A legutóbbi Kalandorkrónikák módulírójaként köszönthettük Oszlánszky Zsoltot, aki Káosz és M.A.G.U.S. regény írása mellett remek fordító és kalandmester is egyben. Eme aktivitása nyomán régi projektünkt is szárba szökkent egy remek könyvét alaposabban górcső alá vegyük és “több szem többet lát” alapon újraolvassuk. Ennek folyamánya első körben ez a kritika, amire a közös olvasás során ihletődött MG és amelyett később még követni fog terveink szerint játéktechnikai és meséléstechnikai cikk is a témában. Fogadjátok hát szeretettel ezt az “időrégész” kritikát.
Manninger Barnabás: Karavánkísérők (Fantasy Játékkönyv) kritika
Bár nem definíció szerint nosztalgia az, amit érzek egy új és újabb lapozgatós könyv megjelenése kapcsán, de a TV elől kajánul az ötösökkel felém néző csontszínű kockáim fél méterről is érezhetően bizseregtek, amikor az ünnepek előtt heves FOMO érzéstől hajtva beszereztem a legújabb (második) Vindgardia Hősei játékkönyvet (és ígérem, többet nem viccelek a nevével … annyit).
Az azonban biztos, hogy nem a borító gerjesztett vásárlásra. A magyar szerző okés, együtt nőttük ki asszem ezt a fárasztó kötelező nyugati álneves korszakot. De a cím és a semmilyen borítókép (pedig amúgy szép, hasonlóan a belső illusztrációkhoz) nem ösztönzött volna önmagában vásárlásra. Inkább a tudat, hogy valaki a PANDA ellenére is igyekszik és próbálkozik önmagában elismerésre érdemes tőlem. Így bizalmat szavaztunk neki a kockákkal…
… és tettük azt jól egyébként. A szerző(k) ígérete szerint nagy hangsúlyt fektettek ebbe a kötetben a világ kidolgozására-bemutatására és ez látszik is. Van például térkép (EZZAZZZ!!!), legalább másfélszer vastagabb, mint az elődje, de legalábbis csak annyival drágább (2 990 Ft). Ennek ellenére gyakoribbnak tűntek a belső illusztrációk is (amik mint említettem elég jók és Juhász Ernő munkái). 300 + 25 fejezetpont (van erre valami vájtfülű kifejezés?) szerepel a könyvben, de ez itt most kicsit megtévesztő, mert egy-egy több oldalon keresztül tart. Szóval van anyag. De mi is az anyag?
Magyar Gergely: Kritika – Komisz mesék
Az idén megjelent M.A.G.U.S. novelláskötetről már olvashattatok egy véleményt az oldalunkon korábban, de több szem többet lát alapon és mert fontosak a különböző nézőpontok, vélemények ehun közreadjuk (másodközlésben) Magyar Gergely kritikáját is a John J. Sherwood kötetről. A szerző volt olyan szíves és legutóbbi rendezvényünkön is tiszteletét tette, dedikált és emelte a nap fényét. Mi is csak gratulálni tudtunk a művéhez eddig és sarkallni, hogy hasonló darabokkal örvendeztessen meg a későbbieknek, mihamarabb. MG (ahogy többen ismerhetik) a tőle megszokott alapossággal és részletességgel elemzi ki, véleményezi a kötetet, karakteres véleményét nem rejtve véka alá, ami a kritikát külön élménnyé teszi olvasni. Letöltés: kritikakomiszmesek(mg)kalandozok
(forrás: kalandozok.hu)
John J. Sherwood: Komisz mesék (M.A.G.U.S. könyvkritika)
Igen. Ez egy (főképp) M.A.G.U.S. fantasy novellákat tartalmazó könyv, amely mindhárom kifejezés kritériumainak megfelel. Ez azért fontos, mert előfordult, hogy korábban hasonló ígéretekkel érkező kötetek nem feleltek meg ennek. Ez viszont nagyon és én most ennek nagyon örülök, hogy kinek mi M.A.G.U.S.-os persze lehet szubjektívabb, de a fantasy zsáner és a novella műfaja azért elég jól körülhatárolt. Erről itt ennyit és a könyvről többet.
Molnár Gábor (alias John J. Sherwood) annakidején a Hőseposszal robbant be az ynevi történeteket olvasók életének egy nehezebb időszakába. Új szemléletével, sajátos stílusával, merészségével és tehetségével akkor egy olyan Kor színfalai mögé vezetette be minket a megszokott Hetedkor végi miliőből, ami jobbára ismeretlen, feltérképezetlen, idegen és (ami a legfontosabb) érdekes volt. Kaptunk akkor tőle Koponyaszövetséget, történelem- és földrajzformáló eseményeket, valóban úgy érezhettük nemcsak jó, de fontos dolgok részesei válunk olvasóként.
Padhi egy nyári, syenasi éjszakán – Istenítélet kritika, Ishidu tollából
A sorban harmadik kritikánk következik, amely az előzőekhez hasonlóan arra hivatott, hogy bemutassa és kedvcsinálója legyen a legújabb, a M.A.G.U.S. világán játszódó regénynek. Gulandro és Magyar Gergely példáját követve én is tollat vettem kezembe az Istenítélet olvasása után, hogy egy harmadik nézőpontból bemutatásra kerüljön az eddig volt egyik leghosszabb Yneven játszódó regény.