Összenéztünk párszor a szobám lakójával mire eldöntöttük, hogy ezzel folytatjuk a szerepjáték filológiai régészkedésünket. Igen, technikailag a Csillagvadász Légió folytatása/kiadványa, de van annyi önálló érték benne, hogy talán tán még nem tűnik soknak vagy egyformának a két bejegyzés egymás után. Ez egy objektív érv mellette, de valójában, mind a ketten rájöttünk, hogy túlságosan beleszerettünk Kuklis István művészeti stílusába, aki (vállt-vállnak vetve Újveczki Józseffel) ennek a kiadványnak is jegyzi az illusztrációit.
Most komolyan, nézzétek meg ezt az illusztrációt, ami a kötet 20-21. oldalán külön szerepel, a tartalomjegyzékben Pószterként megnevezve és a lehetőségek szerint egybe raktuk nektek, hogy gyönyörködhessetek a részleteiben. 1992 decemberében járunk ugyan a kiadvánnyal, két Csillagvadász Légiós hírlevél között, de a képaláírás szerint ez még a 80-as évek végén készült el. Most pörgessük végig a kiadvány képeit és egy pillanatra hunyjuk le a szemünket, hogy egy egész szerepjáték kiadványban ilyen képekkel ’90-ben milyen planetary-romance RPG készülhetett volna a kor divatja szerint és akkor milyen lehetett volna a magyar szcéne (amúgy nagyon hasonló, mert szinte mindenki ilyen sci-fibe ágyazott fantasy világokat képzelt, csak volt akinek nem volt ideje kibontani vagy mire megtette volna látványosan leáldozott a műfajnak).