Ez már nem DIXIELAND és ha lehet még messzebb hajítjuk a bárdot a CoC-tól megszokott idősávtól. Oda az úri közönség, a kimódolt poszt-viktoriánus kor és a két háború közötti csillogás. A gombafelhő felemelkedésével új világrend született, de a bebetonozása közben is szólt a nyünyörgés: az ’50-es évek habos-babosnak hitt évtizedeiben a régi jó dolgokból vagy éppen azok árnyékában a hangos, pattogós Rock’n’Roll mellett egy másik ellenkultúra, a beat(nik) korszak is kibontotta szárnyait, s mint tudjuk (főleg ha Twin Peaks rajongóként ismerjük David Lynch kritikáját erről az időszakról ABBÓL az epizódból) a szuperhatalmak és a Király is csupán értelmezhetetlen maszlag a MÍTOSZ valódi urai számára … Akkor mit remélhetnek ezek a fűzfapoéták a sorstól?
Tanti: Fenyegetés Kínából (CoC kalandmodul)
Az ünnepek végére befutott Tanti CoC kalandmodulja, amin majdnem egy évig dolgozott serényen, bár ennek ellenére sem vallja a magnum opusának. Saját szavaival az alábbi jellemzőket emelné ki a nagy műből:
– két amerikai (az egyik Maine, Stephen King kedvenc állama) és egy svédországi helyszín
– tengernyi NJK
– transzatlanti hajóút
– novellaszereplők, hivatalos NJK-k és valóban létezett személyek az NJK-listában
– tapasztalt nyomozóknak való modul
– újságcikkek, térképek, alaprajzok
– a harmadik fejezet afféle fél-sandbox
Akit esetleg a fentiek nem győznének meg (ki vagy te?) kiemelnénk, hogy Tanti kalandjai legnagyobb ereje a korhűség, amivel olyan részletesen jár utána, kutatja ki a valóság és a mítosz mezsgyéjén rejlő szereplőket, helyszíneket és eseményeket, hogy sokszor könnyen hinnénk lovecraftinak egy-egy elemet ami pedig a valóságban gyökeredzik. Jó olvasást, mesélést és játékot kívánunk idei évzáró kalandjához!
LETÖLTÉS: FENYEGETÉS-KÍNÁBÓL
(Call of Cthulhu kalandmodul) Tanti: Pokoli Passzió
“A kaland a Tales of the Miskatonic Valley című klasszikus kalandgyűjteményben található Fade to Gray utórezgésének tekinthető, illetve fejet hajt Amelia Peabody és Carl Sheridan emléke előtt. A kiváló Ramsey Campbell neve is megkerülhetetlen, hiszen a goatswoodi törpék Glaaki és Y’golonac atyjának Made in Goatswood című novellájában bukkantak fel először. A Mérhetetlen Vénjei éltessék sokáig! Végezetül azt is megjegyezném, hogy a bostoni rosszfiúk nélkül sem sikerült volna megírnom.“
Tanti ezúttal a Mítosz sötét bugyrait járja és járatja újra a ’80-as évek alternatív nyitájában, amiben mind a nyomozók, mind a mesélők megtalálhatják a maguk által keresett kihívást, szórakozást és végzetet. A részletes történelmi adalékok ismét olyan organikusan keverednek össze a képzelt eseményekkel és tényekkel, hogy a címben és a borítóképen megjelenő utalásként szereplő kertitörpék lehetnek a legnormálisabb, leghétköznapibb dolgok, amire a játék után a túlélők visszagondolva nyugodt szívvel (~alacsony szívveréssel) emlékezhetnek.
LETÖLTÉS: POKOLI-PASSZIÓ
Cthulhu hívása kalandmodul: Tantos András – Testvéri szeretet
Sokféleképpen lehet élvezni a H. P. Lovecraft zsenije által létrehozott alternatív sötét valóságot manapság, de aki mégis az olvasása utáni második legjobb módon szeretne szórakozni a Nagy Öregek világában az Tantos Andrásnál és kalandjainál megfelelőbb “révészt” nem találna a magyar ugaron hozzá. Ahogy korábbi Sötét édenkert, illetve Hegyek és halál során megismerhettük már nagyon komoly munkát fektet a hiteles történelmi háttér feltárásába és tálalásába amellett, hogy a Mítosz avatott ismerője. Most következő kalandjával a méltán legendás Arkham városába visz el minket, a ’20-as évek végére, ahol éppúgy megmerítkezhetünk az utca mocskában, mint az ősi titkokban. Letöltés: TESTVÉRI-SZERETET
Tanti – Cthulhu hívása – OIL CITY BLUES
Újból 5 játékosra lesz szükségem, hogy szembeszálljanak a Cthulhu-mítosszal. Ezúttal a louisianai Oil City-be kalauzolom őket, a vadregényes Caddo-tó partjára. Ez az olajbányászatból élő város állítólag olyan vad volt anno, hogy az áthaladó vonatok személyzete utasításba kapta, hogy húzza le a függönyöket, hogy az utasok ne lássák az utcákon történő gyilkosságokat. A húszas évekre sok minden megváltozott, a Reno Hill nevű piroslámpás negyedet még 1917-ben, Amerika hadba lépésekor felszámolták, de még így is számos kétes alak maradt a városban. A nyomozók is közülük kerülnek majd ki, szóval előre kurvák, gengszterek! Oil City húszezres városában ugyan nincsenek Al Caponék és John Dillingerek, de a szomjas, szórakozni vágyó olajmunkások nehezen megszerzett pénze rendre a zugkocsmárosok, csalók, zugfőzők, stricik, madámok, szerencsejátékosok és uzsorások zsebeibe vándorol. De a zenészek, tolvajok, csaposok és prostituáltak sem élnek rosszul.