Magyar Szerepjátékos Fanzinok 11 – A Kocka Lovagjai, ami ősidőkből szól hozzánk
Ugyanis az Előszóban igaza van az egykori főszerkesztőnek, miszerint alkotásuk egy sötét(ebb) és csendes kort zár le, több szempontból is. Egyrészt (úgy tűnik most, hogy) tényleg az első szerepjátékkal foglalkozó hazai magazint tisztelhetjük a személyében, másrészt egy ismert(?) történelmi kort is lezár az akkori felnőttek legnagyobb örömére, akik ezt az időszakot akkor “rendszerváltásnak” nevezték el.
Emlékezhetünk, a M* történelméből úgy tudjuk, hogy a Móra kiadó többször is visszadobta a magyar AD&D kiadás ötletét, mivel bár nem bizonyítható módon, de nyugati termék volt, ami az akkori ifjúság lelkére (Rambó, Terminátor, Robotzsaru, stb.) komoly veszélyt jelenthetett. De a felhők elvonultával úgy tűnt a jövő fényes és már csak idő, merészség és angoltudás a kérdése (szerintem tőke is), hogy a ’80-as évek végi fiatalok csatlakozzanak THACO-t kiáltva az amerikai kölykökhöz Stranger Things stílusban.
M.A.G.U.S. Eredet #30 és Magyar Szerepjátékos Fanzinok 10 – MOHA R.P.F. Szerepjáték Magazin, avagy az amazonok eredete(?)
Milyen szép dolog is a szimmetria. S ahogyan a két egymásból kinőtt, táplálkozott és fejlődött cikksorozatunk egy (újabb?) közös sarokkövéhez érkezünk még könnyen el is érzékenyülhetünk, hiszen többször hittük már a kutatás évtizedei(!!!) alatt, hogy vége, nincs több, s még a mesés kincsekkel teli ’90-es évek sem tartogat már semmi újat a legnépszerűbb magyar szerepjáték számára. Aztán pedig de. Krad örül, mi örülünk és egy, az idő végtelenjében sóhajtásnyinak tűnő pillanatra idézzük fel együtt ezt a gyöngyszemet.
Magyar Szerepjátékos Fanzinok 9 – ELANOR, a “proto Rúna”
Filológiai kutakodásunk egy nagyon fontos mérföldkövéhez érkeztünk el ezzel a darabbal. 1990-ben járunk, amikor a fiatal magyar szerepjátékos szcéna még csak forr, alakul, de már a színen vannak többen is, akik később együtt vagy külön-külön meghatározhatják ennek az underground világnak az elkövetkező évtizedét. Ekkor és így is született meg az (első és utolsó, jelenlegi tudásunk szerint) ELANOR magazin. Nevét a Gyűrűk Ura könyvek egy fehér virágáról kapta, ami Mordor földjéből is kinőve a “remény” szimbóluma az utazóknak.
Az áthallás nem véletlen: a Magyar Tolkien Társaság szerkesztésében készült, illetve a Magyar Fantasy Egyesület támogatásával, szinte az akkori teljes Atlantisz magazinnál fegyverbe szólítható alkotó részvételével. A beszámolókból kitűnik, hogy ez volt az egyik lehetséges út Novák Csanád és barátai előtt, hogy az ELANOR-t támogatva és segítve, inkább fanzinként folytassák az addig elkezdett munkájukat vagy még több erőfeszítéssel (és időveszteséggel) később egy professzionálisabb magazinnal önállóan jelenjenek meg.
Rubin Kódex (1992, Kocsis-Birkás-Mészáros verzió)
Egy valódi mítosz övezte és övezi az első (teljes) rajongói fordítását az AD&D-nek Magyarországon. Részleteit fénymásolatról-fénymásolatra őrizgették, sokan állítják/állították magukénak a szerkesztési és gyűjtői munkát ami mögötte van és többen alkottak “rendszerére” (~mert nevezhető néhány elhajlás miatta sajátjának) saját világokat, amik aztán maguk is különböző ismertséget értek el.
Rengeteg ígérgetés és találgatás vette körül a témát, ameddig az LFG.hu-n (méltán, hiszen az RPG.hu – a Magyar Szerepjátékosok Oldala) megjelenő Húszoldalú című Magyar D&D Fanzin I. évfolyamának 3. számában 2018-ban Garabonciás cikkében alaposan utánajárt a témának. Letöltés: Huszoldalu-1evfolyam3szam
A cikkben ígért zeneszám, a gimnázium Szférák nevű zenekarának ‘Ádéendé” című dalának korhű felvételete meghallgatható a Húszoldalú szerkesztőségének köszönhetően Van benne erő:
[audio mp3="https://kronikak.hu/wp-content/uploads/2021/09/11-Adeende.mp3"][/audio]Közösségünk egy oszlopos tagja, Birkás Barnabás (Kyrg) maga is nyakig volt a ’90-es évek rpg szcénájában és hathatós unszolás hatására, illetve a megjelenés előtt álló Castle Falkenstein szerepjáték fordításának munkálatai közepette erőt vett magán és a neki meglévő eredeti/másolt anyagokkal elkezdte a Rubin Kódex rekonstruálását. Mivel ő egy úr, ezért ezt nyílvánosan a Magyar Retro RPG Facebook csoportban kezdte el és ennek megfelelően eredményesen. Szavait idézem az ezzel kapcsolatos második, kiemelt bejegyzésből: “Egy igazi népmesei történet: Péter Kocsis megőrizte, én beszkenneltem, Gyula Mészáros kipótolta… a Facebook sárkány pedig utunkat állta, mert nem engedi feltölteni. Úgyhogy marad a OneDrive link a teljes Rubin Kódex Kocsis-Birkás-Mészáros verziójához.”
Drive-ot ugyan nem használunk (és google docs-ot sem ha egy mód van rá) így hadd mutassam be nektek a projekt és ennek a közösségeken átívelő, több évtizedes kutatásnak az eredményét. Vele egy nagyon régóta hiányzó, alapkő került (vissza) a magyar szerepjátékos hobbi dicsőségfalába.