Igen. Ez egy (főképp) M.A.G.U.S. fantasy novellákat tartalmazó könyv, amely mindhárom kifejezés kritériumainak megfelel. Ez azért fontos, mert előfordult, hogy korábban hasonló ígéretekkel érkező kötetek nem feleltek meg ennek. Ez viszont nagyon és én most ennek nagyon örülök, hogy kinek mi M.A.G.U.S.-os persze lehet szubjektívabb, de a fantasy zsáner és a novella műfaja azért elég jól körülhatárolt. Erről itt ennyit és a könyvről többet.
Molnár Gábor (alias John J. Sherwood) annakidején a Hőseposszal robbant be az ynevi történeteket olvasók életének egy nehezebb időszakába. Új szemléletével, sajátos stílusával, merészségével és tehetségével akkor egy olyan Kor színfalai mögé vezetette be minket a megszokott Hetedkor végi miliőből, ami jobbára ismeretlen, feltérképezetlen, idegen és (ami a legfontosabb) érdekes volt. Kaptunk akkor tőle Koponyaszövetséget, történelem- és földrajzformáló eseményeket, valóban úgy érezhettük nemcsak jó, de fontos dolgok részesei válunk olvasóként.
Nagy várakozás előzte meg az egyik legfrappánsabb álnevű M* szerző legutóbbi regényének megjelenését, mikor tavaly év végén „váratlanul” híre jött és szokatlanul gyorsan a kezünkbe vehettük még karácsonykor. Az idézőjel részemről szubjektív, mert abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy írása közben fokozatosan ismerhettem meg a regényt fejezetről-fejezetre és véleményt is fogalmazhattam meg vele kapcsolatban. Erről egyébként a kötet végén található Köszönetnyilvánítás részben is tanúságot tett Gáspár Péter barátom. Ez nagyon jól esett nekem egyébként. Előbb vagy utóbb lebuktam volna olvasó- és rajongótársaim előtt, hogyha nem teszem szóvá itt az elején, úgyhogy inkább elébe mentem. Így talán még erősebbnek hat, amikor majd ezek után írok valami elmarasztaló véleményt a tartalomról.