta, hogy a Magyar Retro Rpg facebook csoportban pár hete Maxwell Jobson jóvoltából felkerült az egykor az eredeti Galliához megjelent két fanzin digitális verziója. Úgy gondoltuk, hogy illendő, hogy filológiai sorozatunkban is helyet kapjanak és ezzel is öregbítsük a munkáját, de legfőképpen azokét, akik annak idején a népszerű játékhoz megírták, szerkesztették és kiadták az eredi fanzint a zajos és csodálatos ’90-es években.
Letöltés: Gallia_Kobevesett_Okorsegek_1 Gallia_Kobevesett_Okorsegek_2
A cikksorozatunk elkészültében nagy segítségemre voltak különböző módokon a következő személyek: Mizsák Illés (Cather), Magyar Gergely, Thirlen, Tamás (Norris) Gábor, Kornya Zsolt, Gondos Máté, Körtvélyes Ákos, Maxwell Jobson. Nekik köszönhetően tart most ott a projekt ahol. Ezúton is köszönjük részvételüket a kutatásban, gyűjteményük megosztását, a digitalizálásban és katalogizálásban való részvételüket.
Magyar Szerepjátékos Fanzinokat összegző projekt dokumentuma: fanzinZ (1.5)
Magyar Szerepjátékos Fanzinok 7 – Démon I
Jóhiszeműen kezdhetnénk azzal, hogy a fanzin címének több jelentése is létezik különböző kultúrákban és mire azt jelentetette, amit jelent addig sokat változott a görög eredetihez képest bla bla bla. A tény, hogy minden tiszteletünkkel egyetemben is úgy gondoljuk, hogy a címválasztás szerencsétlen volt és EGYÁLTALÁN NEM segítette a szerepjáték terjedését és elfogadását hazánkban egy olyan közegben, ahol havonta írtak a szerepjátékok vélt káros hatásairól és cikkeztek valós nyugati rossz példákról, esetekről, amelyek összefüggésbe hozhatóak hobbinkkal.